Az Alkotmánybíróság legfrissebb határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését. Megállapította: indokolatlanul korlátozza a választójogot, hogy a választói regisztrációs kötelezettség minden választóra kiterjed. Alaptörvénybe ütközőnek ítélte a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyéb rendelkezéseit is. A Fidesz bejelentette: nem lesz választási regisztráció a magyarországi lakhellyel rendelkezőknek. Vélemények. Döntésre várva.
Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt, az Országgyűlés által november 26.-án név szerinti szavazással – 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében elfogadott választási eljárásról szóló törvényre – (szövege: PDF). Az államfő félreérthetetlenül jelezte: az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni.
„Az elfogadott törvény alkotmányosságát alapos vizsgálatnak vetettem alá. Ennek során megvizsgáltam elfogadásának módját, valamint alkotmányosságának formai és tartalmi kritériumait. Megállapítottam, hogy az új választási eljárási törvény minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét. Megállapítottam továbbá azt is, hogy a választási eljárási törvény számos új – korábban nem alkalmazott – szabályt vezet be, amelyeket senki alkotmányos kritikával nem illetett. Ilyen például a levél útján történő szavazás.
A legtöbb kritika a választási névjegyzékbe történő önkéntes feliratkozással kapcsolatos szabályokat érintette. Megállapítottam, hogy a feliratkozás két formáját – a határon túl élő, magyar lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, valamint a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációját – semmilyen alkotmányos kifogás nem érte.
A feliratkozás harmadik formáját – a Magyarországon élőkét – annál inkább. Az új törvény e kérdésre vonatkozó szabályaiban alkotmányosan aggályos részeket találtam. Ezen kívül a kampányra, a közvélemény-kutatásokra vonatkozó, valamint a hatályba léptetéssel kapcsolatos szabályok között is találtam alkotmányosan kifogásolható részeket.
Politikai nemzetünk minden polgárának közös érdeke, hogy a felmerülő kételyekre megkérdőjelezhetetlen válaszok szülessenek, miként az is, hogy a jogosnak ítélt alkotmányos aggályokat mielőbb orvosolni lehessen…”
+
Soron kívül tárgyalta az Alkotmánybíróság a választási eljárással kapcsolatos törvényt. Az – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – megállapította: a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes. Az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására. Az államnak tehát a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal.
A Taláros Testület ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni. Azon választópolgárok esetében viszont, akiknek a választójoga előzetes feliratkozás nélkül semmiképpen nem biztosítható, aránytalan korlátozást jelent, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön regisztrálhatnak, a tartózkodási helyükön viszont nem. Az Alkotmánybíróság a Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében is diszkriminatívnak ítélte a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását.
Az Alkotmánybíróság szerint az alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is. A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozásának tekinti, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenesnek ítéli azt is, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszakban, illetve azt is, hogy közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap alatt.
A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak. (Az alkotmánybírósági határozat teljes szövege itt olvasható.)
Vélemények
A döntésre reagálva Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: a Magyarországon élőknek nem lesz választási regisztráció 2014-ben.
Kiemelte: a Fidesznek mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön. Egy esetleges alkotmánymódosítás viszont - folytatta - elhúzódó politikai és jogi vitákat, bizonytalanságot eredményezne, a választók körében pedig - a közelgő parlamenti voksolás előtt - a zűrzavar érzését keltheti. Ezért az Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnökkel és a Fidesz elnökségi tagjaival folytatott konzultációk után született az a döntés, amely szerint 2014-ben nem lesz regisztráció. "Természetesen az Ab döntése után is van lehetőség arra, hogy módosítsuk az alkotmányt, és az alaptörvény szövegében biztosítsuk a regisztráció alkotmányos védelmét. A kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, azt mondhatnám, megvan a politikai ereje. Az erő azonban nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kíván tőlünk!"
Hangsúlyozta: az előzetes feliratkozáson kívül a kormányoldal az egész rendszer modernizálására törekedett, és évtizedes problémákat orvosolt. Az új szisztéma alapelvei közé sorolta a kisebb létszámú Országgyűlést, a választókörzetek arányosítását, továbbá azt, hogy megváltoztatták a jelöltállítás rendszerét, megszüntették a sokat bírált ajánlószelvényes megoldást. Jelezte azt is, hogy egy olcsóbb választási rendszer mellé tették le a voksukat, így egyfordulós lesz a szavazás, az új kampányszabályozás pedig elősegíti az átláthatóságot, és visszafogja a pártok költekezését. Különösen fontosnak nevezte, hogy a határon túli magyaroknak megteremtették a politikába való beleszólás lehetőségét.
