Az alkotmánybírósági jogkörök újragondolását szorgalmazza Paczolay Péter a Taláros Testület elnöke. Véleménye szerint: húsz évvel az Alkotmánybíróság létrejötte után szükség van a testület jogköreinek, ezzel együtt az általános hatáskörű bíróságokhoz fűződő viszonyának újragondolására. „Az áttekintésre a jogegységi határozatokkal, az élő jogszabályok vizsgálatával vagy a normakontrollal kapcsolatban lenne szükség."

Magyarország alkotmánya - az 1949. évi XX. törvény alapján - rögzíti az ország államformáját, és az ehhez kapcsolódó rendelkezéseket, az országgyűlés, a miniszterelnök, a kormány, a köztársasági elnök, az országgyűlési biztosok feladatait, kötelezettségeit, a választási rendszert, leírja az önkormányzatok működésének feltételeit és feladatait. Ezen kívül tartalmazza a minket, „egyszerű" állampolgárokat megillető jogokat is. Eszerint minden embernek joga van hazánkban az élethez, és az emberi méltósághoz, a szabadsághoz, az egészséghez. Az alkotmány kimondja a jogegyenlőséget. A törvény szerint mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, azaz mindenki ártatlannak tekintendő egészen addig, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik.  Jogunk van továbbá tartózkodási helyet választani, jogunk van a jó hírnévhez, a magánlakás sértetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a levéltitokhoz. Magyarországon a törvény hatályba lépése óta gyülekezési- és vallásszabadság van, illetve a gondolati- és véleménynyilvánítási szabadság is biztosított. Jogunk van megismerni a közérdekű adatokat. Alkotmányunk biztosítja a férfiak és nők közötti esélyegyenlőséget, a gyermekek számára pedig a családhoz, egészséges testi és szellemi fejlődéshez való jogot. Az 1949/XX. évi törvény teljes értékű állampolgárként tekint a nemzeti és etnikai kisebbségekre, egyben biztosítja az anyanyelvük használatát, és saját kultúrájuk ápolását, illetve kisebbségi önkormányzatok létrehozását. Szintén az alkotmányban rögzített jog, a munka és a foglalkozás szabad megválasztása, illetve az egyenlőség a bér területén (egyenlő munka esetén). A munka tekintetében minden dolgozónak joga van továbbá olyan jövedelemhez jutni, amely a munkája mennyiségének és minőségének megfelel, és joga van a pihenéshez, a rendszeres fizetett szabadsághoz. A magyar állampolgároknak alkotmányos joguk a művelődés, és a szociális biztonság. Cserébe kötelességünk a haza védelme, a gyermekeink taníttatása, és a közterhekhez való hozzájárulás. Hogy jogaink és kötelességeink maradéktalanul teljesülnek-e, azon már érdekes elmélkedni!

+

Célkeresztben a „három csapás".

A büntető törvénykönyv (Btk) módosítását is benyújtotta az Országgyűlésnek a Fidesz-KDNP. A korábbi ciklusban az akkori kormánytöbbség által száműzött, ám most újra tárgyalt törvényjavaslat "három csapás" néven becézett törvényjavaslat szigorúbban büntetné a visszaeső súlyos erőszakos bűncselekményt elkövetőket, a közfeladatot ellátó személyek elleni bűncselekményt elkövetőket, illetve a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is. A javaslat beilleszti a magyar büntetőjog rendszerébe a személy elleni erőszakos bűncselekményeket sorozatban elkövető bűnismétlők büntetésének jelentős szigorítását, amely a legsúlyosabb esetben életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet. További újdonsága, hogy az utóbbi években gyakori, tanárokkal szembeni erőszakos cselekedetek miatt a jövőben minimum egy, legfeljebb 10 év szabadságvesztés is kiszabható lesz a feladatukat ellátó pedagógusokkal szembeni erőszakos bűncselekmény esetén. A javaslat a totalitárius rendszerek bűneinek és áldozatainak azonos mércével mérése érdekében módosítja az előző Országgyűlés által elfogadott új büntetőjogi tényállást, amelyet „a holokauszt nyilvános tagadása" néven iktattak a magyar büntetőjogba. A jövőben a Btk. a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is bünteti három évig terjedő szabadságvesztéssel.

A Helsinki Bizottság szerint viszont a Fidesz-KDNP javaslata „demagóg indokok alapján" úgy kívánja szigorítani a Büntető törvénykönyvet, hogy valós problémákat nem old meg, újakat viszont létrehoz. A társadalom egy részének elvárásai a szigorítás iránt, semmiképpen sem indokolhatják a Btk. egész rendszerének szigorítását. Ez akkor lenne szakmailag indokolható, ha a bűncselekmények száma lényegesen növekedne. A statisztikák szerint azonban 1999 óta folyamatosan csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, és nem nőtt az erőszakos és garázda bűncselekmények száma sem."

A bizottság szerint nem igaz, hogy a módosítás javítani fogja a társadalom biztonságérzetét. „A büntetőpolitikának nem szigorú látszatintézkedésekre, a már most is túlzsúfolt, alulfinanszírozott költségvetésű börtönökben a fogvatartottak számának emelésére, hanem a közbiztonság tényleges javítására kell irányulnia. A javaslat ugyanakkor nem jelent megoldást azokra a kisebb súlyú bűncselekményekre, amelyeknek az elszaporodása a lakosság biztonságérzetét jelentősen rontja". 

