Az esztendő első felében 246 döntést (határozat, végzés ) hoztak a alkotmánybírák. Seregnyi indítvány masírozott előttük, mögöttük, tucatjával érkeztek a soron kívül mérlegelendő választási kampánnyal kapcsolatos vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos” sérelmek sem fogyatkoztak. Legvitatottabb döntésük alapján az őszi önkormányzati választások lebonyolítása alkotmányos keretek között megtörténhet.
Seregnyi indítvány masírozott előttük, mögöttük, tucatjával érkeztek a soron kívül mérlegelendő választási kampánnyal kapcsolatos vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos” sérelmek sem fogyatkoztak. Hengereltek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Figyelmet, mérlegelést mindannyi nyert, ám az is biztos, hogy döntéseik révén a Taláros Testület tagjai nem mostanában szereztek ennyi haragost.
Ügyforgalom
A 2014. január 1-én folyamatban maradt és azt követően, 2014. június 30-ig indult, előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek száma az eljárás típusa szerint. A táblázatok nem tartalmazzák azokat az ezres nagyságrendű indítványokat, melyeket ugyanabban az ügyben nyújtottak be lényegében azonos kívánsággal.
Ügyforgalom |
2014. január 1-én folyamatban maradt ügyek |
2014. június 30-ig indult új ügyek |
Összesen |
Előzetes normakontroll eljárás |
1 |
0 |
1 |
Utólagos normakontroll eljárás |
22 |
3 |
25 |
Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt |
14 |
18 |
32 |
Alkotmányjogi panasz |
128 |
176 |
304 |
Az OVB határozatainak felülvizsgálata. ügyszámú ügyek |
2 |
0 |
2 |
Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény |
0 |
0 |
0 |
Az Alaptörvény értelmezése |
1 |
0 |
1 |
Összesen |
168 |
197 |
365 |
Befejezett ügyek száma az ügyek típusa szerint, a döntéshozó szervek szerint
Menetrendszerűen születtek a bírósági ítéletek, végzések megsemmisítését követelő beadványok. Időnként az ítélkező bírák is elbizonytalanodtak: ők is Alkotmánybíróságtól kértek, vártak, kaptak orvoslást. Persze fájt azoknak, akiket negatívan érintett.
Eljárást befejező |
Normakontroll kezdeményezés: előzetes / utólagos / bírói |
Alk..jogi panasz |
OVB határozatainak felülvizsgálata |
Alaptörvény értelmezése |
Egyéb |
Össz. |
|||
Egyesítés révén |
0 |
1 |
7 |
27 |
0 |
0 |
0 |
35 |
|
Teljes ülés |
határozat |
0 |
7 |
7 |
10 |
0 |
1 |
0 |
25 |
végzés |
1 |
0 |
1 |
13 |
0 |
0 |
0 |
15 |
|
1.öttagú tanács |
határozat |
0 |
0 |
0 |
3 |
0 |
0 |
0 |
3 |
végzés |
0 |
1 |
2 |
40 |
0 |
0 |
0 |
43 |
|
2.öttagú tanács |
határozat |
0 |
0 |
4 |
2 |
0 |
0 |
0 |
6 |
végzés |
0 |
0 |
2 |
66 |
0 |
0 |
0 |
68 |
|
3.öttagú tanács |
határozat |
0 |
0 |
1 |
2 |
0 |
0 |
0 |
3 |
végzés |
0 |
0 |
2 |
46 |
0 |
0 |
0 |
48 |
|
Összesen |
1 |
9 |
26 |
209 |
0 |
1 |
0 |
246 |
Befejezett ügyek előadó alkotmánybírók szerint
A korábbi gyakorlathoz képest jelentősen nőtt a különvélemények száma: míg 2012-ben 631 testületi döntéshez 51 különvéleményt csatoltak az alkotmánybírák, idén már 90-et. A döntéseket 42 alkalommal párhuzamos indoklások is kísérték. E listát Salamon László, Bragyova András és Pokol Béla vezeti, de szorosan a nyomukban volt Szívós Mária is.
