A képviselők 116 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadták el a fejlesztési miniszter energiafogyasztás csökkentéséről szóló előterjesztését.  A kormány szándékai szerint az új törvény biztosítja, hogy az Európai Unió 2020-ig 20 százalékkal tudja növelni energiahatékonyságát, az energiafogyasztás és az energiaimport csökkentésével, valamint az energiabiztonság javításával.    

A törvény meghatározza az energetikai auditálás szabályait, meghatározva, hogy milyen feltételekkel végezhető ez a tevékenység, továbbá a nagyvállalatoknak kötelezővé is teszi az auditálást. A nagyobb cégeknek ezt négyévente kell majd elvégeztetniük, először idén december 5-ig, azonban - a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében - egy évig nem jár büntetés az auditálás elmulasztásáért.    

A vállalatok mellett a lakossági fogyasztókat is segíti majd egy új információs honlap, amely energia-megtakarítási módszerekről, valamint az ahhoz kapcsolódó pénzügyi és jogi keretekről ad tájékoztatást. A lakossági energiaszolgáltatóknak emellett a jövő évtől saját internetes oldalaikon, illetve ügyfélszolgálataikon is energiahatékonysági tájékoztatást kell adniuk ügyfeleiknek.    

Az Országgyűlés döntésével a kormánynak is kötelezettségeket írt elő. Ezek egyike kimondja, hogy a kabinet évente az energetikai fejlesztésre szoruló épületei teljes alapterületének 3 százalékát újítsa fel.  A képviselők rögzítették továbbá, hogy a magán- és köztulajdonban álló lakó- és kereskedelmi célú épületek felújításának ösztönzésére a kormánynak hosszú távú épületenergetikai stratégiát kell kidolgoznia, amelyet háromévente kell felülvizsgálnia.  A parlament a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH) bízta meg az energiahatékonyság értékeléséhez szükséges adatok kezelésével.
    
Módosult a polgárőrségről szóló törvény
    
Módosította a polgárőrségről szóló törvényt kedden az Országgyűlés. A 164 igen, 4 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadott határozat értelmében kiszélesítik a területi polgárőr szövetségek koordináló szerepét, azok adminisztratív feladatokat vesznek át az Országos Polgárőr Szövetségtől.    

Új elemként jelenik meg a törvényben az ifjú polgárőr szerepkör, amely lehetővé teszi a 14 és 18 év közötti fiatalok önkéntes szerepvállalását a szervezet munkájában. A jogszabály rögzíti ennek szabályait és meghatározza, hogy az érintettek részt vehetnek például tájékoztatási feladatokban, katasztrófák elleni védekezésben, baleset-megelőzési tevékenységekben.    

A fideszes Bíró Márk, Hörcsik Richárd és Vas Imre kezdeményezte törvénymódosítás megújítja a polgárőr szolgálati és etikai szabályszegésekor alkalmazható intézkedéseket is.

Igazságügyi tárgyú törvények

Az Európai Unió területén végzendő hagyatéki eljárásokat is egyszerűsíti egy közösségi rendelet átültetése, amelyet az igazságügyi tárgyú törvények módosításának vitájában tárgyalt kedden az Országgyűlés.

IM: egyszerűsödik a hagyatéki eljárás az Európai Unió területén

A több országra kiterjedő hagyatéki eljárásokat az Európai Unióban elegendő lesz egyetlen országban lefolytatni augusztus 17-étől, így azok rövidebb idő alatt zajlanak és költségük is kisebb lesz – mondta az igazságügyi tárgyú törvénymódosítás ismertetésekor az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára. Répássy Róbert kifejtette: az eljárást az örökhagyó szokásos tartózkodási helyén kell megtartani. A változatás bevezeti az európai öröklési bizonyítványt, amelynek birtokában az örökös hozzájuthat akár bankszámlán pénzben lévő, akár ingatlan örökségéhez. 