A Magyar Helsinki Bizottság szerint nem igaz az sem, hogy a javaslat megfelel az alkotmányossági követelményeknek: „a javasolt módosítás egyes esetekben kizárja az egyéniesítést, kötelezően kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztést ír elő, ami sérti a bírák szabad mérlegelési jogát és ellentétes a büntetés egyéniesítésének követelményével, ami az alkotmányos büntetőjog egyik fontos elve".

A szervezet szerint a javaslat alkotmányellenes, annak elfogadása esetén a bizottság az Alkotmánybírósághoz fordul.

+

Alkotmánybíróság előtt támadja meg a minősített adatok védelméről szóló, illetve az elmúlt ciklusban jóváhagyott nemzetbiztonsági törvényt is három civil jogvédő szervezet, az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország. A civilszervezetek többek között azt kifogásolják: a minősített adatok védelméről szóló törvény nem garantálja, hogy tényleg csak indokolt esetben zárjanak el adatokat a nyilvánosságtól, és senki ne élhessen vissza ezzel a lehetőséggel, például törvénysértések, korrupció leplezése vagy éppen valamely szervezet jó hírnevének védelme érdekében. Továbbá az új szabályozás nem biztosít a jogvédők szerint hatékony bírósági jogorvoslatot a minősített adatok megismeréséért indított perekben, ugyanis a bíróságok számára nem teszi egyértelművé, hogy tartalmilag is vizsgálhatják-e a minősítés indokoltságát, vagy csupán „azt nézhetik, hogy a +Titkos!+ pecsét rákerült-e az iratra".

A nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban a civilek kifejtették: a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó szabályok gyengítik a szolgálatok feletti jogállami kontrollt, ugyanis az országgyűlés illetékes bizottságainak tagjai, és azok a bírák, akik minősített adatokkal kapcsolatos ügyekben járnak el, nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell, hogy átessenek. Ezt a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi, melynek tevékenysége felett éppen az így átvilágított képviselőknek és bíráknak kellene kontrollt gyakorolniuk. „A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége természetüknél fogva a legkevésbé átlátható, és emiatt különösen gondos ellenőrzést igényel, hogy a rájuk ruházott rendkívül erős jogosítványokkal mindenkor törvényesen és a jogállami értékekkel összhangban éljenek".

Földes Ádám, a Transparency International Magyarország munkatársa az alkotmánybírósági beadvány kapcsán kifejtette: a tavaly decemberben elfogadott minősített adatok védelméről szóló törvény esetében a több éves civil és szakmai egyeztetés eredményeként elkészült kormányjavaslat európai jogállami mércével nézve egészen magas színvonalú volt. Például részletesen szabályozta, hogy a titkosított adatok nyilvánossága érdekében indított perekben a bírák miként vizsgálhatják a minősített adatok tartalmát, annak érdekében, hogy ne csak formai, hanem érdemi döntést hozhassanak a minősítés helyességéről. Továbbá a javaslat kifejezetten tilalmazta, hogy a névlegesen nemzetbiztonsági érdekből elrendelt titkosítás korrupciót, vezetői hibákat, mulasztásokat rejtsen el a nyilvánosság elől. Azonban a parlamenti viták során tavaly ősszel kormánypárti képviselők által benyújtott, majd megszavazott módosító javaslatok számos, az eredeti kormányjavaslatban szereplő jogállami garanciát „lerontottak". Ráadásul „a tavaly decemberben elfogadott minősített adatok védelméről szóló törvény több elemében, az 1995-ös nemzetbiztonsági törvény pedig teljes egészében kétharmados."

Az Alkotmánybíróság 2010. május 31-június 1-i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság (Ab) május 31-i teljes ülésén nyolcadszor foglalkozik a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 47/A. § (1) bekezdésének alkotmányosságát vizsgáló határozattervezettel. A támadott rendelkezés lehetővé teszi a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását.

Szó lesz az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 9. § (1) és (2) bekezdései, továbbá 14. § (2) és (4)-(13) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetről.

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 167/2009. (V. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a D. Z. V. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy szabálysértés helyett bűncselekménynek minősüljön a kettőezer forintot meghaladó lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, a kettőezer forintot meghaladó kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés, csalás, szándékos rongálás és a kettőezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés?"

Napirendre kerül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 176/A. (2) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezet.

Megtámadták a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 96. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Határozattervezet készült a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.240/2006/90. sz. ítélete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 448/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők képviselői munkájukért a mindenkori minimálbér hatszorosát meg nem haladó összeget kaphassanak?"

Megvitatják az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. egészének alkotmányosságát.

Negyedszer veszik napirendre a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló, az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2010. január 4-én fordult az Alkotmánybírósághoz.

Először tárgyalják a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2010. február 22-i ülésnapján elfogadott törvény 3. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2010. március 10-én fordult az Alkotmánybírósághoz.

Kedden kerül a teljes ülés elé az a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben, a bíró kizárása kapcsán nem szabályozta megfelelően az eljárás azon alanyait megillető jogorvoslati jogosultságot, akiket az eljárását lezáró érdemi döntéssel szemben nem illet meg rendes perorvoslat.

Megvizsgálják a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 17. § (1) bekezdés első mondatának, illetve a 20. §-ának a bíró kirendelésére vonatkozó kitételének alkotmányosságát.

Megkérdőjelezték a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Egy másik határozattervezet a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 13. § (3) bekezdésének alkotmányosságát elemzi.

Megtámadták az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89. § (1) bekezdésének „igazoltan belföldön kívülre" szövegrészének alkotmányosságát.

A keddi teljes ülés végén több végzéstervezetről is tárgyalnak