„Az igazságosság békét terem, / az igazságnak meg biztonság lesz / a gyümölcse mindörökre.” (Iz. 32, 17) Izajás sorai az ember legbelsőbb vágyát, a biztonságra való törekvést fejezi ki, az igazság gyümölcsét a békét, megbékülést. Sajnálatos aktualitást ad ezeknek a soroknak az Egyiptomban kirobbant események, amikor embereknek kellett elpusztulni, értelmetlenül a gyűlölet áldozataivá válni felekezetek közti véres összecsapásokban.
Nem elegendő, hogy kifejezzük sajnálkozásunkat az al-Khuszúsz faluban történt események, továbbá a kopt gyászszertartás Szent Márk Kopt Székesegyházban történt brutális támadás miatt. Nem elegendő, hogy kifejezzük együttérzésünket a hozzátartozókkal, de határozottan fel kell emelni a szavunkat a gyűlöletkeltés minden formája ellen.
Elképzelhetetlen és a világ békéjét is fenyegeti az a vallásháború, amelynek következménye, hogy emberek halnak meg és az ilyen megnyilvánulások nemcsak a térség biztonságát fenyegetik.
Reményünket fejezzük ki, hogy az egyiptomi kormányzat és II. Tavadrosz kopt pápa kezelni tudja a helyzetet kellő higgadtsággal és meggondoltsággal.
Meg tudják előzni a további gyűlölet hullámot, amely csak abban az esetben lehetséges, ha a tényeket minél hamarabb felderítik és az igazságosság vezet el a békéhez.
Lelkiismeretem szerint szükségesnek tartottam ebben a kérdésben felhívni a figyelmét a Tisztelt Háznak és a magyar közvéleménynek, hogy olyan esetekben, amikor az egyik legalapvetőbb emberi jogot, a vallásszabadságot megsértik, akkor nem maradhatunk némák.
Nem elegendő elítélni az ilyen cselekményeket, de szükséges az is, hogy mi magunk legyünk kezdeményezője a vallások közötti párbeszédnek, mert meggyőződésem, hogy csak ez és kizárólag ez hozhatja meg sokak által óhajtott békét.
(Napirend előtti felszólalás, elhangzott a Magyar Országgyűlésben, 2013. április 15-én.)