A módosítás a közjegyzők vagy a földhivatalok számára is előírásokat tartalmaz egy másik tagállamban kiállított okirat érvényesítésével kapcsolatban. A hagyatéki eljárási törvény átfogó módosítása új jogintézményt is bevezet: a hagyatéki eljárási igazolást, a külföldön lévő örökség felkutatása, érvényesítése érdekében.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy változnak a polgári perrendtartás szabályai, a többi közt az elektronikus úton történő kapcsolattartás könnyítése érdekében.  Az igazságügyi jogállási törvény változtatásával egyes bírói tisztségek betöltői számára egy új pótlék jelenik meg - fűzte hozzá. Mint mondta, a sarkalatos passzusokat is tartalmazó módosításokat részben az igazságszolgáltatási szervek kezdeményezték, vagy részletesen egyeztetett velük a tárca azokról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a minisztérium készen áll a frakciókkal való egyeztetésre is.

Vejkey Imre, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szintén a vonatkozó uniós szabályozást idézte, és azt mondta: egyszerűsödik az eljárás az öröklés területén, s fokozott biztonságot kapnak az uniós, így a magyar állampolgárok is. A benyújtott javaslat eljárásjogi és informatikai oldalról módosít jogszabályokat – mondta, és megállapította: a polgárok teljes körű jogbiztonság mellett előre tudnak gondoskodni hagyatékukról. A KDNP szintén támogatja a javaslatot.

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka felidézte a nemzetközi előzményeket és jogi szabályozást majd kiemelte: a javaslat új, nemperes eljárás vezet be, több törvényt módosít, rendezi a bíróságokon felmerülő gyakorlati problémákat, az állampolgárok jogügyeinek könnyítését szolgálja. Szólt arról, hogy a bírósági fogalmazók és titkárok, valamint ügyészségi fogalmazók részére 10 százalékos munkaköri pótlékot vezet be júliustól. Jelezte: támogatják az előterjesztést.

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka szerint alapvető probléma, hogy megint salátatörvényt terjesztett be az igazságügyi tárca, amelynek feladata épp az lenne, hogy a többi tárcát lebeszélje az ilyen jellegű javaslatokról. Egy kétharmados többségű törvénynél az előtt kellene egyeztetni, mielőtt benyújtják – mondta. Az európai öröklési jogra vonatkozó részt ugyan támogatnák, de mivel a többi rész nem elfogadható, a törvényjavaslatot nem fogják támogatni.

A jobbikos Gyüre Csaba a Magyarországról való kivándorlás oldaláról közelítette meg az öröklési szabályok uniós jogharmonizációját, és ezért tartotta jónak, hogy egységesítik a szabályokat. Jelezte, módosító indítványt nyújtanak be, hogy ne csak a megfeleltetési eljárás elindulásáról kelljen értesíteni az örökösödési ügy érintettjeit, hanem magát a kérelmet is postázni kelljen nekik. Kifogásolta azt, hogy több más témát is a javaslatba foglaltak. Ez szerinte nem ildomos. Jelezte, támogatják a javaslat azon részeit, amelyek igazságszolgáltatás gyorsítását szolgálják, a kétharmados támogatást igénylő részek miatt aggályaik vannak.

Schiffer András (LMP) közölte, jelen formájában elutasítják a javaslatot; a megfeleltetési eljárásra, illetve az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat támogathatónak tartják, de a bírókra vonatkozó szabályozást gyanúval figyelik. Szorgalmazta, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ne legyen parttalan jogosítványa a bírói pályázatok érvénytelenné nyilvánítására, illetve hogy az ügyeket automatikusan szignálják.

Répássy Róbert elmondta, kezdeményezett egyeztetést a javaslatról, de arra a frakciók nem reagáltak. A bírósági titkárokra vonatkozó szabályokat pedig az OBH kezdeményezte - tette hozzá. Úgy fogalmazott, ha ezeket a szabályokat az ellenzéki pártok nem szavazzák meg az nem az IM-nek meg a kormánynak, hanem az igazságszolgáltatásnak fog fájni.

