Zöld utat adott a Fidesz–KDNP földtulajdonnal kapcsolatos népszavazási kezdeményezése: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2002. június 15-i állapot szerint hatályos, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?" Megsemmisített önkormányzati rendeletetek. Az Alkotmánybíróság október 27-28-i teljes ülésének napirendje.
A Taláros Testület legutóbbi ülésén (október 20-án) két, termőfölddel kapcsolatos népszavazási kezdeményezésről döntött. Helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatait, amelyeket a Fidesz és a KDNP, illetve Kálmán László kezdeményezése ügyében hozott. Az alkotmánybírák elutasították az Országos Választási Bizottság 170/2007. (VII. 18.) OVB határozata ellen benyújtott kifogásokat. Az OVB hitelesítette a Fidesz és a KDNP által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”
Az Alkotmánybíróság a kifogásokat nem találta megalapozottnak. A határozat indokolása szerint a 2003-ban és 2007-ben a már vizsgált kérdésről megállapította, hogy az abban szereplő szakkifejezések a kérdés egészének értelmezhetőségét nem zavarják.
Több kifogást tévő szerint az OVB azért nem járt el a hatályos törvényeknek megfelelően, mert nem alkalmazta a megelőzés elvét, az azonos tárgykörben benyújtott kérdéseket egymástól elkülönítve vizsgálta. Ezzel kapcsolatosan a Testület rámutatott: sem a népszavazási, sem a választási eljárási törvény nem rendelkezik arról az esetről, amikor olyan időpontban nyújtanak be azonos tárgykörben újabb kezdeményezést az OVB-hez, amikor a korábban azonos tárgykörben benyújtott kérdést még nem hitelesítették. „A hitelesítés az a pillanat, amikor az Országos Választási Iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az adott aláírásgyűjtési ív mintapéldányát.”
A rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás elvének sérelmét állító kifogások kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította: a hatályos szabályozás alapján a népszavazás kezdeményezőjének nincs olyan, az Alkotmányon vagy valamely törvényen alapuló jogi kötelezettsége, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követően meg is kezdje az aláírásgyűjtést, illetve a gyűjtött aláírásokat határidőn belül benyújtsa az OVB-hez.
+
Az alkotmánybírák elutasították az Országos Választási Bizottság 173/2007. (VII. 18.) OVB határozata ellen benyújtott kifogásokat is. Az OVB hitelesítette a Kálmán László által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog termőföld vásárlása esetén?”
A Testület a kifogásokat nem találta megalapozottnak. A kérdés egyértelműségét megkérdőjelező kifogásra kifejtette: az, hogy a magyar jogrendszer jelenleg hatályban lévő szabályai nem használják a „földterület megművelője” kifejezést, nem jelenti azt, hogy a választópolgárok, illetve a jogalkotó ne tudná egyértelműen megállapítani azt, hogy milyen alanyi körre vonatkozik a feltett kérdés.
Több kifogás is szóvá tette, hogy a kezdeményező a kérdést elektronikus levél formájában nyújtotta be, illetőleg kérelmét nem nevének teljes aláírásával, hanem monogrammal ellátva nyújtotta be. Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a jogszabály csak az aláírásgyűjtő ív tekintetében tartalmaz formai előírásokat. Azt, hogy a kezdeményezést (amelyhez csatolni kell az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát) milyen formában kell benyújtani, vagy hogy tartalmaznia kell-e az aláírásgyűjtő ív hitelesítését kezdeményező személy saját kezű aláírását, nem szabályozza jogszabály.
Az egyik kifogás szerzője „nemzetellenesnek” tartotta a kérdést, mert annak eredményeképpen Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásától számított hét éves moratóriumon belül juthatnának külföldiek termőföldhöz. Ennek kapcsán a határozat indokolása hangsúlyozza: „Sem az OVB, sem az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja (…), hogy a kezdeményezőnek mi volt a vélt vagy valós motivációja a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának az OVB-hez hitelesítés céljából történő benyújtásakor, kivéve, ha a kérdésből magából kiderül, hogy annak felvetése nyilvánvalóan nem jóhiszemű, és ellentétes a népszavazás rendeltetésével.”
+
A váci önkormányzat két rendeletét semmisítette meg az Alkotmánybíróság, az egyik két épületre írt elő elővásárlási jogot, a másik ugyanazokra változtatási tilalmat rendelt el - a határozat a Magyar Közlönyben jelent meg.
A váci Tragor Ignác Múzeumot két olyan épülettel kívánja a későbbiekben bővíteni az önkormányzat, amely a Pest Megyei Önkormányzat tulajdonában van, ennek kapcsán hozta meg a rendeleteit. Miután a Közép-magyarországi Közigazgatási Hivatal felszólítására sem vonta vissza a váci önkormányzat a két rendeletet, a hivatal az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Alkotmánybíróság még 2006-ban megsemmisítette az építési törvénynek azt a bekezdését, amely lehetővé tette, hogy önkormányzati rendeletben lehessen elővásárlási jogot meghatározni ingatlanra. Ennek az volt az indoka, hogy a tulajdonos nem élhet jogorvoslattal a tulajdonát korlátozó - rendeletben alapított - elővásárlási jog miatt, ezért azt csak határozatban lehet előírni. A váci önkormányzat 2007 tavaszán hozta meg a rendeletét, amikor ennek már nem volt törvényi alapja.
