Egyhangú határozatban utasította el a Taláros Testület az ombudsman indítványát, amelyben Szabó Máté az adózás rendjéről szóló törvény vagyonosodási vizsgálatra vonatkozó szabályozását támadta.

A vagyonosodási vizsgálatnál az APEH becslést alkalmazhat, amikor meg kívánja állapítani, hogy a vizsgált magánszemély életvitele mekkora jövedelmet kívánt meg a múltban. Ilyenkor a bizonyítási teher megfordul az általános esethez képest, vagyis ez esetben a magánszemélynek kell bizonyítania, hogy amit az APEH becsül, az rossz. Ráadásul az ötéves elévülési időt megelőzően szerzett jövedelmet is igazolnia kell az adózónak, és az adóhatóság ezekre az adatokra is vizsgálatot végez.

A Taláros Testület az ombudsman indítványát megalapozatlannak találta.Határozatában leszögezi: A bírósághoz fordulás, valamint a bíróság által foganatosított érdemi elbírálás lehetőségét tehát a jelenlegi jogszabályi környezet biztosítja, mivel a vagyonosodási eljárásban hozott adóhatósági határozat ellen lehetőség van a közigazgatás rendszerén belül a fellebbezésre, majd ezt követően a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető... Eljárása során a bíróság érdemben vizsgálja felül az adóhatóság határozatát. Az pedig, hogy a közigazgatási eljárás során a jogalkotó milyen bizonyítási rendet látott jónak bevezetni, nem alkotmányossági kérdés.

Ugyancsak nem az alaptörvénybe ütköző, hogy az adóhatóság a vagyongyarapodásra irányuló vizsgálat keretein belül az adózót egy részletes, vagyonával kapcsolatos kérdőív kitöltésére hívhatja fel. Ezt a kifogást azzal utasította el a testület, hogy a nyilatkozat benyújtása nem kötelező, arról az ügyfél szabad mérlegelése körében dönthet.

Az Alkotmánybíróság elutasította azt a kifogást, miszerint a becslés megkezdése előtt az adóhatóság nem közli külön, írásban az adózóval a becslés alkalmazásának indokait, a jogorvoslathoz való jog sérelmét okozza, mivel az adózó nem tud jogorvoslattal élni a becslés alkalmazása, a becslés alkalmazását alátámasztó indokolással szemben. Ezt azzal indokolták a bírák, hogy az adózó a hatóság határozata ellen az adózó fellebbezhet, majd a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A fellebbezésben az adózó kifogásolhatja a becslés alkalmazása kapcsán előterjesztett, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvön alapuló adóhatósági bizonyítékokat, a becslés alkalmazásának indokait.

+

Nem alkotmányellenes a nem pénzforgalmi áfafizetés sem. Egy magánszemély fordult a testülethez amiatt, hogy az áfát akkor is meg kell fizetnie egy számlakibocsátónak, ha az ellenértéket nem kapta meg. Ez ugyanis az indítványozó szerint egyfajta büntetés, márpedig senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, ami nem az. Az Alkotmánybíróság szerint azonban az áfafizetés nem büntetés. Az indítványozó szerint emellett a rendelkezés létbizonytalanságot okozhat - ennek részleteit nem fejtette ki, ezért ezt nem is tárgyalhatta a Taláros Testület.

+

Megjelent az Alkotmánybírósági szemle. A Magyar Ügyvédi Kamarában tartott lapbemutatón Paczolay Péter, a Taláros Testület elnöke a jog iránti bizalom növelését emelte ki a szemle fontos céljaként. Az évente kétszer megjelenő Alkotmánybírósági Szemle a testület évi sok száz határozata közül a legfontosabbakat közli kezelhető, szerkesztett, rövidített formában, és közzétesz a szakterülethez tartozó tanulmányokat, tudományos kritikákat, vitákat, véleményeket is.
A első szám szerkesztőségi ajánlása szerint a „tanulmányok elsősorban olyan kérdéskörökre fókuszálnak, amelyek a testületen belül is vitákat váltanak ki, avagy egy-egy meghatározott jogterületet érintő joggyakorlat átfogóbb értékelésére vállalkoznak." A másfél száz oldalas első számban megtalálható többek között a parkolásról, a családi pótlékról és a jogalkotási törvényről szóló alkotmánybírósági határozat szerkesztett formában, továbbá Paczolay Péter, Holló András alkotmánybíró, volt alkotmánybírósági elnök, Lábady Tamás és Trócsányi László alkotmánybíró, a folyóirat főszerkesztőjének tanulmánya, valamint vitaindítóként Vassilios Skourisnak, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága elnökének írása.