A bírósági titkárokra vonatkozó szabályokról azt mondta, pluszpontot jelenthet a bírói kinevezésnél a minisztériumban megszerzett kodifikációs gyakorlat, azt ugyanakkor vitatta, hogy a minisztériumba kinevezett titkárok „politikailag involválttá” válnának. „Ez nem egy tipikus saláta” – reagált az ellenzéki bírálatokra Répássy Róbert, aki szerint a törvényjavaslatba került rendelkezések összefüggnek.

A jobbikos Gyüre Csaba a pozitív változások között említette az elektronikus űrlapokat és mindent, ami gyorsítja az eljárásokat. Az ellenzéki politikus ötpárti egyezséget szorgalmazott. Értékelése szerint az automatikus ügyirat-kiosztás rendszere jelenleg is alkalmas az arányos elosztásra. Egyetértett az ágazatok közötti átjárhatóság feltételeinek megteremtésével és üdvözölte a pótlékemelést is.
    
Az LMP-s Schiffer András időbeli és létszámbeli korláthoz kötné a titkárok kirendelését, s jelezte, hogy ennek kormányzati támogatása esetén elfogadhatónak tartják az irányt. Ellenkező esetben "fideszes bírókeltetővé" alakul az igazságügyi tárca - fogalmazott, hozzátéve, hogy ötpárti egyeztetésen kell megállapodni a keretekről. Azt is kérte, hogy a törvény rendelkezzen az automatikus ügyleosztás kereteiről.

Az MSZP-s Bárándy Gergely gumifogalomnak minősítette az igazságügyi munkát, mint feltételt és felvetette, hogy egy egy napja kinevezett titkárból valaki határozatlan időre kinevezett bíró is lehet jelen állás szerint, úgy, hogy egy pillanatot nem töltött el bíróságokon. Kijelentette: amíg ebben nincs érdemi változás, nem tartja támogathatónak a jogszabályt.

Répássy Róbert zárszavában kiemelte: a bírói jogállásról szóló törvény alapján az is lehet bíró, aki többek között kormánytisztviselőként, köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott legalább egy évig. Szerinte ez így normális. Hozzátette: elvileg szélesre nyitott a bíróvá válás kapuja, de tudják a mostani rendszerben kit neveznek ki bírónak. A belterjességen szeretnének közös erővel változtatni - derült ki szavaiból. Sajnálja, ha félreértés alakult ki, az a szándékuk, hogy bármikor rendelkezésre álljanak egy ötpárti egyeztetésre. Ha van olyan sarkalatos pont, amit nem fogadnak el, az IM megfontolja az ellenzéki felvetéseket - jelezte az államtitkár, aki ugyanakkor megjegyezte: a javaslat 99 százaléka nem kétharmados.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Egyes büntetőjogú törvények módosítása

Répássy Róbert expozéjában felidézte, hogy április 1-vel a reintegrációs őrizettel bővült a büntetés-végrehajtási szervezetek eszköztára. Ennek révén a társadalmi visszailleszkedés lépcsőzetesen valósulhat meg, s a reszocializációt nagymértékben szolgálja, hogy ebben az időszakban az elítélt biztosíthatja megélhetését, munkát kereshet, vállalhat, alakíthatja társadalmi-családi kapcsolatait. Nagyban csökken annak a veszélye, hogy az elítélt visszaessen – mutatott rá az államtitkár, aki előnynek nevezte továbbá, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények leterheltségét is csökkenti anélkül, hogy az elítélt elkerülje büntetését. A javaslat elsődleges célja, hogy az új jogintézménnyel szorosan összefüggő törvényi szabályokkal a teljes összhangot megteremtse és a rendszer eredményes működéséhez szükséges feltételeket biztosítsa – fejtette ki Répássy Róbert.   

A törvényjavaslat törekszik az igazságszolgáltatás résztvevői által tett észrevételek alapján a jogértelmezési nehézségek kiküszöbölésére, és az eljárások gyorsítására, a hatékonyság fokozására.  A nemzetközi kötelezettségeknek is meg kívánnak felelni és biztosítani szeretnék az uniós joggal való maradéktalan összhangot.   

