Ez a helyzet eleve súlyos értelmezési bizonytalanságot teremt,
amelynek gyakorlati következményei beláthatatlanok!

Első alkalommal kezdeményezett állampolgári beadványra alapozottan utólagos normakontroll eljárást Szabó Máté. Az alapvető jogok biztosát a jelenleg Princetonban oktató egyetemi tanár Halmai Gábor kérte arra a nemes cselekedetre, hogy kezdeményezze a jogállamiság elvét súlyosan sértő, az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A beadványt az alapvető jogok honi biztosa megalapozottnak találta, és – élve az Alaptörvény adta új hatáskörével – soron kívül kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényt.

Az ombudsman beadványa szerint a  2011 decemberében  elfogadott törvény súlyosan sérti a jogállamiság elvét, értelmezési problémákat okozhatnak és veszélyeztetik a jogrendszer egységét, működőképességét. Ellentétes ugyanis a jogállamiság elvével, a jogbiztonság követelményével, elfogadásának folyamata formailag is kifogásolható, általa az Alaptörvény stabilitása is megkérdőjelezhetővé válik. Több helyütt egyértelműen nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaz. Bizonytalan a jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye. Gondot okoz ugyanis, hogy a norma – az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve – önmagát az Alaptörvény részének minősíti és így kívánja kikerülni, hogy a benne foglalt rendelkezések tartalmi szempontból összevethetőek legyenek az Alaptörvény garanciális szabályaival, elveivel. Külön hangsúlyozza: súlyos veszélyeket rejtene magában, ha az Átmeneti Rendelkezések alapján meghozott törvények magával az Alaptörvénnyel, annak alapjogi szabályaival kerülnének ellentmondásba.

Az alapvető jogok biztosa – többek között – Alaptörvény-ellenesnek minősíti a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló részt, amely egyebek mellett kimondja, hogy az egykori állampárt viseli a felelősséget az emberi jogok megsértéséért, az akkor elkövetett bűnök elévülése az alaptörvény hatálybalépésének napján kezdődik, az egykori kommunista vezetők nyugdíját csökkenteni lehet, a korábbi állampárt jogutódjaként pedig az MSZP is osztozik a diktatúra idején elkövetett jogsértésekért viselt felelősségben.

Fontosnak tartja, hogy helyezzék hatályon kívül az egyházakra, az alkotmányjogi panaszra, az alaptörvényben az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozására, illetve a korábbi alkotmányban az önkormányzati tulajdon államosítására vonatkozó rendelkezések időbeli kiterjesztésére vonatkozó passzusokat. 

Meggyőződése, hogy az átmeneti rendelkezések közül meg kell semmisíteni azt a részt is, amely szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességi szabályoktól eltérő bíróságot jelölhet ki, a legfőbb ügyész pedig utasítást adhat arra, hogy a tetszése szerinti bíróság előtt emeljenek vádat. Ugyanezt szorgalmazza a kivethető különadóról, továbbá a jegybank és a PSZÁF összevonásáról szóló pontok esetében is.

Szabó Máté  állítja: amennyiben az Alkotmánybíróság az egész törvényt nem helyezi hatályon kívül, akkor legalább azokat a részeit mindenképpen meg kellene semmisíteni, amelyeket  az Alaptörvény részének kell tekinteni. Ezek a rendelkezések ugyanis nem képezik Magyarország jogrendjének alapját, ugyanakkor az alaptörvénnyel ellentétes passzusokat tartalmaznak.  „Álláspontom szerint ez a helyzet eleve súlyos értelmezési bizonytalanságot teremt, amelynek gyakorlati következményei beláthatatlanok!”, – olvasható az ombudsman alkotmánybírósági beadványában.

+

Alaptörvénysértő, hogy a jogi segítségnyújtásról szóló törvény értelmében nem kaphatnak jogi támogatást az alkotmányjogi panasz benyújtói. A törvény ugyanis éppen a vagyoni helyzetük alapján hátrányos helyzetben lévőket zárja el az alkotmányjogi panasz lehetőségnek igénybevételétől, - állapítja meg Szabó Máté másik beadványa.

Az állami költségvetésből finanszírozott jogi segítségnyújtás intézményét annak érdekében hozták létre, hogy szakszerű jogi tanácsot és képviseletet kaphassanak azok is, akik rossz szociális helyzetük miatt nem tudnák kifizetni a jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során felmerülő ügyvédi költségeket. Az alkotmányjogi panasz eljárásban azonban az ilyen segítség igénybevételére nincs lehetőség, azt ugyanis maga a jogi segítségnyújtásról szóló törvény zárja ki, miközben az Alkotmánybíróságról szóló törvény pedig kifejezetten előírja a jogi képviseletet.

Az ombudsman szerint a jogi segítségnyújtást kizáró rendelkezés sérti az Alaptörvényben lefektetett diszkrimináció tilalmát, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, továbbá ellentétes az esélyegyenlőség előmozdítására irányuló állami kötelezettséggel. Ráadásul sérti a hatékony jogorvoslathoz való jogot is, mivel az alapjogvédelemben kiemelt szerepe van az Alkotmánybíróságnak, mint végső jogorvoslati fórumnak.

Mindezen érvek alapján az alapvető jogok biztosa indítványában azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a jogi segítségnyújtásról szóló törvény kifogásolt rendelkezését.

