„A költségvetést érintő döntéseknél nem vagyunk tekintettel a költségvetés teherbíró képességére, vagyis arra, hogy ha egy szabályozás alkotmányellenes és azt eltörli a Testület, akkor az veszteség a költségvetésnek!” – hangsúlyozta a különböző adónemeket megtámadó beadványokkal kapcsolatban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.

A Bajnai-csomagot támadó beadványok közül a szuperbruttóval kapcsolatosakat még novemberben, a költségvetés parlamenti elfogadása előtt, lezárja a Testület, és ezzel egy időben a vagyonadóval, illetve a családi pótlék új szabályozásával kapcsolatos ügyeket is elkezdik tárgyalni. Paczolay Péter a vagyonadóról szólva hangsúlyozta: a politikai álláspontoktól és a jogszabály jelenétől vagy tervezett jövőjétől függetlenül, alkotmányossági szempontok alapján kívánják elbírálni az ügyet. Kitért arra is, hogy adóügyekben viszonylag ritkák voltak az alkotmányellenességet megállapító döntések, - ebben változás 2006-tól, a házipénztáradó megsemmisítésétől kezdődően történt. Hangsúlyozottan fontos feladatnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság következetes és kiszámítható irányvonalat mutasson, világos mércéket jelöljön ki az ilyen típusú adók kivetéséhez.

A Taláros Testület számos parkolással kapcsolatos beadványt is szeretne lezárni a következő hetekben. Paczolay Péter szerint egyébként Magyarországon „egészen furcsa mértéket” ért el a parkolás kérdése. Az elnök a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy többek között a Köztársasági Őrezred, tehát maga a rendőrség is az Alkotmánybírósághoz fordult parkolást érintő ügyben. A Testület napirendjén szerepel a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény is, amely a témában hozott korábbi alkotmánybírósági döntés nyomán született, de már csak az azonos nemű párok együttélését szabályozza.

A köztársasági elnöki beadványok közül kettő vár pillanatnyilag  határozathozatalra. Mindkettő fölöttébb bonyolult. Sólyom László első beadványát, az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert tárgyaló teljes ülésre a Testület, - nem hétköznapi gyakorlatot követve - meghívta a jogszabály parlamenti előterjesztőjét, Gráf Józsefet, a földművelésügyi tárca vezetőjét. (Kétszer fordult elő korábban hasonló: Kupa Mihály a kárpótlás, Medgyessy Péter pedig a fizetések banki átutalással történő kifizetésének tárgyában volt „vendég”, - mindketten pénzügyminiszterként.) Gráf József meghívását Paczolay Péter azzal indokolta, hogy a beadvány olyan speciális területet érint, ami az alkotmánybíróktól távol esik, továbbá jelentős részben európai szabályozásról van szó, és a nemzeti, valamint az európai szabályozás határai „érdekesen mozognak”. Paczolay Péter szerint a beadvány vizsgálata során időbeli tényezővel is küzdenek az alkotmánybírák, a kormány ugyanis új és újabb határidőket jelent be a támogatási rendszer bevezetésére. Hangsúlyozta: a testület minél előbb igyekszik döntést hozni az ügyben, de – mint fogalmazott – ez nehéz addig, amíg nem alakul ki egy szakmailag megalapozott többségi álláspont.

A másik, a gyűlöletbeszéd polgári úton történő korlátozási kísérletével kapcsolatos államfői beadvány tárgyalását, még nem kezdte meg az Alkotmánybíróság. Részben azért, mert az előbbi államfői beadvány elbírálása sürgősebb, részben pedig azért, mert a gyűlöletbeszéd kapcsán az elmúlt évben többször nyilatkozott a Testület. Arra a felvetésre, hogy az új polgári törvénykönyv elfogadása befolyásolhatja-e a beadvány vizsgálatát, Paczolay Péter elmondta: nem gondolkodott ilyen spekuláción.