Répássy Róbert a változtatások közül kiemelte: a fogolyszökés szankcionálása - a reintegráció intézményéhez kapcsolódva - kiegészülhet. Világossá kell tenni az elítélt számára, hogy a reintegráció nem kegy, vagy kegyelem, hanem a büntetés-végrehajtás része, és a szabályokkal való szembehelyezkedés szigorú következményekkel jár – mondta. Hozzátette: felfüggesztett szabadságvesztés esetén lehetőség lenne az utólagos bírósági mentesítésre. Kiegészítik és pontosítják a korrupciós bűncselekmények tényállását, eszerint a hivatalos személyek számára a vesztegetés feljelentésének elmulasztása büntetendővé válik.   

A felderítési hatékonyság növelése érdekében a befolyásolás vásárlása és az ezzel való üzérkedésnél lehetőség lesz a korlátlan enyhítésre, ez nagyban segíti a célt, hogy a nagyhalak se maradjanak büntetlenül – jelentette ki.  

A rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél az új életpálya-modell kapcsán kiemelte: a rendfokozat szerepe a hatályba lépés után jelentősen megváltozik, ezért szükség volt a Btk. kiegészítésére és kisebb módosítására. A javaslat egyértelműen törvényi szinten rendezi a büntetőeljárás során kiszabott rendbírság elévülési szabályait.   

Az előzetes letartoztatást megalapozó iratokat meghatározott esetekben a vádemelést megelőzően nem csak a kényszerintézkedés elrendelésekor, hanem annak meghosszabbításakor is a terhelt és a védő rendelkezésére kell bocsátani.  A javaslat alapján a büntetés-végrehajtási ügyekben a bírósági titkárok is eljárhatnának. Az államtitkár arra is kitért, hogy a többszörös visszaesők, ötéves, vagy ezt meghaladó szabadságvesztések esetében a büntetések letöltésének is minél hamarabb meg kell kezdődnie.

Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője üdvözölte, hogy a többszörösen visszaeső vagy erőszakos bűnelkövetők esetében egyértelművé válnak a büntetéskiszabás szabályai. A jövőben fogolyszökésnek minősül a regisztrációs őrizetből, például az arra kijelölt lakásból való távozás, ha az elítélt ezzel ki akarja vonni magát a büntetés alól - ismertetett egy másik egyértelműsítő szabályt.

Pozitívan szólt az érték-egybefoglalás lehetőségéről, de beszámolt arról is, hogy a korrupciós bűncselekmények látenciája kiemelkedően magas. Ennek mérséklésére a javaslat megteremti a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét akkor, ha valaki részletesen feltárja az esetet.

Több koherencia-zavart is orvosol az előterjesztés, a többi közt a többszörös, erőszakos bűncselekményeket elkövetők halmazati büntetésének meghatározásával, az előzetes letartóztatás alkalmazásával vagy a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásával kapcsolatban – mondta Vigh László, a Fidesz vezérszónoka. Szólt az érték-egybefoglalás lehetőségéről, amely például az 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű lopások esetén azt is lehetővé teszi, hogy ha a több cselekmény együttes értéke meghaladja a bűncselekményi határértéket, akkor azt akként is kezeljék.

Bárándy Gergely (MSZP) szerint a változtatások nagyobb hányada a 2010 és 2014 között megalkotott kódexek korrekciójának tekinthető. Mint mondta, például a bűnhalmazattal kapcsolatban került be a jogrendszerbe korábban a jogbiztonságot súlyosan sértő koherencia-zavar.

Staudt Gábor (Jobbik) felszólalásában hiányolta a szakmai egyeztetéseket, ugyanakkor elismerően szólt az elektronikus indítványtétel erősítéséről, továbbá a kábítószereket áruló honlapok elérhetetlenné tételéről. Indokolatlannak nevezte azonban, hogy többszörös erőszakos visszaeső bűnözőknél más büntetési tétel nem számít bele a halmazatba életfogytiglani büntetés esetén, így szerinte ez enyhébb szabályokat eredményez. Az ellenzéki politikus azt szorgalmazta, hogy ha valaki elhagyja a reintegrációs őrizetet, az minősüljön fogolyszökésnek. Staudt Gábor az életfogytiglan korhatárának 20 évre 18-ra évre való lecsökkentését kezdeményezte.   

