Szakszervezetek és szocialisták

Alkotmánybírósághoz fordul több szakszervezet a kormánytisztviselői törvény újbóli elfogadása miatt. Másodszor, már kibővített formában is megszavazta az országgyűlés a hét elején a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Ennek értelmében a kormánytisztviselők munkaviszonyát az állam két hónapos felmentési idővel, indoklás nélkül bármikor felmondhatja.  Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának nem titkolta: „Azt várjuk, hogy az Alkotmánybíróság, de vélhetően a nemzetközi fórumok is meg fogják állapítani a jogsértést. Sajnos ez hónapokba, sőt évekbe is telhet."

Alkotmánybírósághoz fordul a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete is. Bárdos Judit, a szakszervezet elnöke szerint: az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával. Az EU Alapjogi Chartája ugyanis kifejezetten biztosítja minden munkavállaló jogát az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemre."

Az Alkotmánybírák felülvizsgálatát kéri a szocialista párt is. Lamperth Mónika szerint: „Ez egy pongyola törvény, nem volt rendesen végig gondolva, kifejezetten a Fidesz politikai tisztogatási céljait szolgálja. A törvény nem felel meg a magyar jogrendnek, és az emberi méltóságot sérti, ha indoklás nélkül tesznek utcára valakit."

Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára határozottan állítja: „Magyarország aláírt nemzetközi szerződéseket, de az indokolás kötelezettsége nem épült be a magyar jogba."

Répássy Róbert, a törvény egyik Fideszes előterjesztője több példát is sorolt arra, miért nem ütközik uniós jogba az új szabályozás. A törvénymódosítás indoklásában azt írta: a közigazgatás személyzetére szektor-semleges közösségi szabályozás vonatkozik, ennek pedig megfelel a törvény.

Alkotmánybírók választásának dilemmái

Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az Alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait. A módosításban a Fidesz kezdeményezésére döntött úgy a Tisztelt Ház, hogy az Alkotmánybíróság tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölőbizottság tesz javaslatot, a testület, „igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit". Az eddigi szabályok, azaz az alkotmány még hatályos szövege szerint „az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

Az államfő egyetért az Országgyűléssel abban, hogy az alkotmánybírók választásának hatályos alkotmányi szabályozása nem vált be. Ezért szükség lenne olyan szabályokra, amelyek jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, magas szakmai színvonalát, lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, és minderre alkotmányos garanciát is nyújtanak. Azonban Sólyom László szerint az Országgyűlés által most elfogadott változtatás nem felel meg ezeknek a követelményeknek, sőt, alkalmas a helyzet további romlását előidézni, egyúttal viszont alkalmatlan a kitűzött céljának elérésére, mivel nem minden esetben képes biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölő bizottságban annak alacsonyan rögzített létszáma miatt. A köztársasági elnök álláspontja az, hogy sem a jelenlegi, sem az újonnan elfogadott szabályozás nem felel meg az irányadó nemzetközi gyakorlatnak, ezért arra kérte az Országgyűlést, hogy az európai példáknak megfelelő, garanciális szempontból kielégítő, ugyanakkor hatékony szabályozást alkosson. Ezeknek a követelményeknek Sólyom László szerint leginkább az felelne meg, ha az alkotmánybírák állításában szerepet kapna a köztársasági elnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is.

Sólyom László a házelnöknek szóló levelében, amelyben érveit részletesen is kifejti, azt írta: csak a házszabályból lehet következtetni arra, hogy a jelölő bizottság mint eseti bizottság összetétele a frakciók közötti létszámaránynak felelne meg, holott szerinte az alkotmánybíró-jelölő bizottság összetételét magában az alkotmányban kell meghatározni, hiszen ezáltal nyeri el garanciális minőségét a jelölő bizottságra vonatkozó alkotmányi rendelkezés. A házszabály nem alkalmas olyan jelentőségű és erejű alkotmányos garancia biztosítására, mint az alkotmány, hiszen a házszabálytól az Országgyűlés eseti meggondolások és megegyezések alapján bármikor eltérhet - mutat rá a köztársasági elnök, aki ezért nem ért egyet azzal, hogy a jelölő bizottság összetételére vonatkozó szabályokat nem az alkotmány szintjén határozza meg az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom. Hangsúlyozza azonban, hogy ellentétben a bizottság összetételére vonatkozó alkotmányi rendelkezés szükségességével, a jelölő bizottság tagjainak számát nem indokolt megállapítani az alkotmányban.

+

Az LMP egy volt alkotmánybírót, Kukorelli Istvánt fogja az Alkotmánybíróságba tagnak jelölni, ha létrejön az erre szolgáló eseti bizottság - jelentette be a párt parlamenti frakcióvezetője. Schiffer András utalt arra, hogy a Fidesz Bihari Mihályt jelöli. Hozzátette: az előző ciklusban a Fidesz Bihari Mihályt, és Kukorelli Istvánt egyaránt alkalmasnak tartotta a posztra, ezért remélik, hogy a kormánypárt kitart korábbi álláspontja mellett. Kérdésre válaszolva elmondta: Bihari Mihály személye sem elfogadhatatlan az LMP számára.