A Testületet ért kritikákkal kapcsolatban arra is kitért, hogy bírálatok elsősorban konkrét döntések nyomán fogalmazódnak meg, de az utóbbi időben egyre több az általános bírálat. Példaként említette azt a kifogást, miszerint az Alkotmánybíróságot más jogi intézményekhez hasonlóan diszfunkcionálisnak nevezték. (Vásárhelyi Mária szociológus a Népszavának adott interjújában beszélt erről.) Az elnök ezzel szemben azt mondta: csak a legutóbbi időszakban, az Alkotmánybíróság megvédte a békés gyülekezés, a spontán tüntetések, a szólás- és a sajtószabadság jogát, a kétharmados törvény alkotmányos szerepét a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatos szabályozási kísérletek kapcsán, továbbá alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette azt a rendelkezést is, amely alapján a hatóságok az őrizetbe vett személy testüregeit korlátozás nélkül megvizsgálhatták.  Mindezek alapján sem diszfunkcionalitásról, sem hanyatlásról nem lehet beszélni!  

Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz a közoktatási normatívák év közbeni csökkentése miatt – jelentette be Pokorni Zoltán. A Fidesz oktatáspolitikusa kifejtette: az önkormányzatok egy tanévre adott normatívával számoltak a költségvetésük elkészítésekor. Új és szokatlan helyzet állt elő a parlament azon döntésével, amellyel módosította az idei évi költségvetést. „A közoktatási törvény szerint év közben nem lehet az oktatást átszervezni. Arra eddig még nem volt példa, hogy tanév közben, januártól csökkenjenek a normatívák. Ez most, a 2009/2010-es tanévben fordul elő először!” Mindez alkotmányosan is aggályos, a jogbiztonságot, mint fontos alapelvet teszi kockára. Nincs normális felkészülési idő az intézményeket fenntartóknak, és maguknak a gyerekeknek, családoknak is kényszerhelyzetet teremthet, - hangsúlyozta a korábbi oktatási miniszter, hozzátéve: „Én tartozom azzal az oktatásügynek, hogy ezt a beadványt mindenképpen megteszem, amint a köztársasági elnök kihirdeti a jogszabályt!"

A Jobbik is az Alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a 2010-es költségvetési törvényjavaslatot a parlament megszavazza. Hegedűsné Kovács Enikő, a Jobbik Önkormányzati Kabinetjének vezetője szerint ez a költségvetés-tervezet elfogadása esetén oly módon lehetetlenítené el az önkormányzatokat, hogy nemcsak, hogy fejlesztésre, de saját maguk fenntartására sem lesznek képesek, így éppen az „önkormányzati” jellegüket veszíthetik el. S ez alapjaiban ássa alá a Magyar Köztársaság alkotmányos, népképviseleten alapuló rendjét. Elmondta azt is, hogy a beadványt már a párt jogászai elkészítették, az elkövetkező hetekben pedig országos aláírásgyűjtést kezdeményeznek, hogy az „actio popularis” keretében beadott indítványhoz minél többen csatlakozhassanak.

Alkotmánybírósághoz fordul az otthonszülés jogi szabályozása érdekében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet is.  Azt szeretnék elérni, hogy a Taláros Testület mondja ki, hogy alkotmányos mulasztásban van a jogalkotó, mert nem alkotta meg az intézeten kívüli szülés szabályozását, és kötelezze az Országgyűlést, illetve a kormányt annak megalkotására. Közleményük szerint jelenleg egy, a parlamentnek már benyújtott törvényjavaslat tartalmaz ugyan felhatalmazó rendelkezést arra, hogy a kormány megalkossa az intézeten kívüli szülés tervezett szabályozását, de az évek óta húzódó, többször megrekedt egyeztetések után a TASZ szükségét látja annak, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki a szabályozás szükségességét, és az csak a szükséges mértékben avatkozhasson be a szülő nők döntési jogába. Álláspontjuk szerint: az intézeten kívüli - vagy otthonszülés - mind a WHO, mind a nemzetközi gyakorlat szerint egyenrangú a kórházi szüléssel, valódi alternatívája a kórházi szülésnek, sőt az intézeten kívül tervezetten zajló szülések esetében kevesebb beavatkozásra került sor.

