Alkotmánybíróság ügyforgalma

El kell ismerni: nem unatkoztak. A táblázat nem tartalmazza azt a közel 2500 indítványt, melyet egy adott ügyben nyújtottak be lényegében azonos szöveggel.

Befejezett ügyek száma az ügyek típusa szerint, a döntéshozó szervek szerinti bontásban (2012. december 31.) A táblázat adatai tartalmazzák az egyesítés révén befejezett ügyek számát is.

A testületek által befejezett ügyek száma előadó alkotmánybírók szerint, a döntés jellege szerinti bontásban (2012. október 31.) A táblázat adatai tartalmazzák az egyesítés révén befejezett ügyek számát is.

– Az Alkotmánybíróság az elmúlt évben is világossá tette, hogy a törvényhozás alkotmányos működésének őre, rendelkezik a feladatának ellátásához szükséges eszközökkel és használja is azokat – állítja Paczolay Péter, a Taláros Testület elnöke. Hangsúlyozza:

– Feladata az alaptörvény és az egyéni alapjogok védelme, a jogalkalmazás és a jogalkotás alkotmányossági kontrollja. Ezt természetesen akkor is ellátja, amikor kétharmados parlamenti többségük van a kormányzó pártoknak. A működés hatékonysága szempontjából persze nem lényegtelen körülmény, hogy a kétharmados többség megváltoztathatja az alkotmányt vagy szűkítheti az Ab hatáskörét. Ettől függetlenül nem tehet mást, minthogy határozataiban érvényt szerez az alkotmányosságnak.”

Az Alkotmánybíróság legutóbbi határozataival kapcsolatosan, arra a felvetésre, hogy elefántcsont-toronyban ülnek, melynek révén például a hajléktalanokat újra elfoglalhatták az aluljárókat, továbbá, arra a felvetésre, hogy a választási regisztrációval kapcsolatos határozatuk felerősítették a testületet politizálással vádoló  hangját, elmondta:

– Nyilvánvaló ugyan, hogy az Alkotmánybíróság számos határozata politikai következményekkel jár, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a testület politikai szempontok szerint dönt. Eddig minden alkalommal az alkotmányjogi szakmai érvek mentén jött létre a többség, és amíg ez így marad, addig nincs ok aggodalomra. A közélet szereplői gyakorta saját politikai érdekeik szerint értékelik az Alkotmánybíróság határozatait, és ezen nincs mit csodálkozni. Azonban a hatáskörgyakorlását megkérdőjelező, megalapozatlan vádaskodásoknak jogállamban nincs helyük. Különösen érthetetlen ez a vád a választási regisztrációval kapcsolatban, amelyet a testület a köztársasági elnök indítványára vizsgált.

Arról, hogy a 15 tagúra növelt testülethez új alkotmánybírók érkeztek és a következő hónapokban további kettő fog csatlakozni, elismerte: a gyors változás, a tagok felének lecserélődése a bíróság működése szempontjából valóban jelentős próbatétel.

 (A mostani parlamenti ciklusban nyolc új alkotmánybírót választott az Országgyűlés: 2010-ben Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt, 2011-ben Balsai Istvánt, Dienes-Oehm Egont, Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát, 2012 decemberében pedig a februárban hivatalba lépő Salamon Lászlót. Holló András alkotmánybíró mandátuma ez év áprilisában jár le, talány még, hogy ki lesz az utódja.)

Állásfoglalást kér a kormány

A kormány indítványa nyomán az Alkotmánybíróság  megkezdte egyes igazságügyi törvények elemzését. A kabinet azt kérte a Taláros Testülettől vizsgálja meg, összhangban van-e az alaptörvénnyel a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló, tavaly módosított jogszabály.

Tizenhat rendelkezés kapcsán a velencei bizottság októberben fenntartotta azon aggályait, amelyeket fél évvel korábban az eredeti törvény alapján megfogalmazott. Az Európa Tanács véleményező testülete, a velencei bizottság több alkalommal megfogalmazta észrevételeit az igazságügyi törvények kapcsán. Először tavaly márciusban a 2011 novemberében megszavazott bírósági törvények egyes passzusait kifogásolta. Ennek nyomán az Országgyűlés múlt év júliusában módosította a jogszabályokat, majd a velencei bizottság elvégezte az új paragrafusok vizsgálatát is. Tavaly októberben az Európa Tanács szakmai testülete fenntartotta egyes korábbi aggályait. Szerinte a törvény új változata 16 helyen is hibásnak tekinthető.