Szegregációt erősítő vádak

A közoktatási törvény módosítása miatt fordult Alkotmánybírósághoz a Pedagógusok Szakszervezete. Galló Istvánné elmondta: az önkormányzatok ezentúl szinte egy tollvonással átadhatják iskoláik fenntartási jogát az egyházaknak. Rögtön a törvény parlamenti megszavazása után, levelet küldtek Sólyom Lászlónak, hogy ne írja alá a döntést, ám megtette, ezért nyújtottak be keresetet a megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz. Kifejtette: a legfőbb kifogásuk: a jogszabály által sérül a tanulók és szülők azon joga, hogy világnézetileg semleges iskolát válasszanak, ha azt átadhatják az egyházaknak. Ez különösen a kistelepüléseken okoz komoly problémát, ahol jellemzően csak egyetlen iskola van, így ezeken a helyeken nincs választási lehetőség. Állította: „az új helyzet a pedagógusoknak is problémát jelenthet, mert az egyházi iskolákban nem lesznek közalkalmazottak, ezért a felmentési idő és a végkielégítés is hátrányosan változik számukra. Az egyházi intézményben dolgozó pedagógusoktól pedig elvárják a világnézeti elkötelezettséget, és ha ennek nem felelnek meg, akkor a továbbiakban nem foglalkoztatják őket."

+

Az oktatási statisztikák azt mutatják, hogy a 2008/2009-es tanévben az államilag működtetett 2216 óvoda, 2081 általános iskola, 317 szakiskola, 412 szakközépiskola és 410 gimnázium mellett a különböző egyházak 134 óvodát, 183 általános iskolát, 24 szakiskolát, 28 szakközépiskolát és 103 gimnáziumot működtettek. A tanulólétszámot tekintve az óvodások 3,3, az általános iskolások közel 6 és a gimnazisták több mint 15 százaléka egyházi iskolába járt. A trend várhatóan folytatódik, hiszen egy törvénymódosítás lehetővé teszi a - számos helyen aggasztóan eladósodott - települési önkormányzatoknak, hogy átadják az általában legnagyobb finanszírozási terhet jelentő iskolafenntartást az egyházaknak.

+

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az intézkedéssel kapcsolatban elmondta: „véget ér az egyházi intézmények nyolcéves böjti időszaka: mostantól az együttműködés a kormány legfőbb szempontja az egyházi iskolákkal, kórházakkal, szociális intézményekkel kapcsolatban, és nem a működés megnehezítése".

Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a katolikus egyház rendszerint olyan esetben veszi át egy településen az egyetlen önkormányzati iskola fenntartását, ha ott egyébként az iskola megszűnne és az átvétellel mind az önkormányzat, mind pedig a szülők egyetértenek. Mohos visszautasítja azokat a vádakat, amely szerint az egyházi iskolák megjelenése elősegíti a szegregációt, mert olyan követelményeket szabnak a felvételnél, amelyeket a hátrányos helyzetű tanulók családjai nem tudnak teljesíteni. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a katolikus iskolákra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egyéb intézményekre. „Megjegyzem, hogy az iskolák általában ebben a tekintetben sem támasztanak speciális követelményt, azaz nyitottak a más vallásúak vagy a nem hívők felé" - mondja Mohos, aki hozzáteszi azt is, hogy egy „korábbi felmérésünk szerint a mi intézményeinkben az országos átlagnál lényegesen magasabb a szociális törvény szerint rászorulónak minősülő (három- és többgyermekes családból származó) tanulók aránya".

A reformátusok szintén tiltakoznak a szegregációt erősítő vádak ellen. „Az egyházi intézmények a történelmi múltban és a jelenben is befogadó intézmények. A keresztyén történelmi egyházaktól távol áll a szegregáció minden formája. A hátrányos helyzetű gyermekek létszáma jól mérhető a kedvezményes étkeztetés és az ingyenes tankönyvellátás mértékén. Az intézményeinkbe járó tanulók túlnyomó hányada ebbe a körbe esik. Az esélyegyenlőség szempontjait a felvételnél, a tehetséggondozásnál, a felzárkóztatásnál, az értelmi nevelésnél, a hitéleti nevelésnél, a hazafias nevelésnél, a szociális ellátásnál egyaránt érzékenyen figyelembe vesszük. Bízunk abban, hogy az egyházi oktatás, az oktatásban részvevő gyermekek és szüleik esélyegyenlőségét is biztosítja a jövőben a magyar állam" - állítja az Magyar Református Egyház Oktatásügyi Irodavezetője. Papp Kornél szerint a PSZ kifogása sem állja meg a helyét: számos példa mutatja, hogy lehet biztosítani egyszerre a szabad iskolaválasztás jogát, s azt a jogot is, hogy a szülő megválaszthatja gyermeke számára a vallási, világnézeti elkötelezettséget. „A világnézeti semlegességgel kapcsolatban az elmúlt két évtized gyakorlata alapján megállapítható, hogy semlegesség nem létezik, ugyanis a keresztyén értékrendhez képest az Isten létezését tagadó világkép sem nevezhető semlegesnek" - szögezi le Papp Kornél.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is jónak tartja az intézkedést. Gémesi György arra emlékeztetett, hogy semmi új nincs a törvényben. Eddig is átadhatták az iskolákat az egyházaknak az önkormányzatok, most csak egyszerűsödött ez az aktus. Mindez pusztán finanszírozási kérdés - véli Gödöllő polgármestere, aki hozzátette, nem kell amiatt aggódni, hogy mostantól tömegesen kerülnek át iskolák az egyházak kezébe. A szülőkkel, polgárokkal ezután is konzultálnia kell a képviselő-testületeknek egy ilyen döntés meghozatalakor, és az egyházak sem tudnak nagy számban átvenni iskolákat. Erre nincs kapacitásuk.