|
Egyesítés révén |
Végzéssel |
Érdemi határozattal |
Összesen |
Párhuzamos indokolás |
Különvélemény |
Balogh Elemér |
15 |
8 |
3 |
26 |
2 |
4 |
Balsai István |
1 |
6 |
2 |
9 |
1 |
8 |
Bragyova András |
0 |
4 |
3 |
7 |
6 |
8 |
Dienes-Oehm Egon |
1 |
12 |
0 |
13 |
1 |
9 |
Juhász Imre |
0 |
12 |
1 |
13 |
2 |
6 |
Kiss László |
8 |
12 |
3 |
23 |
1 |
6 |
Kovács Péter |
1 |
15 |
0 |
16 |
0 |
3 |
Lenkovics Barnabás |
4 |
11 |
6 |
21 |
2 |
6 |
Lévay Miklós |
0 |
11 |
0 |
11 |
5 |
5 |
Paczolay Péter |
1 |
18 |
9 |
28 |
4 |
2 |
Pokol Béla |
0 |
3 |
1 |
4 |
6 |
6 |
Salamon László |
0 |
11 |
0 |
11 |
7 |
10 |
Stumpf István |
0 |
4 |
3 |
7 |
3 |
5 |
Szalay Péter |
3 |
8 |
4 |
15 |
1 |
2 |
Szívós Mária |
1 |
39 |
2 |
42 |
1 |
10 |
Összesen |
35 |
174 |
37 |
246 |
42 |
90 |
Legvitatottabb döntés
A parlament június 10-én fogadta el azt a törvénymódosítást, amely alapján az önkormányzati választás után átalakul a Fővárosi Közgyűlés: a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja.
Június 24-én, példátlan egységet alkotva, 57 országgyűlési képviselő (szocialista, független, LMP-s és Jobbikos) kezdeményezte a fővárosi közgyűlés tagjainak választásával összefüggő egyes jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozók – többek között – kifejtették: a szabályozás ellentétes az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésének a szavazás közvetlenségét rögzítő rendelkezésével, mivel a fővárosi közgyűlés huszonhárom tagjának megválasztása nem közvetlenül történik, hanem kerületi polgármestert választanak, amely tisztség egyben fővárosi közgyűlési mandátumot is eredményez.
Állították: a fővárosi közgyűlés tagjainak választása során az egyes – eltérő lélekszámú – kerületek választópolgárainak szavazata különböző súllyal esik latba, ezért sérül az Alaptörvény választójog egyenlőségét rögzítő rendelkezése, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma is.
Előadták továbbá: a személyes adatok védelméhez való joggal ellentétes az a rendelkezés is, amely szerint a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.
+
A nyári szabadság kezdését elhalasztva rendkívüli ülésen döntött a Taláros Testület az ősszel esedékes önkormányzati választás fővárosi rendszeréről. Határozatában megállapította: a kompenzációs listás mandátumszerzés s súlyozott számítása kivételével nem alaptörvény-ellenesek az új fővárosi választási rendszer alapvető szabályai.
A szavazás közvetlenségével összefüggésben az Alkotmánybíróság kifejtette: a választás közvetlensége azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során, és nem választási megbízottakat választanak. Ezek alapján a támadott szabályozás nem sérti a közvetlen választás alapelvét. A választópolgárok közvetlenül választják meg a kerületi polgármestereket, akik a megválasztásuk következtében egyben a fővárosi közgyűlés tagjai is lesznek. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a jogalkotó kellően alátámasztott indokok alapján ne alkothatna olyan választási rendszert, amelynek következtében a választópolgár közvetlen szavazatával két különböző önkormányzati tisztségre ugyanazt a személyt, egyszeri szavazással választja meg. A fővárosi önkormányzati választási rendszer részbeni átalakítására megfelelő és elfogadható indok volt, hogy a jogalkotó a fővárosi önkormányzati rendszer két szintjének működési problémái orvoslására a fővárosi kerületi polgármestereket a fővárosi közgyűlésbe kívánta integrálni.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a kompenzációs listás megoldáshoz kapcsolódó, a töredékszavazatok súlyozott számítását alkalmazó módszer önmagában matematikailag, és ezáltal alkotmányossági szempontból sem alkalmas eszköz az egyes fővárosi kerületek lélekszámából fakadó különbségek kiküszöbölésére. Ráadásul ez a megoldás másfajta egyenlőtlenséget eredményez az egyes választópolgárok szempontjából. A súlyozási rendszer következtében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszoros szavazati értéket képviselnek a legkisebb kerület választópolgárai szavazatának értékéhez képest. Ez a súlyozási rendszer tehát önmagában nézve szemben áll a választójog egyenlő értékűségével, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
