„Legalább van egy intézmény, amely próbálja megőrizni az alkotmányos kultúrát és értékeket!” Közel 2000 „ügyből” több, majd 1200-at töröltek. Január elsejétől megszűnt az összes olyan, folyamatban lévő eljárása, amelyben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ezzel együtt nem csak a parlamenti, hanem a bírói döntések alkotmányosságáról is határozhatnak. Hiteles tájékoztató az alkotmánybírósági ügyek sorsáról.
Paczolay Péter szerint az új szabályozás nyomán az Alkotmánybíróság közelebb fog kerülni az igazságszolgáltatáshoz, az emberek napi ügyeihez, és lehetőség lesz nyilvános, úgynevezett kontradiktórius tárgyalásokra is, ahol a felek kifejthetik majd álláspontjukat az alkotmánybírák előtt – „az ügyvédek már ugrásra készen várják.”Az Alkotmánybíróság elnöke kételyeit, aggályait sem titkolva azonban úgy véli: „a kétharmados parlamenti többség működése az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik.” Állítja: a jelenlegi helyzetben az alkotmánybíráskodással szembeni elvárások sem lehetnek ugyanazok, mint feles többség esetén. Az elmúlt időszakban számos olyan eszközzel élt az alkotmányozó hatalommal bíró parlamenti többség, amely az alkotmánybíráskodás ellehetetlenítését, az egyes alkotmánybírósági döntések következményeinek elhárítását, megkerülését szolgálta. Példaként említette: „Ezek közül csak az egyik, és nem is a legsúlyosabb, hogy versenyfutásszerűen igyekeznek megelőzni a mi döntéseinket. Legutóbb néhány óra alatt fogadták el, íratták alá a köztársasági elnökkel és tették ki a Magyar Közlönyben az egyházügyi törvény visszavonását, csak hogy megelőzzék az Alkotmánybíróság döntésének hatályosulását.”
A Taláros Testület elnöke mégis bizakodó, kiemelten hangsúlyozta: mindez csak megerősíti az alkotmánybíráskodásba vetett hitét: „Legalább van egy intézmény, amely próbálja megőrizni az alkotmányos kultúrát és értékeket. Továbbviheti egy olyan korszakba, amikor a kétharmados többség jelentette körülmény megszűnik… Bár a megválasztásom óta eltelt időben értek kudarcok, továbbra is bizakodó vagyok. Úgy gondolom, hogy az alkotmányos kultúra megőrzése érdekében fontos a testület fennmaradása!"
Közel 2000 „ügyből” több, majd 1200-at töröltek
Véget ért az a gyakorlat (az úgynevezett actio popularis), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Megszűnt az összes olyan, folyamatban lévő eljárás, amelyben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. A megszűnő eljárások indítványozói azonban alkotmányjogi alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be március 31-ig, ha az el nem bírált indítványában megjelölt jogsérelem alaptörvény-ellenességet valósít meg, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna.
Előzetes, vagyis a kihirdetés előtti normakontrollt ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a házelnök zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. Az Alkotmánybíróság az indítványról legkésőbb 30 napon belül határoz. Ebben az esetben a házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha viszont alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról pedig a Taláros Testület tíz napon belül újra dönt.
A központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint az állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez mindaddig így marad, amíg az államadósság meghaladja az államadósság felét.
Fontos változás a testület eddigi jogköréhez képest, hogy alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabályok mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is megítélheti, és azokat megsemmisítheti. Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, és arról az Alkotmánybíróságnak ésszerű időn belül határoznia kell. Szintén alkotmánybírósági hatáskörébe tartozik, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát - s ha szükséges, megsemmisítse azt -, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.
Minderről, íme a paragrafusokat is részletesen idéző hivatalos alkotmánybírósági közlemény.
