Lázadnak a bankok

Az Alkotmánybíróság főtitkárságán „landolt” a Magyar Bankszövetség devizahiteles végtörlesztésről szóló beadványa, amelyet jelenleg a Taláros Testüket indítványelemzői vizsgálnak. A félszáz oldalnyi beadvány szerint a végtörlesztésről szóló kormánydöntés durva beavatkozás a piacgazdaság rendjébe, amely nemcsak a hatályban lévő Alkotmánnyal, de a jövőre életbe lépő új alaptörvénnyel is ellentétes. Sérti – sok más mellett –:

– a szerződési szabadságot,

– a jogalkotási törvényt.

– a jogbiztonságot,

– a tulajdonhoz való jogot

– a jogegyenlőséget,
– az eljárási szabályokat,

– a normavilágosságot,

– a garantált piacgazdaság elvét.

A végtörlesztést a 2011. évi CXXI. törvény szabályozza. A bankokat tömörítő szervezet a törvény visszamenőleges hatályú azonnali megsemmisítését követeli.

Legfrissebb határozatok és végzések

1893/B/2010. AB határozat a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 52. §-a és 68. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az indítványozó bejelentése alapján 2005. március 10-én versenyfelügyeleti eljárás indult a Gazdasági Versenyhivatalnál egy hajózási és kikötő-üzemeltetői tevékenységet végző vállalkozással szemben bérleti jogviszonytól való indokolatlan elzárkózás és egyéb tevékenységek miatt. Az indítványozó a Gazdasági Versenyhivatal eljárást megszüntető határozatát keresettel támadta meg a bíróságon. A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó ezt követően a bíróságok első- és másodfokon meghozott, illetőleg a felülvizsgálat során keletkezett ítéleteivel összefüggésben alkotmányjogi panasszal élt, amelyben kérte a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésének megsemmisítését, továbbá a támadott jogszabályok konkrét ügyben való alkalmazhatóságának kizárását, alkotmányellenességének megállapítását.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a bejelentő eljárási pozíciója, valamint a vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabadsága között alkotmányjogilag értékelhető érdemi összefüggés nem állapítható meg, ezért - az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint - az indítványt elutasította.

+

503/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 25/2011. (III. 9.) OVB határozatának vizsgálatáról.

Magánszemélyek 2011. február 8-án országos népszavazás kezdeményezésének tárgyában aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés jogszabályi úton avatkozzon be a deviza alapú hitelek szerződéseibe és változtassa meg azokat úgy, hogy a forint árfolyamának ingadozása miatti adósságállomány és törlesztőrészlet változások 50 %-a a hitelt nyújtó bankokat terhelje vagy illesse meg?” az Országos Választási Bizottság a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megtagadta. Határozatát azzal indokolta, hogy az abban feltett kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének. Megállapította továbbá: a kérdésben tartott eredményes népszavazás olyan jogalkotási kötelezettséget teremtene, amely kiszámíthatatlan következményekkel járna. Így a választópolgár döntése meghozatalakor nem lehetne tisztában azzal, hogy a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel történő szavazás esetén, döntésének milyen pénzügyi vagy egyéb következményei lennének.

Az indítványozók sérelmezve e döntést, az Alkotmánybíróságtól kérték a megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság, a kifogást nem találta megalapozottnak, az Országos Választási Bizottság határozatának indoklásával egyetértve, annak határozatát helybenhagyta.

+

1286/B/2011. AB végzés a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 138/A. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az indítványozó a szóban forgó törvény alkotmányellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését kérte utólagos normakontroll keretében. Indoklásként előadta: „a Btk. legerősebb kifejezésként a »különösen nagy« vagyoni hátrányt használja az 50 és az 500 millió forint közötti értékre. Ezzel szemben a milliárdos, tízmilliárdos és százmilliárdos értékre nem ad olyan meghatározást, amely szövegkörnyezetbe illesztve kifejezné a kárérték súlyát”.  Mindez, álláspontja szerint, sérti az Alkotmány által garantált törvény előtti egyenlőséget, valamint a jó hírnévhez való jogot.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozott kérelem alapján jár el, mely kérelemben három feltételnek kell együttesen fennállnia: egyrészt a kérelemnek tartalmaznia kell a sérelmezett jogszabályi rendelkezést, továbbá az Alkotmány érintett szakaszát, valamint azt az indokot, amely alapján az indítványozó az alkotmánysértést fennállónak véli. Az Alkotmánybíróság megállapította: a támadott jogszabályi rendelkezések puszta felsorolása önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság az indítványt érdemben el tudja bírálni. Emellett arra is rámutatott, hogy a „különösen nagy” érték, kár, illetve vagyoni hátrány (Btk. 138/A. § d) pont) nem a legutolsó (legsúlyosabb) fokozat a támadott jogszabályi rendelkezésben, ugyanis a Btk. 138/A. § e) pontja értelmében az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg a vámbevétel csökkenése különösen jelentős, ha az az ötszázmillió forintot meghaladja. Ezt a kategóriát a jogszabály jelenleg is tartalmazza, az indítvány benyújtásakor is tartalmazta, az indítványozó azonban ezt nem kifogásolta. Az Alkotmánybíróság mindezek figyelembevételével az indítványt - a tartalmi követelményeknek meg nem felelő volta miatt - visszautasította.

+

379/B/2003. AB végzés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 124. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezésben megfogalmazott, a telefonszolgáltatásra vonatkozó 30 százalékos adólevonási tilalom sérti az Alkotmánynak „az ártatlanság vélelmét és a jó hírnévhez való jogot és az egyenlő bánásmódot” deklaráló rendelkezéseit, valamint a „jogegyenlőség és esélyegyenlőség elvét”. Kérte a jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság csak akkor vizsgálhatja felül, az – Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése –, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. Erre tekintettel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 124. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt – hatáskör hiányában - az Alkotmánybíróság az indítványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Az Alkotmánybíróság október 24-25-i teljes ülésének napirendje

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint 32. § (3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A távhő-kapcsolt villamos energia ügyben készült problematika.

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XIX. törvény 6. § (1) és (3) bekezdése, valamint 27. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2010. december 31. napjáig hatályos 46. §-a „közlekedési” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 307. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezései Tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggő kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályaival összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 44/2011. (V. 6.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 138/2011. (VIII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselői-testületének a helyi adók bevezetéséről szóló 20/1995. (VI. 29.) számú rendelete 7. §-ának hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 41-45. §-aiban, valamint a 49. §-ában foglalt rendelkezések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdés g)-i) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.

A Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf.21.032/2009/5. sz. ítéletével, valamint a Fővárosi Bíróság 33.P.22.195/2008/13. sz. ítélete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.

A Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 24/2009. (V. 11.) Kgy. rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.

Az Országos Választási Bizottság 445/2011. (V. 6.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 254/2010. (III. 31.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 121/2011. (VI. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 122/2011. (VI. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 336/2010. (IV. 23.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 148/2010. (III. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 124/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 471/2010. (VIII. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 131/2011. (VII.26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 132/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 27/2011. (III. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 26/2011. (III. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.