Schiffer András (LMP) üdvözölte az elektronikus kapcsolattartás lehetővé tételét és az antikorrupciós törekvéseket, ugyanakkor utóbbival összefüggésben a látencia visszaszorítását sürgette. Azt is kérte, hogy a feljelentőnek legyenek jogorvoslati lehetőségei, ha megszüntetik a nyomozást egy-egy ügyben. Az ellenzéki politikus az ügyek nyilvánosságát is törvényben szabályozná. Bírálta, hogy a kormány szigorító politikája a börtönnépesség növekedéséhez, tarthatatlan zsúfoltsághoz vezetett.  

Szilágyi György (Jobbik) a korrupcióval összefüggésben alacsony felderítettségről beszélt és következményeket sürgetett. Szóvá tette, hogy míg más országokban lemondanak a visszaélések után politikusok, addig Magyarországon erre nincs példa. Egyebek mellett a miniszterelnök vejének pályázati eredményeit, a trafikok elosztását és a politikusi vagyonnyilatkozatok hibáit kritizálta.

A büntetőjogi törvények vitájának lezárása után a Nemzetközi Távközlési Egyesület ITU Telecom World 2015 konferenciájának megrendezéséről szóló megállapodás vitájával folytatódott a parlament ülése kedden.

Magyarország fejlesztésének fontos területe az info- és telekommunikáció, amelynek fejlesztési irányait a nemzeti infokommunikációs stratégia jelöli ki. Erről Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára beszélt a kormány és a Nemzetközi Távközlési Egyesület között született, az ITU Telecom World 2015 konferencia megrendezéséről szóló megállapodás kihirdetésének vitájában. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyesület az ENSZ legfontosabb, infokommunikációs területen működő, globális intézménye. Megtisztelőnek nevezte, hogy a közel hétszáz ágazati és társult taggal rendelkező, idén százötven éves szervezet Magyarországon tartja jubileumi világkonferenciáját. A rendezvényt október 12-15. között tartják Budapesten, a konferencia megrendezése különösen értékes Magyarország számára, mert a hazai vállalkozások nemzetközi szintéren is bemutatkozhatnak. A konferencia témakörei főként a digitális város és a digitális otthon köré szerveződnek.
    
Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a konferencia megrendezése vissza nem térő lehetőséget ad a magyar infokommunikációs szektor, a piaci szereplők, a kkv-k, az akadémiai és a civil szektor eredményeinek bemutatására. A magyar pavilon célja annak bemutatása, hogy Magyarország erős az innovációban és a felsőoktatásban. A konferencia során egy szakmai blokkot is szerveznek, amelynek során a digital single market és digital nations témaköröket is bemutatják. A konferencia megrendezését olyan befektetésnek kell tekinteni, amiből kizárólag csak profitálhatunk.

Demeter Márta (MSZP) arról beszélt, hogy a rendezvény lebonyolításáról és szervezéséről szóló megállapodás előnytelen Magyarország számára. Miközben a kormány költség és kiadásmentesen a Nemzetközi Távközlési Egyesület rendelkezésére bocsátja a helyszínül szolgáló Hungexpót, a szervezés költségei is szinte kizárólag csak Magyarországot terhelik. Az MSZP nem vitatja, hogy a rendezvény célja nemes - folytatta, de a szocialisták nevében azt kérte, nevesítsék minden tétel költségeit, illetve közöljék, hogy kik vesznek majd részt a rendezvényen.

Hoffmann Rózsa (KDNP) elmondta, hogy pártja támogatja a törvényjavaslatot, ami nem szól másról, minthogy egy nemzetközi egyezményt a törvény értelmében az Országgyűlésnek jóvá kell hagynia. Visszautasította azt az MSZP-s felvetést, hogy Magyarország nemzetközileg elszigetelődött volna; ha a szocialisták mégis úgy érzik elszigetelődött az ország, akkor abban "oroszlánrészük" van. A költségekről szólva kijelentette, hogy azok reálisak és busásan megtérülnek azzal, hogy a nagyvilágból a konferenciára érkezők nemcsak négy, hanem több napon keresztül pénzt költenek itt. A konferencia megrendezését nagy lehetőségnek nevezte, magát a rendezvényt az információs technológia olimpiájaként írta le.
    
