Az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek tucatnyinál is több pontját megsemmisítette az Alkotmánybíróság, melyhez Holló András és Stumpf István párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária pedig különvéleményt csatolt. Még a héten döntés várható a választási eljárással kapcsolatos törvényről is, melyről Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt a Taláros Testülettől.
Határozat az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseinek vizsgálatáról
Az Alkotmánybíróság legutóbbi teljes ülésén (2012. december 28.) hozott határozatában megállapította: az Országgyűlés túllépett az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak. Az Országgyűlést alkotmányozóként is kötik a jogalkotási, eljárási előírások. Az ezek megsértésével hozott szabályok érvénytelenek, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezéseket e formai hiányosságok miatt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény és az átmeneti rendelkezések tartalmának alkotmányosságát – töretlen gyakorlatának megfelelően – nem vizsgálta.
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg az Alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseinek alkotmányosságát. Indítványában kifejtette: a támadott rendelkezések túllépnek az Alaptörvényben az Országgyűlés számára adott jogalkotási felhatalmazás keretein, ezért megsemmisítésüket kérte.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontja arra hatalmazta fel az Országgyűlést, hogy az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket alkotmányozóként fogadja el. Az átmenetei rendelkezések több mint kétharmada azonban nem a korábban hatályos Alkotmány és az Alaptörvény közötti átmenetet rendező előírás, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezés. Közleményében hangsúlyozta: az Alaptörvényben megállapított, a jogalkotásra vonatkozó formalizált eljárási szabályok betartása alapvető alkotmányos követelmény, ezért az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint e szabályok betartását akkor is vizsgálja, amikor az Országgyűlés alkotmányozóként nyilvánul meg. A jogalkotásra adott felhatalmazás kereteinek a túllépése pedig olyan súlyos eljárási szabályszegést jelent, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségének a megállapítását és a jogszabály megsemmisítését vonhatja maga után. Az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések megalkotására szóló felhatalmazást az Alaptörvény tartalmazza. E keretek túllépése az így megalkotott szabályok semmisségét eredményezi, azokat úgy kell tekinteni, mintha létre sem jöttek volna.
Az Alkotmánybíróság a megsemmisített rendelkezései tartalmának alkotmányosságát, alaptörvény-ellenességét nem vizsgálta, a részleges közjogi érvénytelenség kimondására formai szempontú vizsgálat alapján került sor. Kiemelték: két évtizedes töretlen gyakorlatának megfelelően, az Alaptörvény egyetlen rendelkezését sem vette tartalmi vizsgálat alá, nem az Alaptörvény rendelkezéseit semmisítette meg, hanem az Országgyűlést alkotmányozóként is kötelező jogalkotási szabályok megsértését állapította meg. Ennek megfelelően tartalmilag nem vizsgálták az előzetes választási regisztrációra vonatkozó rendelkezéseket sem, azok megsemmisítésére ugyancsak a formai, eljárási okokból került sor.
Közölték: az Alaptörvény védelme érdekében a testület a határozatban több alkotmányos követelményt fogalmazott meg az Alaptörvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó eljárást érintően. Ezek közül kiemelten is fontosnak tartják: az Alaptörvény egységes jogi dokumentum, így valamennyi módosításának és kiegészítésének szerkezetileg és tartalmilag is koherens módon be kell épülnie az Alaptörvénybe. Az Alaptörvény szabályozási tárgykörébe tartozó nem átmeneti rendelkezések nem jelenhetnek meg az Alaptörvényen kívül elhelyezkedő önálló jogszabályban és annak módosításaiban.
Megsemmisítve
Tallózva az átmenti törvény megsemmisített passzusai között, rögvest szembe tűnik a preambuluma és az 1-4. cikk, amely kimondta, hogy a kommunizmus bűnei nem évülnek el, hozzátéve: „a demokratikus átmenet során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódaként osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.”