A gondok között említette: a külföldön dolgozó több százezer magyar választójogának gyakorlására megoldást jelentett volna az előzetes feliratkozás, az Alkotmánybíróság határozatát követően azonban ez a probléma megoldatlan maradt. Ezen túlmenően minden részletkérdésben tanulmányozni fogják az Alkotmánybíróság döntését, és azt tiszteletben tartva a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítják ki a végleges normaszövegre vonatkozó javaslatukat.
+
A KDNP tudomásul veszi a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés érdemi részét. A kereszténydemokraták úgy vélik: azzal, hogy Áder János köztársasági elnök normakontrollt kért a jogszabályról, hosszas viták végére tett pontot. Fontosnak tartják, hogy az Alkotmánybíróság nem az előzetes nem a regisztráció egészét, hanem annak kiterjesztését vetette el. "A célunk továbbra is az, hogy világos, átlátható törvény alapján történjen meg a következő, szabad választás."
+
Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság szakmai döntést hozott, amikor alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárási törvény több rendelkezését, így a minden választóra kiterjedő regisztrációs kötelezettséget. A döntés azt bizonyítja, hogy "a magyar jogállam még él". A Fidesz azzal, hogy lemondott az előzetes regisztráció általános bevezetéséről, belátta: ebben az ügyben vereséget szenvedett, kényszerűségből meghajlott a társadalom akarata előtt. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke állítja: az MSZP ugyan nem támogatta a szavazati jog kiterjesztését a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárokra, de mivel ez megtörtént, esetükben a nyilvántartásba vétel valamilyen formában szükséges lehet, ennek egyik módja a regisztráció. Egyúttal azt várják a kormánypárttól, hogy egyeztessen az ellenzékkel a szintén alkotmányellenesnek talált kampányszabályokról is.
+
A Jobbik szerint az Alkotmánybíróság a választási eljárási törvényt érintő döntésével kimondta az igazságot. "Minden épeszű ember" ezt a döntést várta. Kimondta: nem igaz, hogy nem lehet különbséget tenni a Magyarországon élő és a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok között. A Jobbik támogatja a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok előzetes regisztrációját.
+
LMP szerint a politikatörténeti fordulópontot jelent az Alkotmánybíróság döntése. Benne van az az „elementáris felháborodás”, ami a választási regisztráció miatt alakult ki az emberekben. Nyomatékosan felszólították a Fidesz-KDNP-t, hogy vegyék „halálosan komolyan” az Alkotmánybíróság döntését és ne próbáljanak meg kibújni következményei alól „trükkök százaival”, vagyis Magyarországon soha ne legyen választási regisztráció. A határon túli magyarok esetében azonban az Alkotmánybírósághoz hasonlóan az LMP is elfogadható megoldásnak tartja a választási regisztrációt.
+
A Demokratikus Koalíció szerint tisztességes és bölcs döntés született. A kormánypárti politikusok nem mondtak igazat, amikor a választási eljárásról szóló törvény vitájában a minden választóra kiterjedő regisztrációs kötelezettséget pusztán technikai kérdésnek állították be. az Alkotmánybíróság döntése "és a Fidesz meghátrálása" az elmúlt két, két és fél év a demokratikus ellenzékének legnagyobb győzelme.
Döntésre várva
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának január 14-i ülésének témái
(Tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)
– A Kúria Kfv. V.35.386./2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3310/2012.).
– A Kúria Pfv. VI.21.149/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3332/2012.).
– A Győri Törvényszék 3.Bf.109/2012. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3411/2012.).
– A Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendeletének a II. kerület, 50. 861. hrsz-ú, természetben a Rézsű utca 84. szám alatti ingatlanra vonatkozó E-TG turisztikai erdő keretövezeti besorolása, valamint a Fővárosi Bíróság 5.K.31.383/2009/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata – (IV/2639/2012.).
– A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/2666/2012.).
– A Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Balatonszárszó helyi építési szabályzatáról szóló rendelete 15. § (2) bekezdése, valamint a Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV. 21. 228/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata – (IV/2676/2012.).
– A Kúria Kfv. I.35.429/2011/12. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3463/2012.).
