Alkotmányellenes a forrásmegosztási törvény azon passzusa, amely pontosan meghatározza, hogy az adókból mennyi adható vissza a fővárosnak és a kerületi önkormányzatoknak. A döntéssel az Alkotmánybíróság a forrásmegosztási legfontosabb passzusát semmisítette meg, amely alapján az adóbevételek 47 százaléka a fővárost, 53 százaléka pedig a kerületeket illeti, - illetné - meg. A forrásmegosztás több Budapesten keletkező adó (idegenforgalmi, iparűzési, személyi jövedelemadó, stb.) újraosztása. Idén 210 milliárd forint sorsáról döntöttek. Már az elosztását is heves vita kísérte.

Tizenhatszor fordult az Alkotmánybírósághoz Sólyom László köztársasági elnök, az elmúlt öt esztendőben.

2006. március 13-án az állami kitüntetések ügyében;

2006. augusztus 2-án a felsőoktatási törvény módosítása ügyében;

2006. december 28-án az Országos Érdekegyeztető Tanácsról, illetve az ágazati
párbeszéd bizottságokról szóló törvények ügyében;

2007. június 27-én az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról szóló Megállapodást kihirdető törvény ügyében;

2007. november 13-án a Polgári törvénykönyvnek a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása ügyében;

2008. március 1-jén a Büntető törvénykönyvnek a gyalázkodással kapcsolatos tényállása ügyében;

2008. június 24-én a versenytörvény módosítása ügyében;

2008. november 12-én az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény ügyében;

2008. november 26-án az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvény ügyében;

2008. december 29-én a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosítása ügyében;

2009. január 5-én a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt ügyében;

2009. december 14-én a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezés-alkotási hatásköre ügyében;

2010. január 4-én a közoktatási törvény módosítása ügyében;

2010. január 4-én a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvény ügyében;

2010. március 10-én a szövetkezeti törvény módosítás ügyében.

A Taláros Testület a tizenhat indítványból eddig tizenkettőt bíráltak el, és valamennyi ügyben – részben vagy egészben – osztották az államfő alkotmányossági aggályait. A négy folyamatban lévő indítványa a Polgári törvénykönyvnek a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását, az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt, a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényt és a szövetkezeti törvény módosítását érintik.

A Testület hétfőn foglalkozik azzal a kifogással, amelyet az Országos Választási Bizottság 462/2009. (XI. 30.) OVB határozata ellen nyújtottak be. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a helyi választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság nem választott tagjait a bizottság ülésén – szavazati jog helyett – tanácskozási jog illesse meg?”

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 486/2009. (XI. 30.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a forint alapú, ingatlan vásárlási célú hitelek (ideértve az ingatlanra kötött jelzáloghiteleket is) előtörlesztési díjának mértékét a hitelező ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerződés aláírását követően?”

Szó lesz a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 494. § (5) bekezdésének és 509. § (2) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatáról.

Határozattervezet készült a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 90. § (1) bekezdés a) pontjának az „ide nem értve a gépjárművet” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Harmadszor veszik napirendre a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló, az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2010. január 4-én fordult az Alkotmánybírósághoz.

Megvitatják az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. egészének alkotmányosságát.

Megvizsgálják a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény VI. fejezetének alkotmányosságát.

Megtámadták a Legfelsőbb Bíróság 1/2005. Büntető jogegységi határozatának alkotmányosságát.

Szóba kerül az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187. §-ának és a művi meddővé tételről szóló 25/1998. (VI. 17.) NM rendeletnek az alkotmányossági vizsgálata.

Megkérdőjelezték a vállalkozói „körbetartozások” mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése „rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott felszámolási kérelmekre” szövegrésze, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) bekezdés a) pontja, illetve (3) bekezdésének második és harmadik mondata alkotmányosságát.

Kedden tűzik napirendre a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 247. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 251. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült azt a határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben, a bíró kizárása kapcsán nem szabályozta megfelelően az eljárás azon alanyait megillető jogorvoslati jogosultságot, akiket az eljárását lezáró érdemi döntéssel szemben nem illet meg rendes perorvoslat.

Hatodszor szerepel napirenden a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 47/A. § (1) bekezdésének alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet. A támadott rendelkezés lehetővé teszi a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását.

Megtárgyalják az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 9. § (1) és (2) bekezdései, továbbá 14. § (2) és (4)-(13) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 331/2009. (VII. 22.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítását úgy, hogy országos népszavazást lehessen tartani az Alkotmány módosításáról.”

A keddi teljes ülés végén több végzéstervezetről is tárgyalnak.