Bana Tibor (Jobbik) azt mondta, üdvözlik és támogatják a konferencia megrendezését. Ismertetése szerint Magyarország GDP-jének nagyjából 12 százalékát teszi ki az infokommunikációs technológia, és évről évre jelentős, nagyjából 4 százalékos növekedéssel lehet számolni az ágazatban. Jelenleg Magyarországon ez a legjobban fejlődő iparág. Mint mondta, ebben az iparágban nem csupán külföldi befektetők vannak, szép számmal lehet találkozni magyar vállalkozásokkal, startupok is vannak. Bana Tibor szerint az átláthatóság erősítése a költségek tekintetében valóban fontos lenne.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, a konferencia ügye nem tartozik a parlament plenáris ülése elé. Az LMP szerint ugyanakkor a rendezvény 800 millió forintos támogatását nem a kormánynak kellene biztosítania, hanem a rendezvényt ténylegesen szervező Budapesti Nemzetközi Vásár 10 milliárdos éves büdzséjében kellene erre forrást találni.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.
    
Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára zárszavában megköszönte a pártok támogatását a konferencia megszervezéséhez. Felhívta arra a figyelmet, hogy Magyarország 23 pályázó közül nyert. Az államtitkár szerint a konferencián 9 ezer-11 ezer résztvevő lesz, és mérete miatt csak a Hungexpo alkalmas a megrendezésre. Megjegyezte, hogy a Hungexpóval kemény alkuban vannak az árak miatt. Elismerte, hogy ez egy drága konferencia lesz, a megrendezésének költsége 2,5 milliárd forint körül várható. Minden fillérrel el fognak számolni.

Kiotói Jegyzőkönyv

A Kiotói Jegyzőkönyvbe foglalt kötelezettségvállalás második ütemét tartalmazza annak dohai módosítása, amely szerint a résztvevő országok 2020-ig 20 százalékkal csökkentik károsanyag-kibocsátásukat, az 1990-ben kibocsátotthoz képest - ismertette az unió által is elvárt ratifikáció szükségességét a fejlesztési tárca államtitkára. Szabó Zsolt fontos feladatnak nevezte az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentését, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország jól áll a vállalt kötelezettségek teljesítésében, sőt jelenleg 36 százalékkal kevesebb a klímaváltozást okozó gázok kibocsájtása a bázisnál. Hozzátette: azért kell minden uniós országoknak még az idén májusban vagy júniusban ratifikálni a jegyzőkönyv 2012-ben, Dohában elfogadott mellékletét, hogy a közösség decemberben, a párizsi konferencián egységesen léphessen fel az újabb, hosszabb távú egyezmény elfogadásakor.

Bartos Mónika (Fidesz) arra mutatott rá, hogy megfelelő globális környezetben az uniós országok akár további vállalásra is hajlandóak lehetnek, ha ez nem okoz versenyhátrányt a gazdaságuk számára. Hozzátette: felmerül a 20 százalékos vállalás 30-ra növelése.

Demeter Márta (MSZP) uniós célnak nevezte az előterjesztés idei ratifikálását. Támogatásáról biztosította a javaslatot, ugyanakkor úgy vélte: tovább kell haladni a megújuló energiaforrások előállításának növelésében.

Sallai R. Benedek (LMP) szerint a jogszabályban nincs olyan, ami ne lenne támogatható, ezért annak megszavazásáról biztosította a kormányt, ugyanakkor kevesellte az abban foglaltakat. Szerinte az ország kibocsátás-csökkenése részben az ipar leépülésének köszönhető, és hiányolta ugyanakkor a felkészülést az egyre szélsőségesebb időjárásra, annak ellenére, hogy számos kutatás szerint ez vár az országra a klímaváltozás miatt.
    
Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta: pártja is támogatja a klímapolitikában előrelépést hozó előterjesztést. Az abban foglaltak szintje ugyanakkor szerinte sem elégséges egy agrárország számára. Aggódott a hazai fafajokért, amelyek szerinte szintén nem képesek majd alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.
    
Szabó Zsolt államtitkár az elhangzottakra úgy felelt: keretlehetőségekkel, akár európai és hazai pályázati forrásokkal kell elősegíteni az előrelépést a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program vitájával folytatta munkáját a Ház kedden délután.

Az életminőség és az egészséges emberi környezet javítását, a természeti értékek és erőforrások védelmét és fenntartható használatát és a gazdaság zöldítését célozza a 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program - ismertette a földművelésügyi tárca államtitkára a parlamenti vitájában. V. Németh Zsolt a kezelendő problémák közé sorolta a géntechnológiai érdekek gazdasági erősödését vagy a fogyasztás növekedését. Elmondta: az ország hatévente újítja meg környezetvédelmi célkitűzéseinek és feladatainak dokumentumát, amelyből a negyedik van jelenleg a Ház előtt.
    
Manninger Jenő, a Fidesz vezérszónoka szerint az ötéves stratégia jól reagál a környezeti kihívásokra, nagyobb gondot fordít a természeti értékekre, előnyként és erényként fogalmazza meg a környezettudatos gondolkodást. A kormánypárti politikus szerint a stratégiai számos területen többletforrásokat generál és hozzájárul a foglalkoztatottság növeléséhez.

Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka azt mondta, hogy a stratégia céljaival, intézkedéseivel egyetértenek, de hiteltelennek tartják az abban foglaltakat, ezért tartózkodni fognak a szavazáson. Bírálta egyebek mellett, hogy a környezetvédelmi területek négy tárcához tartoznak, szerinte leépült a szakhatósági igazgatási rendszer, a környezetpolitikát óriási költségvetési megszorítások érték. Értékelése szerint teljesen szétverték a hulladékgazdálkodás rendszerét, a közszolgáltató cégek pedig a csőd szélén vannak a rezsicsökkentés miatt.

Földi László, a KDNP vezérszónoka a lakossági tudatosság növelését hangsúlyozta, utalva arra, hogy megnőtt az egyszer használatos termékek aránya, a médiában és a reklámokban pedig a "vegyél újat!" szemléletet hirdetik. Szóvá tette, hogy aránytalanul drága a gépek javítása és alacsonynak értékelte a betétdíjakat. Az egészséges élelmiszerek térnyerésének ösztönzését is kérte a lakosság egészségügyi állapotára hivatkozva. Felvetette, hogy hiányoznak a takarékosságra, mértékletességre bíztató minták. A kormánypárti politikus egyúttal üdvözölte a géntechnológiával módosított növények hazai elutasítását.

Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka elöljáróban közölte, hogy támogatják a javaslatot, de hozzátette: az elmúlt években hozott intézkedések alapján hiteltelennek tartják, amikor a kormány a környezetvédelemért aggódik.

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka azt mondta, környezet és természetvédelmi szakmai tevékenységek miatt a kormányzatnak beírható egy "jelentős méretű szekunda". A terv viszont a "kínos bakik ellenére" összességében megalapozott, szakmailag előkészített, átgondolt és következetesen felépített.

Bartos Mónika (Fidesz) azt mondta, a szemléletformálás mind ennek a programnak, mind a biodiverzitást elősegíteni kívánó stratégiának fontos eleme. Jó hírnek nevezte, hogy 2014-re 69 százalékra nőtt a hazai lakosság tájékozottsága a környezeti ügyekben.

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésekért és hungarikumokért felelős államtitkára azt mondta, nincs feleslegesen elhangzott kritika, de a környezetvédelem nem csak egy olyan harcos tevékenység, amelyet ökölbe szorított kézzel lehet végezni. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban is voltak eredmények: számos illegális hulladéklerakót megszüntettek, és jelentősen növekedett a szelektív hulladékgyűjtés aránya is.