|
Tájékoztató a 2011. december 31-én folyamatban lévő alkotmánybírósági ügyek sorsáról 2012. január 1-ét követően A 2012. január 1-én hatályba lépő új alkotmány, az Alaptörvény és új alkotmánybírósági törvény (az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény, a továbbiakban: új Abtv.) lényeges változásokat tartalmaz az Alkotmánybíróság hatásköreire vonatkozóan, jelentősen átalakítja az eljárási szabályokat. A módosítások érintik az indítványozási jogosultságokat is. Az új Abtv. több rendelkezést tartalmaz az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény alapján előterjesztett indítványok nyomán indult, az Alkotmánybíróság előtt jelenleg is folyamatban lévő ügyek további sorsáról, illetve az ilyen ügyek esetében követendő eljárásokról. Az alábbiakban ezeket ismertetjük röviden. 1. A megszűnő ügyek Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatára és alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló ügyek Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján 2012. január 1-ét követően a jogszabályok utólagos normakontrollját csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Megszűnik tehát annak a lehetősége, hogy az ilyen ügyben bárki indítványt nyújthasson be. Az új Abtv. 71. § (1)-(2) bekezdése alapján megszűnik minden olyan folyamatban lévő utólagos normakontrollra, illetve mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárás, melyet nem a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az országgyűlési biztos (ombudsman) kezdeményezett (actio popularis). Ugyanakkor a 71. § (3) bekezdése alapján a megszűnt eljárás indítványozója az el nem bírált indítványban meghatározott jogszabállyal összefüggő, és az abban felvetett tartalomnak megfelelő alkotmányossági aggályt tartalmazó indítványát az új Abtv. 26. §-a szerinti alkotmányjogi panaszként 2012. március 31-ig az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha az abban megjelölt alkotmányos jogsérelem Alaptörvény-ellenességet valósít meg. A határidő elmulasztása esetén lehetőség van kimentésre, azonban 2012. június 30-át követően ilyen indítvány benyújtására nincs lehetőség. A megújított indítványnak meg kell felelnie az új Abtv. 26. §-ában az alkotmányjogi panaszra vonatkozó követelményeknek. Az új Abtv. 51. § (2) bekezdése továbbá kötelező jogi képviseletet ír elő, amelyet a megújított indítvány benyújtásakor igazolni kell. Az Alkotmánybíróság 2012 januárjában valamennyi, utólagos normakontrollra és mulasztás megállapítására irányuló, folyamatban lévő ügy indítványozóját végzésben tájékoztatja, hogy indítványát milyen feltételekkel (tartalmi feltételek, határidő) terjesztheti alkotmányjogi panaszként az Alkotmánybíróság elé. Aki január végéig nem kapja meg a végzést, az iroda [kukac] mkab.hu (iroda[at]mkab[dot]hu) e-mail címen vagy telefonon érdeklődhet az ügyében. Ennek során az alkotmánybírósági ügyszámra kell hivatkozni. Önkormányzati rendelet felülvizsgálata a kormányhivatal kezdeményezésére Az új Abtv. 71. §-a és a 72. § (2) bekezdése értelmében azok a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által kezdeményezett ügyek, amelyekben az indítvány kizárólag önkormányzati rendelet alkotmányellenességét állítja, és a rendelet más jogszabályba ütközésére egyidejűleg nem hivatkozik, megszűnnek. Ezekben az esetekben az Alkotmánybíróság ugyancsak végzésben állapítja az ügy megszűnését, és erről értesíti az indítványt benyújtó kormányhivatalt. Az önkormányzatok közötti hatásköri összeütközés megállapítása Az új Abtv. 36. §-ára tekintettel hatáskör hiányában megszűnnek az önkormányzatok közötti hatásköri összeütközés feloldására irányuló indítványok alapján indult ügyek is. A megszűnést az Alkotmánybíróság végzésben állapítja meg, és arról tájékoztatja az indítványozót. 2. A Kúriához kerülő ügyek Önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló eljárások a kormányhivatal kezdeményezésére Az új Abtv. 72. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság a Kúriához teszi át azokat az önkormányzati rendelet utólagos vizsgálatára irányuló ügyeket, amelyek a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, illetve jogelődje indítványa alapján indultak, és az indítványozó szerv az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését kifogásolta. Ugyanígy jár el az Alkotmánybíróság azokban az ügyekben is, amelyekben a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, illetve jogelődje az indítványában az önkormányzati rendelet alkotmányellenességére és jogszabályba ütközésére egyaránt hivatkozott. Az áttételről az Alkotmánybíróság tájékoztatja az indítványozó szerveket. Konkrét normakontroll eljárás önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése esetén Az új Abtv. 73. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak szintén a Kúriához kell áttennie azokat az ügyeket, amelyek a perben eljáró bírók indítványai alapján indultak, és amelyekben a bíró – a per felfüggesztése mellett – az alkalmazandó önkormányzati rendelet alkotmányellenességét azon az alapon állította, hogy az más jogszabályba ütközik. Az áttételről az Alkotmánybíróság szintén tájékoztatja az indítványozó bíróságot. 3. A folyamatban maradó ügyek Az új Abtv. 73. §-a alapján 2012. január 1-ét követően folyamatban maradnak az Alkotmánybíróságon mindazok az ügyek, amelyek nem szűnnek meg vagy amelyeket nem kell áttenni a Kúriára. Ilyenek jellemzően az alkotmányjogi panasz ügyek, a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes alkotmányossági vizsgálat, az országgyűlési biztosok indítványai alapján folyó, utólagos normakontrollra irányuló eljárások, valamint azok, amelyek a perben eljáró bírók indítványai alapján indultak, és amelyekben a bíró – a per felfüggesztése mellett – az alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességét észlelte. Ez alól kivételt képeznek a 2.2. pont alatt említett ügyek. 2012. január 1-vel valamennyi folyamatban maradó ügy új ügyszámot kap, és erről az Alkotmánybíróság végzésben értesíti az indítványozókat. A végzésben az Alkotmánybíróság szükség esetén felhívhatja az indítványozót indítványa kiegészítésére arra vonatkozóan, hogy az indítványban támadott rendelkezés az Alaptörvény mely rendelkezéseit sérti és miért. Az új Abtv. 51. § (2)-(3) bekezdései alapján az alkotmányjogi panasz-ügyek esetében kötelezővé válik a jogi képviselet, és ez vonatkozik a folyamatban maradó ügyekre is. Ennek hiányára az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet a végzésben, megfelelő határidőt állapítva meg a pótlásra. |
