Tállai András az alap 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es és 2015-ös üzleti évéről beszámolva elmondta, a magánnyugdíjpénztárakból átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, ezen túlmenően közel 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe.

Hozzátette: az alap teljesítette a kitűzött adósságcsökkentési célt, amelynek hatásaként több mint 280 milliárd forint kamatmegtakarítást ért el az állam számára. Ez összességében közel 10 százalékpontos közvetlen és közvetett adósságráta-csökkenéssel ér fel.

A beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat előterjesztő gazdasági bizottság előadója, Galambos Dénes (Fidesz) arról beszélt, hogy a magánynyugdíj-befizetések nem magánmegtakarítások, hanem kötelező befizetések voltak, amelyek korábban közvetlenül az államkasszába érkeztek. Nem történt más, minthogy visszaállt az eredeti állapot a nyugdíjbefizetéseknél és biztonságba helyezték a nyugdíjakat. Szerinte nemcsak a gazdasági, hanem a politikai ígéreteket is teljesítették, megvédték a nyugdíjrendszert, a nyugdíjakra a forrást stabilan, hosszú távon biztosítani tudják.

Becsó Zsolt (Fidesz) felszólalásában ismertette az alap létrehozásának törvényi hátterét, majd azon véleményének adott hangot, hogy helyes döntés volt a pénztári vagyont túlnyomó részben az államadósság csökkentésére fordítani. Szerinte a beszámolók is bizonyítják, a hatalmas pénzösszeg elköltése átláthatóan folyt. Hozzátette: a teljes vagyon 69,2 százaléka ment adósságcsökkentésre, 2,9 százalékát a reálhozamok kifizetésére fordították, a vagyon 6,8 százalékát pedig a nemzeti vagyonkezelőnek adták át.

Az alap létrehozását azzal magyarázta, hogy felül kellett vizsgálni a nyugdíjrendszer kiadási oldalát.

Becsó Zsolt felidézte, hogy a kormány 2011-ben alakította át a nyugdíjrendszert, megszüntetve az emberek nyugdíjbefizetéseivel felelőtlenül bánó magánnyugdíjpénztári rendszert, ez utóbbi látszott a botrányosan alacsony reálhozamokból.  Ma már talán senki sem vitatja – folytatta –, hogy az állami nyugdíjrendszerrel sokkal jobban jár, mert biztos lehet benne, hogy fog állami nyugdíjat kapni, és nem a piaci machinációktól függ a nyugdíjának értéke.

A kormánypárti politikus szerint az átalakításra azért is szükség volt, mert közel 800 milliárd forintot tett ki a nyugdíjkassza akkori hiánya, ez pedig veszélyeztette a nyugdíjak kifizetését. Mint mondta, az uniós és magyar költségvetési szabályok alapján az állami nyugellátást kiegészíteni hivatott elszámolások adósságnövelő tényezők voltak.

Tóbiás József (MSZP) úgy értékelte, ha az Európai Unió jóváhagyja a kormány azon tervét, hogy a költségvetési hiányba ne kelljen beszámítani a magánnyugdíjpénztáraknak átutalt összeget, akkor most nem kellene azon vitatkozni, hogy vannak-e gonosz, tőzsdéző pénztárak. Szerinte ezzel a pénzügyi helyzet egyáltalán nem javult volna, de a kormánynak csupán a statisztika kozmetikázása elég lett volna az egykulcsos adórendszer bevezetéséhez.  Azzal vádolta a kormányt, hogy törvényi erővel megzsarolta a pénztártagokat. Nem lehetőséget ajánlottak, hanem ultimátumot adtak hárommillió embernek, hogy ha ellentmondanak, kiiratkoznak az állami nyugdíjrendszerből - mondta.

Korózs Lajos (MSZP) szóvá tette az alap irányító testületének működését. Elmondta, hogy milliárdokat költenek el az egyéni számla bevezetésére, de ennek látható nyoma sincs. Megjegyezte azt is, hogy a kormány öt év alatt 869 milliárd forintot vont ki a nyugdíjrendszerből. Az ellenzéki politikus azt mondta, a beszámolók szakmaiatlanok, dilettánsak, azok nem térnek ki a hiányosságokra.

Volner János (Jobbik) szerint egyet lehet érteni azzal, hogy ne magáncégek kezeljék a nyugdíjvagyont, hanem az állam, hozzátette ugyanakkor: szerinte a jelenlegi nyugdíjrendszer „öles léptekkel halad” az összeomlás felé. Ezt azzal indokolta, hogy feleannyi gyermek születik, mint amennyi kívánatos lenne, és a kivándorlás miatt is folyamatosan veszíti az adófizetőket az ország.

Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy a kormány felélt háromezer milliárd forintnyi vagyont és kudarcot vallott az adósságcsökkentésben. Kifejtette: 2010-ben 80,5 százalékon állt a GDP-arányos adósságmutató, öt évvel később pedig 79,6 százalékon.

Sallai R. Benedek (LMP) is azt tette szóvá, hogy nem lett semmi az államadósság törlesztéséből. Értékelése szerint a kormány a demográfiai helyzettől független biztonságot vette el a kormány az emberektől a magánnyugdíjpénztári vagyon átvételével. A kormány rémképet állított, elhitette az emberekkel, hogy elsődleges cél az államadósság elleni harc, de megbukott abban - összegzett az ellenzéki képviselő.   

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában elhangozottakra reagálva kiemelte: az ellenzék a biztosítottak magánvagyonaként állítja be a befizetéseket, miközben az nincs így, az állam egy későbbi szolgáltatás fejében ír elő befizetést és szó nincs arról, hogy ahhoz az összeghez az emberek bármikor hozzányúlnának. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a szocialisták a magánnyugdíjpénztárak mellett állnak ki még az ország csődjével szemben is. A rendszer nem volt más, mint egy MSZP-s állami pilótajáték - vélekedett az államtitkár, aki szerint bizonytalan volt az emberek nyugdíja.   

Az Állami Számvevőszék által is ellenőrzött beszámolók igazolják, hogy hová kerültek a források, nem lehet tőzsdézésről, eltapsolásról beszélni – jelentette ki az államtitkár. Megjegyezte azt is: a lengyelek a magyar példát tanulmányozva hasonló állami rendszert vezettek be.
    
Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés várhatóan hétfőn folytatja munkáját.