A kormány is várja az Alkotmánybíróság válaszát

Tavaly december közepén nyilvánította alkotmányellenesnek a médiaszabályozás több olyan rendelkezését az Alkotmánybíróság, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével foglalatoskodott. A kormány az új változat előkészítése során, most  arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy részletesen értelmezze azt a határozatát, amely alkotmányellenesnek minősítette a médiaszabályozás több pontját.  A kabinet azért várja a Taláros Testület  gyors válaszát,  hogy annak figyelembe vételével mihamarabb a parlament elé terjeszthesse a médiaszabályozás módosítását, hogy még május végéig elfogadhassa a T. Ház.

Célkeresztben az új közjogi rendszer

Az Alaptörvény tiltja a közhatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvéseket, az Orbán-kormány viszont arra tör, alkotmányos államcsíny fenyeget! – állítja a Szabadság és Reform Intézet.  A szervezet mindazon törvények, rendelkezések egységes vizsgálatát, megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól, amelyek szerintük a hatalom kizárólagos birtoklását szolgálják.

A Szabadság és Reform Intézet Alapítvány már tavalyi esztendő utolsó napjaiban is megfogalmazott hasonlót, az Alkotmánybíróság hatásköreinek változása miatt azonban már nem foglalkozott vele. Március 30-ig azonban azokat az indítványokat, amelyekben korábban absztrakt normakontrollt kezdeményeztek – erre januártól már magánszemélyeknek nincs lehetősége –, alkotmányjogi panaszként ismét be lehet nyújtani, ha a kifogásolt rendelkezés az új alaptörvénnyel ellentétes, a kezdeményező személyes érintettsége igazolható, s a jogsérelem orvoslására nincs megfelelő eljárás vagy a jogorvoslati lehetőségeket kimerítették. A mostani beadvány szerzői (Pusztai Erzsébet, Bokros Lajos, Kajdi József, Kerék-Bárczy Szabolcs) úgy vélik: indítványuk e rendelkezéseknek megfelel, hiszen az Alaptörvény a hatalom kizárólagos megszerzésére és birtoklására irányuló törekvéseket változatlanul tiltja. Szerintük a további feltételek is teljesülnek, lévén olyan alkotmányos jogsérelemről van szó, amely valamennyi állampolgárt érintheti.

Arra kérik a Taláros Testületet, hogy vizsgálja felül a Médiatanács, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottságok felállításáról rendelkező országgyűlési határozatokat, a médiatörvényt, továbbá az MNB-ről, a Költségvetési Tanácsról, az információs önrendelkezési jogról, az Alkotmánybíróságról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényeket is, A kifogásolt rendelkezések ugyanis kifejezetten a „közhatalom mindenkori parlamenti többség és kormány általi kizárólagos birtoklására irányulnak, az ilyen törekvésekkel szemben pedig törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni”, – olvasható a beadványban.

Az indítvány szerint: „A fogaskerékszerűen egymásba illeszkedő jogi rendelkezések során épül fel az az intézményrendszer, amelyen keresztül megvalósulhat – és adott esetben meg is valósul – a hatalom kizárólagos birtoklása és ezen keresztül kizárólagos gyakorlása. Ennek egyik eleme, hogy a végrehajtó hatalomtól független intézmények vezetői, illetve meghatározó befolyással rendelkező tagjai csak kormánypárti jelöltek lehetnek.”

A beadványozók úgy látják, minden posztot megszállt a Fidesz, a kifogásolt rendelkezések összességében alkalmasak arra, hogy felszámolják a fékek és ellensúlyok rendszerét, s ezzel lehetővé teszik a hatalom hosszú időre szóló kizárólagos birtoklását. Ezért arra kérik az alkotmánybírákat, hogy „az egész komplex hatalomgyakorlási rendszert vizsgálva és értelmezve” semmisítsék meg az indítványban szereplő törvényeket és parlamenti határozatokat.

+

Látványosan kiállt a Szabadság és Reform Intézet indítványa mellett Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke is: március 15-én ünnepélyesen közölte az egybegyűltekkel: „barátai, politikus szövetségesei” a Szabadság és Reform Intézetnek. Ezért mellszélességgel kiállnak az Alkotmánybírósághoz benyújtott jogbiztonságot és demokráciát védő, oltalmazó indítványa mellett.  Követelik: „Az Alkotmánybíróság mondja ki, hogy a sarkalatos törvények sokaságával, a kinevezési jog torz gyakorlásával Orbánék az alkotmányos hatalmat kizárólagosan kívánják birtokolni, és ezért ez a hatalom nem egyszerűen illegitim, de illegális is, alkotmányellenes és törvénytelen!”

A volt miniszterelnök bejelentette: ha 30 napon belül elutasítják vagy nem tűzik érdemben napirendre a Szabadság és Reform Intézet beadványát, akkor egy hónap elteltével „alkotmányos blokád alá” vonják az Alkotmánybíróság épületét.

Az Alkotmánybíróság március 27-i teljes ülésének napirendje

Hatásköri összeütközés megszüntetésére és az eljáró szerv kijelöléséről készült végzés (IX/1209/2012. Korábbi ügyszám: 1235/F/2009.).

Az Országos Választási Bizottság 6/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás tárgyában készült határozat (VI/2235/2012.).

Az Országos Választási Bizottság 177/2011. (X. 12.) OVB határozata ellen emelt kifogás tárgyában készült határozat (VI/974/2012.).

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 171. § (5f) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozattervezet (IV/2272/2012.).

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában készült határozattervezet (III/1458/2012.) .

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvénnyel kapcsolatban benyújtott, utólagos normakontroll iránti indítvány tárgyában készült végzéstervezet (II/1475/2012.).

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 177/2009. (XII. 28.) FVM rendelet 1. § d) pontja alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában készült határozattervezet (III/501/2012.).