A velencei bizottság legutóbbi aggodalmai nyomán kereste meg a kormány az Alkotmánybíróságot, és azt kérte, hogy a testület elemezze a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló, egyszer már kijavított jogszabályt. A kabinet egyebek mellett azt szeretné tudni, hogy – a velencei bizottság álláspontjának megfelelően – valóban dermesztő hatással lehet-e egyes bírákra, hogy a törvény előírta: a bírák kötelesek a vezetőknek bemutatni elvi jelentőségű ítéleteiket.

Megfontolandónak tartja a kormány annak vizsgálatát is, hogy a bíróságok igazgatására hivatott Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – a jogszabály szerint – csak a szükséghez képest köteles döntéseit megindokolni. Az Európa Tanács szakmai testülete úgy vélte: ez a rendelkezés korlátozza a vezető elszámoltathatóságát, sértheti a jogállamiság elvét. Szerepel a kifogásolt passzusok között az is, amely szerint az OBH elnöke esetenként maga döntheti el, ki gondoskodjék a helyettesítéséről.

Támadják az új hegyközségi törvényt

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) arra kéri az ombudsmant, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz az új hegyközségi törvény miatt, mert álláspontja szerint a jogszabály több rendelkezése sérti az Alaptörvényt. A HNT szerette volna elérni, hogy a december közepén elfogadott törvényt Áder János köztársasági elnök küldje normakontrollra az Alkotmánybírósághoz, ő azonban aláírta a jogszabályt, amely így hatályba lépett. Ezért fordul a HNT az ombudsmanhoz, és ezzel reményei szerint közvetve az Alkotmánybírósághoz.

Horváth Csaba, a HNT főtitkára szerint sérti az Alaptörvényt, hogy az új hegyközségi törvény megváltoztatta a korábbi egy tag-egy szavazat elvet; hogy magánszemély meghatalmazásával nem gyakorolható a szavazati jog, csak személyesen; továbbá az, hogy a szervezet működésében nem vehetnek részt a felvásárlók. Állítja: hiányoznak azok az átmeneti rendelkezések is, amelyek lehetővé tennék a hegyközségi rendszer folyamatos működését. Példaként említi a borvidéki titkárok helyzetét, akik január 1-jétől a HNT alkalmazásában állnának, ám a jogszabályi hiányosságok miatt nincs munkaszerződésük. Sérelmezi azt is, hogy kikerültek a HNT ellenőrzése alól a földrajzi jelzés nélküli borok, ami szintén piaci anomáliákhoz vezethet, és nem tisztázott az sem, hogy a hegyközségi közgyűlések lebonyolításakor milyen eljárásrendet kell alkalmazni, ami szintén utólagos vitára adhat alkalmat.

Döntésre várva
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának január 14-i  ülésének témái

(Tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

– A Kúria Kfv. V.35.386./2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3310/2012.).

– A Kúria Pfv. VI.21.149/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3332/2012.).

– A Győri Törvényszék 3.Bf.109/2012. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3411/2012.).

– A Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendeletének a II. kerület, 50. 861. hrsz-ú, természetben a Rézsű utca 84. szám alatti ingatlanra vonatkozó E-TG turisztikai erdő keretövezeti besorolása, valamint a Fővárosi Bíróság 5.K.31.383/2009/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata – (IV/2639/2012.).

– A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/2666/2012.).

– A Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Balatonszárszó helyi építési szabályzatáról szóló rendelete 15. § (2) bekezdése, valamint a Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV. 21. 228/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata – (IV/2676/2012.).

– A Kúria Kfv. I.35.429/2011/12. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3463/2012.).

– Ikrény Község Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló 15/2000. (XII. 22.) rendeletével összefüggő alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/2705/2012.).

– A közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3365/2012.).

– A közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3366/2012.).

– A közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3367/2012.).