Az Alkotmánybíróság 2010. június 28-29-i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői teljes ülésén először a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (4) bekezdésének az alkotmányosságával foglalkozik.

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 364/2009. (IX. 3.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza - az 1997. évi C. törvény (Ve.) 84. § (6) bekezdés szerinti - a bíróság előtti nemperes eljárásban a kérelmező és az ellenérdekű fél számára biztosított szóbeli nyilatkozattétel gyakorlásának feltételeit?"

Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 357/2009. (VIII. 14.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza azt, hogy az 1997. évi C. törvény (Ve.) 84.§ (6) bekezdés szerinti bíróság előtti nemperes eljárásban a kérelmezőt és az ellenérdekű felet a szóbeli nyilatkozattétel során az alábbi jogok megilletik: kérhetik jogorvoslati kérelmükben a választási eljárásban keletkezett iratoknak a választási szerv által részükre történő kézbesítését, a bírósági eljárásban pedig azoknak a bíróság által történő ismertetését; kérhetik a másik fél nyilatkozatának megismerését; kérhetik a választási bizottság határozata ellen benyújtott több bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek bíróság előtti egyesítését és a kérelmeknek egy eljárásban történő elbírálását; kérhetik, hogy a szóbeli nyilatkozatot a bíróság szó szerint vegye jegyzőkönyvbe?"

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 447/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy a kormány tagjai, továbbá az általuk megbízott személyek megbízatásuk megszűnésekor ne kaphassanak végkielégítést?"

Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 346/2009. (VIII. 14.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a S. M. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat választókerületi pótlék és lakhatási támogatás?"

Hétfőn ötödször kerül a teljes ülés elé az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés 2008. október 20-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálata. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2008. november 12-én fordult az Alkotmánybírósághoz. Az előadó alkotmánybíró tavaly nyáron az ügyben új tervezetet, úgynevezett Problematikát készített, amelyet szeptemberben tárgyaltak meg az alkotmánybírák. Most először tárgyalják az ügyben készült határozattervezetet.

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 444/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők mandátumuk megszűnésekor végkielégítést ne kaphassanak?"

Ismét napirendre tűzik az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény egészének alkotmányosságát megkérdőjelező indítványt.

Szó lesz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 41/A. §-ának az Alkotmány 57. § (5) bekezdésére alapított alkotmányossági vizsgálatáról.

Napirendre kerül a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 48. § (2) bekezdésének alkotmányossági vizsgálata.

Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 39/2009. (II. 6.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: "Akarja-e Ön, hogy Magyarországon törvény biztosítsa, hogy a magyarországi székhelyű bankok által folyósított, forint alapú, ingatlan vásárlási célú hitelek (ideértve az ingatlanra kötött jelzáloghiteleket is) teljes hiteldíj mutatóját a hitelező ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerződés aláírását követően?"

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 94/2010. (II. 11.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a szándék bizonyíthatóságának hiányában is soha el nem évülő népirtásnak minősüljenek, és ehhez mérten büntetendők legyenek az emberek bármilyen csoportjának tagjai ellen elkövetett, a népirtást büntetni rendelő hatályos jogszabályokban felsorolt következményeket okozó tettek és intézkedések?"

Kedden vitatják meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 99. § (2) bekezdésének, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.

Határozattervezet készült a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 420/2009. (X. 29 OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az Országos Választási Bizottság - eljárási és működési szabályait tartalmazó - ügyrendjéről?"

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 400/2009. (X. 8.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a társadalmi szervezet működése feletti törvényességi felügyelet a bíróság hatáskörébe tartozzon?"

Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 432/2009. (XI. 5.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a Gyurka Tibor, a Nép Oldali Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg az etnikai alapon történő pozitív megkülönböztetést?"

A testület elé kerül az Országos Választási Bizottság 399/2009. (IX 25.) OVB határozata. Az OVB hitelesítette a T-N. É. és további 26 magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nők méltó közéleti szereplésvállalásának elérése érdekében az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokról szóló törvények egészüljenek ki olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy csak olyan listát lehet bejelenteni, amelyen egymás után váltakozva hol az egyik, hol a másik nemhez tartozó személyek szerepelnek?"

Határozattervezet készült az Országos Választási Bizottság 309/2009. (VI. 30.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás vizsgálata tárgyában is.

 A keddi teljes ülés végén egy végzéstervezetről is tárgyalnak.