+

Az Alkotmánybírósághoz fordult a vagyonadó vitorlás hajókra vonatkozó szabályozása miatt Böröcz Péter, a Hajóipari Vállalkozók Egyletének titkára. Az egylet, s a vitorlástársadalom azt kifogásolja, hogy az adót nem, illetve csak nagyon nehezen meghatározható paraméterek alapján lehet megállapítani: ez pedig a hajók életkora és a névleges vitorlafelület. Egyikre sem létezik egzakt adat. A gyakorlatban a 25 négyzetméternél nagyobb névleges vitorlafelületű hajókra kell adót fizetni. Így a fizetési kötelezettség a balatoni hajók legalább hetven százalékára vonatkozik, az adó évi 13 ezertől kezdve akár 200 ezer forint is lehet.

Az Alkotmánybíróság  május 17-18-i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői teljes ülésén hetedszer foglalkozik a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 47/A. § (1) bekezdésének alkotmányosságát vizsgáló határozattervezettel. A támadott rendelkezés lehetővé teszi a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását.

Szó lesz a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 247. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 251. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetről.

Napirendre kerül a vállalkozói „körbetartozások" mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése „rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott felszámolási kérelmekre" szövegrésze, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) bekezdés a) pontja, illetve (3) bekezdésének második és harmadik mondata alkotmányossága.

Megtárgyalják a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 176/A. (2) bekezdésének alkotmányosságát.

Megtámadták a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 96. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Határozattervezet készült a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.240/2006/90. sz. ítélete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 439/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az országos népszavazás, illetve országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése iránti eljárás ne az Országos Választási Bizottság, hanem a megalapozott döntés-előkészítéshez szükséges szakértői háttérrel rendelkező igazságügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozzon?"

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 363/2009. (IX. 3.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a bírák által betartandó etikai normákról és az - állampolgárok által is kezdeményezhető - etikai eljárás szabályairól?"

Kedden tárgyalják azt a kifogást, amelyet az Országos Választási Bizottság 402/2009. (X. 8.) OVB határozata ellen nyújtottak be. Az OVB hitelesítette a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a köztisztviselők által betartandó etikai normákról és az - állampolgárok által is kezdeményezhető - etikai eljárás szabályairól?"

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 471/2009. (XII. 11.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta Finszter Gábor, az Isteni Magyar Alapítvány elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Magyarország államformája Királyság legyen?"

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 324/2009. (VII. 22.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a soron következő általános országgyűlési képviselő választáskor 176 parlamenti képviselő kerüljön megválasztásra a jelenlegi 386 helyett?"

Kifogással támadták meg az Országos Választási Bizottság 426/2009. (XI. 5.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a D. Z. V. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a bűnhalmazatban vagy visszaesőként szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt harmadik vagy további alkalommal elkövető személyre kiszabandó büntetési tétel alsó és felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedjen és amennyiben az így megemelt büntetési tétel felső határa eléri vagy meghaladja a tizenhat évet, úgy az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kelljen kiszabni?"

Napirendre kerül az Országos Választási Bizottság 448/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők képviselői munkájukért a mindenkori minimálbér hatszorosát meg nem haladó összeget kaphassanak?"

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 167/2009. (V. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a D. Z. V. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy szabálysértés helyett bűncselekménynek minősüljön a kettőezer forintot meghaladó lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, a kettőezer forintot meghaladó kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés, csalás, szándékos rongálás és a kettőezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés?"

A keddi teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.