Harrach Péter szerint az első polgári kormány alatt hozott hasonló intézkedésnek is az volt az elsődleges célja, hogy az iskolába nem járó gyerekeket megvédjék a szülői felelőtlenségtől. Ha a gyerek nem teljesíti a tankötelezettséget, akkor a gyermekjóléti szolgálatok ettől függetlenül is figyelnek a veszélyeztetett gyerekekre, és súlyosabb esetekben kezdeményezhetik a védelembe vételüket.  

– Az első polgári kormány alatt bevezetett iskoláztatási támogatás pozitív hatását visszaigazolták a kutatások – mondta Harrach Péter. – Három megyében készült felmérés azokról az esetekről, amelyekben a családi pótlék szabad felhasználását korlátozták, és az volt a tapasztalat, hogy javult a helyzet. Az érintett gyerekek ötven százaléka ugyanis elkezdett iskolába járni, s ez az eredmény még inkább megerősíti a leendő kormányt abban, hogy a mostani törvénymódosítás segíteni fog a problémák megoldásában.

Harrach Péter is elismeri azt, hogy az intézkedés elsősorban a problémás családokat célozza. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez összhangban van azzal a másik fideszes törvénymódosítással, amely a tanárok tekintélyét erősítené, a közfeladatot ellátó személyek biztonságát növelné. Hozzátette: az élet minden területén rendetlenség van, de nem az a cél, hogy poroszos rend legyen az iskolákban. Az viszont fontos, hogy világos játékszabályok legyenek, amelyeket ha nem tartanak be, annak következményei vannak.

A Kósa Lajos (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) által benyújtott törvénymódosítás lényege: azoknál a családoknál, ahol a tanköteles korban lévő gyerek igazolatlan hiányzásainak száma eléri az ötvenet, készpénz helyett a pótlék összegének megfelelő természetbeni juttatást kapnak a szülők. A Szabad Emberek Magyarországért szakmai szervezet szerint is jó, hogy a jogalkotó megfogalmazza, milyen elvárásokat támaszt a családi pótlék/iskoláztatási támogatás folyósításához.