A változtatási tilalmat előíró másik rendelet annyiból szabályos, hogy valóban meghozható rendeletben. Ennek azonban az a feltétele, hogy az önkormányzat indítsa el a helyi építési szabályzat, illetve a szabályozási terv felülvizsgálatát. A változtatási tilalom ennek elkészültéig - de legfeljebb 3 évig - élhet, és a célja, hogy a tulajdonosok közben ne hiúsíthassák meg az önkormányzat távlati céljait. Eddig jogszerűnek is mondható a helyi rendelet, de nem felel meg az építési törvény előírásának a két épületre vonatkozó elrendelés. Változtatási tilalmat ugyan is csak egész telektömbre lehet elrendelni.
Az alkotmánybíróság kitért arra is, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás párja a joggal való visszaélés. Ez esetben visszaélt a joggal az önkormányzat, mivel mást akadályozott abban, hogy a tulajdonával rendelkezzen.
+
Alkotmányellenesnek tartja az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége, ezért az Alkotmánybírósághoz és a köztársasági elnökhöz fordul. Ezt Budai Gyula szövetségi igazgató jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján. A szervezet jövő héttől országos szembesítő kampányt indít minden megyében, ahol tájékoztatja a gazdákat a hétfőn a parlamentben megszavazott törvény következményeiről.
Az Országgyűlés a legutóbbi szavazásán a magyar vidék halálos ítéletét írták alá az MSZP-s, SZDSZ-es és MDF-es képviselők - fogalmazott Jakab István elnök. A Magosz szerint az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer a külföldi bérlőknek kedvez, így a kormány a földtörvény módosítása nélkül gyakorlatilag kiárusítja a hazai magyar termőföldet. A Magosz alkotmányellenesnek tartja, hogy egy biankótörvényt hozott az Országgyűlés, amely csak a fő irányokat határozza meg. Az SPS-rendszer bevezetéséhez ugyanis öt törvényt kell módosítani és további 15 miniszteri rendeletet kell hozni - mondta Jakab István.
Az elnök elmondta: az EU-hoz hazánkkal együtt csatlakozott országok közül csak Szlovéniában és Máltán vezették be az SPS-rendszert, ezek az országok azonban minden előírásnak megfeleltek és elhanyagolható a mezőgazdaságuk. A Magosz elnöke szerint az unió nem ajánlotta Magyarországnak ezt a lépést, 2013-tól ugyanis megint új támogatási rendszer lesz. Jakab István többször jelezte a parlamentben, hogy Magyarországon rendezetlenek a birtokviszonyok és a bérleti rendszer.
Az új struktúra a jelenlegi rendszer helyett nem bizonyos termékek előállításához köti majd az uniós támogatások lehívását, hanem néhány kivételtől eltekintve földalapú lesz. Az SPS-t az Európai Unió (EU) az azóta megszűnt mezőgazdasági túltermelés ellen hozta létre és a rendszer lényege, hogy a föld után járó támogatást akkor is a bérlő kapja, ha lejár a szerződése és nem termelnek a földön.
Az Alkotmánybíróság október 27-28-i teljes ülésének napirendje
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülése elé kerül a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 43. § (6) bekezdésének alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezet.
Napirendre tűzik a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát vizsgáló határozattervezetet.
Folytatják a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalását.
Megvitatják a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletben nem rendelkezett az előzetes letartóztatás, valamint az elzárás során alkalmazható motozás szabályairól.
Megtárgyalják az alkotmányjogi panasszal összefüggő gyakorlati kérdéseket. Határozattervezet készült az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságáról.
Kedden ismét szó lesz az Országos Választási Bizottság 183/2008. (V. 6.) OVB határozata ellen benyújtott kifogásról. Az OVB hitelesítette a dr. Ádám Attila által a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány képviseletében benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy a 2006-ban alakult Országgyűlés kimondja a feloszlását.”
Negyedszer tárgyalják az országos népszavazás elrendeléséről szóló 76/2008. (VI.13.) OGY határozat ellen benyújtott hat kifogást. Az országgyűlési határozatot a Magyar Közlöny június 13-án megjelent 87. száma tartalmazza: „Az Országgyűlés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998 . évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta Albert Zsolt és Albert Zsoltné által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, és arról a 2008 . május 9-i ülésén a következők szerint döntött: Az Országgyűlés az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?” kérdésben az országos ügydöntő népszavazást elrendeli. Az országos ügydöntő népszavazás költségvetésére – az egy naptári napon szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül – 3,7 milliárd forint fordítható.”
Szóba kerül az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdése és 28.§ (5) bekezdésének alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.
Megkérdőjelezték a közigazgatási hivatalokról szóló 177/2008. (VII. 1.) Korm. Rendelet alkotmányosságát.
Egy határozattervezet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény alkotmányosságát elemzi.
Napirenden lesz a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.315/2006/2. sz. jogerős végzésében alkalmazott, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés d) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