Nem jogerősen pert nyertek az ügyeleti díjukat követelő szombathelyi Markusovszky Kórház dolgozói. Az ítélet szerint 16 és fél millió forintot, illetve ennek három évre szóló kamatait kell számukra kifizetni. A hetven orvos és egészségügyi szakember azért indított pert, mert a kórház egy akkor érvényben lévő, de azóta az Alkotmánybíróság által megsemmisített kormányrendeletre hivatkozva kevesebb ügyeleti díjat fizetett nekik, mint amennyi valóban járt volna.

Az Alkotmánybíróság elé kerül az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2)-(5) bekezdésének alkotmányossági vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az alkotmánybírák folytatják az úgynevezett szuperbruttósítással kapcsolatos indítványok tárgyalását. A határozattervezet a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát veszi górcső alá.

Megvitatják azt a határozattervezetet, amely a közlekedésről szóló 1988. évi 15. § (3) bekezdésének alkotmányosságát vizsgálja.

Határozattervezet készült a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 14. § (2) bekezdésének alkotmányosságával összefüggésben.

Szó lesz a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. § (5) bekezdésének alkotmányosságáról.

Megtámadták a Polgári perrendtartásról szóló 156. § (3) bekezdésének és a 209. § (1) bekezdésének, továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásról szóló 1997. évi LXVI. törvény 13. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.

Megkérdőjelezték a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2007. évi CXXIV. törvény 3. §-ának alkotmányosságát.

Egy indítványozó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 17. §-ának alkotmányosságát kérdőjelezte meg.

Kedden tűzik napirendre a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvénnyel összefüggésben alkotmányellenes mulasztás vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 7/2009. (I. 9.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Magyarországon törvény biztosítsa, hogy a magyarországi székhelyű bankok által folyósított, forint alapú, ingatlan vásárlási célú hitelek (ideértve az ingatlanra kötött jelzáloghiteleket is) teljes hiteldíj mutatóját a hitelező ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerződés aláírását követően?”

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 343/2009. (VII. 22.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a gázszolgáltatás háztartási (lakossági) fogyasztói számára a szolgáltatás igénybevételének szüneteltetéséhez ne kelljen a mérőórát leszereltetni?”

Megvitatják az Országos Választási Bizottság 24/2009. (I. 30.) OVB határozata elleni kifogást. Az OVB hitelesítette a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a forint alapú, ingatlan vásárlási célú hitelek (ideértve az ingatlanra kötött jelzáloghiteleket is) előtörlesztési díjának mértékét a hitelező ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerződés aláírását követően?”

Kifogást adtak be az Országos Választási Bizottság 22/2009. (I. 30.) OVB határozata elleni. Az OVB hitelesítette a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a forint alapú, ingatlan vásárlási célú hitelek (ideértve az ingatlanra kötött jelzáloghiteleket is) kezelési költségének mértékét a hitelező ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerződés aláírását követően?”

Kifogásban kérdőjelezték meg az Országos Választási Bizottság 23/2009. (I. 30.) OVB határozatát. Az OVB hitelesítette a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a forint alapú, ingatlan vásárlási célú hitelek (ideértve az ingatlanra kötött jelzáloghiteleket is) kamatát a hitelező ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerződés aláírását követően?”

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 301/2009. (VI. 23.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság, valamint a területi választási bizottságok rendelkezzenek nekik felelős, saját hivatali szervezettel?”

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 115/2009. (IV. 11.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. E. Cs., Sz. Zs. és Sz. B. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés az 1978. évi IV. törvényt akként módosítsa, hogy ne legyen büntethető az a személy (illetőleg cselekmény büntethetőséget kizáró ok legyen), aki saját, illetőleg mások személyét, lakását, tulajdonát, testi épségét, életét fenyegető, veszélyeztető jogtalan támadást úgy hárít el vagy előz meg, hogy a megelőzéshez, elhárításhoz szükséges mértéket bármilyen arányban, bármilyen eszközzel túllépi, még akkor sem, ha a támadás megelőzése, megakadályozása, elhárítása közben és annak következtében a támadó súlyosan megsérül vagy életét veszti?”

A keddi teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.