– A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető. A nyugdíj vagy más juttatás csökkentéséből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.
– Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. A bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntető törvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna. A bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték.
– A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. Feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.
– A kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek, a kommunista diktatúra hatalombirtokosai közszereplőnek minősülnek. E közérdek érvényesítése érdekében a kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.
+
A megsemmisített 11. cikk arra hatalmazta fel az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében bármely ügy tárgyalására az illetékes bíróság helyett más, kijelölt bíróságra helyezze át a pereket.
+
A megsemmisített 12. és 13. cikk a 62. életévüket betöltött bírók és ügyészek esetében is meghatározta a nyugdíjba vonulás rendjét.
+
A megsemmisített 18. cikk alapján a Költségvetési Tanács hivatalban lévő, a köztársasági elnök által kinevezett tagja lehet csak a Költségvetési Tanács elnöke.
+
A megsemmisített 21. cikk azt mondta volna ki, hogy az Országgyűlés az egyházakra és a nemzetiségekre vonatkozó sarkalatos törvényekben a meghatározott idejű működés, a meghatározott taglétszám, a történelmi hagyományok és a társadalmi támogatottság figyelembevételének feltételeihez kötheti az egyházi és nemzetiségi elismerést.
+
A 22. cikk megsemmisített passzusa alapján csak az fordulhatott volna az Alaptörvényben biztosított jogát sértő bírói döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés ellen panasszal az Alkotmánybírósághoz, aki előtte már kimerített minden jogorvoslati lehetőséget.
+
A 23. cikk több megsemmisített bekezdése nemcsak előzetes választási regisztrációhoz kötötte a választójog gyakorlását, de előírta azt is, ki, hogyan regisztrálhat. Többek között rögzítette: a névjegyzékbevételt a magyarországi lakóhellyel rendelkező választó személyesen vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó pedig levélben vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton kérelmezheti.
+
A 27. cikk megsemmisített része szerint az Alkotmánybíróság akkor sem bírálhatta volna felül a költségvetéssel összefüggő jogszabályokat, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.
+
A 28. cikk megsemmisített bekezdése: „A fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a határozathozatali kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati határozatot a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője hozza meg.”
+
A megsemmisített 29. cikk szerint: „1. Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra előzetesen meghatározott összeg nem elegendő, és a hiányzó összeg a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központi költségvetésről szóló törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani. 2. Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg.”
+
A 31. cikk megsemmisített bekezdése a többi között arról rendelkezett, hogy „az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik.”
+
A megsemmisített 32. cikk szerint minden év április 25. napja az Alaptörvény kihirdetésének emlékére „az Alaptörvény napja” lett volna.
+
A határozat teljes szövege – melyhez Holló András és Stumpf István párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária pedig különvéleményt csatolt – itt olvasható.
Vélemények
Szájer József, a Fidesz uniós képviselője, az Alaptörvényt szövegező bizottság néhai elnöke: – Az Alkotmánybíróság döntéséből egyértelműen kiderült, hogy az átmeneti rendelkezéseket formai, s nem tartalmi okokból semmisítették meg, így „ennek a formai vitának egy viszonylag egyszerű lépéssel” véget vethet az Országgyűlés.
Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője: - A Fidesz tudomásul veszi és végrehajtja az Alkotmánybíróság döntését, kész a formai hiba kijavítására. Javasolni fogja, hogy a parlament februárban az Alaptörvénybe foglalja azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság formai okból megsemmisített.
Mesterházy Attila, az MSZP pártelnök-frakcióvezetője: – Üdvözöljük az Alkotmánybíróság döntését. Világossá tette azt, amit az MSZP már két éve mond: a Fidesz nem él, hanem visszaél a kétharmados parlamenti felhatalmazásával. Az átmeneti rendelkezések tárgyukat és tartalmukat tekintve, továbbá időbeli hatályukat figyelembe véve is túllépnek az Alaptörvény felhatalmazásán, mivel e rendelkezések megbontják az alaptörvény egységét és szerkezetét. Ismét bebizonyosodott, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség túllépte a hatáskörét, visszaélt hatalmával, visszaélt a választók bizalmával.
Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője: – A kormánypárti képviselők fittyet hánynak a jogalkotási szabályokra. A választási regisztráció alkotmányellenességét gyakorlatilag a Fidesz is elismerte, amikor épp ezért az Alaptörvény részévé akarta tenni annak részleteit is.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője: – Az Alkotmánybíróság „kikukázta” az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Egyértelművé vált, hogy ma Magyarországnak nincsen Alkotmánya. Egy olyan irat ugyanis sem jogelméleti, sem pedig erkölcsi értelmében nem nevezhető Alkotmánynak, amelybe egy ember a saját pillanatnyi hatalmi érdekeinek megfelelően tölt tartalmakat .
Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője: az Alkotmánybíróság karakán döntést hozott, az „orbáni rendszer” óriási pofont kapott, ami azt igazolja, hogy még többségben vannak a független bírák a Taláros Testületben.
Döntésre várva
Az Alkotmánybíróság legközelebbi teljes ülésének napirendje
Idén nem tart téli ítélkezési szünetet az Alkotmánybíróság. Teljes ülésén soron kívül tárgyalja már január első hetében (január 4.) a választási eljárással kapcsolatos törvényt, melyet az Országgyűlés november 26-án név szerinti szavazással – 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében – fogadott el – szövege: PDF.
Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt, a Taláros Testületre bízva az alkotmányos dilemmák elbírálását. Félreérthetetlenül jelezte: az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni.
„Az elfogadott törvény alkotmányosságát alapos vizsgálatnak vetettem alá. Ennek során megvizsgáltam elfogadásának módját, valamint alkotmányosságának formai és tartalmi kritériumait. Megállapítottam, hogy az új választási eljárási törvény minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét. Megállapítottam továbbá azt is, hogy a választási eljárási törvény számos új – korábban nem alkalmazott – szabályt vezet be, amelyeket senki alkotmányos kritikával nem illetett. Ilyen például a levél útján történő szavazás.
A legtöbb kritika a választási névjegyzékbe történő önkéntes feliratkozással kapcsolatos szabályokat érintette. Megállapítottam, hogy a feliratkozás két formáját – a határon túl élő, magyar lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, valamint a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációját – semmilyen alkotmányos kifogás nem érte.
A feliratkozás harmadik formáját – a Magyarországon élőkét – annál inkább. Az új törvény e kérdésre vonatkozó szabályaiban alkotmányosan aggályos részeket találtam. Ezen kívül a kampányra, a közvélemény-kutatásokra vonatkozó, valamint a hatályba léptetéssel kapcsolatos szabályok között is találtam alkotmányosan kifogásolható részeket.
Politikai nemzetünk minden polgárának közös érdeke, hogy a felmerülő kételyekre megkérdőjelezhetetlen válaszok szülessenek, miként az is, hogy a jogosnak ítélt alkotmányos aggályokat mielőbb orvosolni lehessen…”
Az Alkotmánybíróság teljes ülése - várhatóan - már a héten meghozza határozatát. Amennyiben alkotmányellenesnek ítélik a választási eljárással kapcsolatos törvényben foglaltakat, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek.
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje
(A 3. öttagú tanács tagjai: Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Szalay Péter.)
– A Kúria Kfv. V.35.476/2011/8. számú ítéletével szemben előterjesztett valódi alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3355/2012.).
– A Kúria Gfv.X.30.354/2011/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló valódi alkotmányjogi panasz visszautasításáról szóló végzés, (IV/3303/2012.)
– A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.P.21.133/2011/6. számú, valamint a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.738/2011/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló valódi alkotmányjogi panasz visszautasításáról szóló feljegyzés és végzés. (IV/3419/2012.)