A felszólalást követően a vitát Sneider Tamás levezető elnök lezárta.

Vita a biológiai sokféleség megőrzéséről

A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra vonatkozó nemzeti stratégiáról szóló határozati javaslatot ugyancsak V. Németh Zsolt államtitkár ismertette, hangsúlyozva, hogy az élővilág változatosságának továbbra is tapasztalható csökkenése miatt Magyarországnak továbbra is igazodnia kell a különböző nemzetközi vállalásokhoz.
A vitában a Fidesz nevében Bartos Mónika az Országgyűlés támogatását kérte a javaslat elfogadásához.
A szocialista Heringes Anita közölte: pártja ugyan egyetért a dokumentumban megfogalmazottak célkitűzésekkel, ugyanakkor a kormány eddigi környezetvédelmi politikája miatt nem tartja hitelesnek, ezért tartózkodni fognak a javaslat szavazásánál.
Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője ezzel szemben azt jelezte, hogy frakciójuk támogatja az indítványt, egyúttal arra biztatta a kabinetet, hogy a jövő évi költségvetésben biztosítson elegendő forrást a stratégia megvalósításához.
Az LMP-s Sallai R. Benedek úgy fogalmazott, a Fidesz "nagyon szép dolgokat ír le, a baj az, hogy mindig más irányba megy". Kiemelte, abban bízik, hogy a kormány ezúttal kellő anyagi hátteret is biztosít a javaslatban foglaltak megvalósításához.

Az ülés vezetését átvevő Jakab István lezárta a vitát.

Módosulhat a hungarikumtörvény

Módosítaná a kormány a hungarikumtörvényt, hogy az elfogadás óta eltelt három év tapasztalatait beépítsék és kiegészítő szabályokat vezessenek be - mondta V. Németh Zsolt államtitkár törvényismertetőjében. Kifejtette, hogy jogértelmezési pontosításokat is bevezetnek, ezek mellett pedig változik a hungarikumbizottság összetétele: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium is delegálhat tagot. Emellett tiltani fogják a hungarikum kifejezés visszaélésszerű használatát.

Pócs János (Fidesz) a bizottsági tagság összetételének módosítását emelte ki.
Harangozó Gábor (MSZP) szintén a bizottsági tagsággal kapcsolatban szólalt fel, azt mondta, érthetetlen számára, hogy abban ellenzéki képviselő miért nem kapott helyet, és jelezte: módosító javaslatot adott be azért, hogy ez változzon.
Felszólalásához csatlakozott Magyar Zoltán (Jobbik), aki szintén ellenzéki képviselőket szeretne látni a bizottságban.
Földi László (KDNP) azt emelte ki, hogy az elmúlt három évben 1351 települési és 518 megyei értéket vettek számba az értéktárgybizottságok, a külhoni tár pedig több mint száz értékkel gazdagodott.
Hepp Mihály horvát nemzetségi szószóló javasolta, hogy nemzetiségi értéktárat is hozzanak létre, amely biztosítaná a nemzetiségekre jellemző értékek megörökítését, összegyűjtését, dokumentálását. Közölte, hogy nemzetiségi szakembert is delegálnának a hungarikumbizottságba.
V. Németh Zsolt a vitában elhangzottakra úgy válaszolt: úgy tűnik, hungarikumügyben közmegegyezés van.

A felszólalást után Jakab István lezárta a vitát.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását után Magyar Zoltán (Jobbik) - egy konkrét példát részletezve - azt követelte, hogy a földvédelmi bírság ne sújtson senkit igazságtalanul. V. Németh Zsolt reagálásában hangsúlyozta, kivizsgálják a képviselő által említett ügyeket és az eredményről részletes tájékoztatást adnak. Az ugyancsak jobbikos Farkas Gergely a Felvidékről kitelepített magyarok kártalanításának felgyorsítását sürgette.

Jakab István ezt követően lezárta a Ház ülését. A képviselők szerda reggel folytatják a parlamenti munkát.