A fővárosi kerületek eltérő lakosságszámából adódó, a választójog egyenlőségének sérelmét eredményező állapot kiegyenlítésére vezette be a törvényhozó azt a döntéshozatali szabályt, amelynek értelmében a fővárosi közgyűlésben csak akkor kapja meg egy javaslat a szavazatok többségét, ha a meghatározott szavazatarány mellett a főváros lakosságszámának együttesen több mint a felét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármesterei is megszavazzák azt. A kettős többségi rendszer célja annak biztosítása, hogy a fővárosi kerületek összességében a lakosságszámuk arányában legyenek képviselve a fővárosi közgyűlésben a döntések meghozatalakor. Az Alkotmánybíróság megállapította: a fővárosi önkormányzat hatékony és eredményes működése, a kerületi polgármesterek integrálása a fővárosi közgyűlésbe, a fővárosi kerületek történelmileg kialakult határai alkotmányosan elfogadhatóvá teszik az eltérést az egyes kerületek lakosságszámához igazodva, mert az eltérésből adódó különbséget megfelelően ellensúlyozza a kettős döntéshozatali rendszer.
A személyes adatokhoz való jog korlátozását kifogásoló indítvány kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította: sem más alapjog érvényesülése, sem valamely alkotmányos érték védelme nem indokolja, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhessen tájékoztatást. Az alaptörvény-ellenes korlátozást az Alkotmánybíróság megsemmisítette. (AB határozat a fővárosi közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok vizsgálatáról, - II/1187/2014.)
A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Salamon László különvéleményt, Stumpf István, Szalay Péter és Szívós Máriapedig párhuzamos indokolás indoklást csatoltak.
Reakciók
A Fidesz szerint az Alkotmánybíróság döntése egyértelművé tette, hogy a kerületi polgármesterek jelenléte a Fővárosi Közgyűlésben nemcsak helyes, hanem alkotmányos is. A törvénymódosítást a kormánytöbbség - az MSZP-SZDSZ-kormány korábbi gyakorlatával szemben - olyan időpontban fogadta el, amikor az Ab-felülvizsgálat még a választás előtt megtörténhetett. Így ma senki nem kérdőjelezheti meg, hogy az őszi önkormányzati választások lebonyolítására alkotmányos keretek között, világos szabályok alapján kerülhet sor.
+
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja az Alkotmánybíróság döntését, mert az szerintük a Fideszt segíti abban, hogy támogatottságánál sokkal jobb eredményt elérve szerezzen többséget Budapesten. „A testület a Fidesz választási csalásról szóló javaslatát erősítette meg. A demokrácia utolsó bástyája is elesett, miután az Alaptörvényt tiszteletben tartó bírák már kisebbségben vannak az AB-ben.
+
Az LMP véleménye szerint az lett volna a legjobb, ha az Alkotmánybíróság teljes egészében megsemmisíti a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályairól szóló törvényt. A szoros, 8:7-es döntési arány is azt mutatja, hogy a kérdést nem sikerült megnyugtató módon rendezni. Az önkormányzati választásokat így egy, az egyeztetéseket nélkülöző valamint a választási jogszabályokat pártpolitikai beavatkozással megváltoztató, a nemzetközi sztenderdekkel ellentétes törvény alapján fogják lebonyolítani.
+
Az Együtt-PM szerint az önkormányzati választást szabályozó törvény továbbra is csorbítja a budapestiek népképviseletét, sérti az egyenlő választójogot, és "kizárólag a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja". Nem tartják elhanyagolhatónak azt sem, hogy a mostani Ab-döntés "egy nagyon megosztott testületben született, amelyben a Fidesz által pozícióba juttatott tagoknak nyilvánvalóan anyapártjuk felé hajlott a kezük".
+
A Demokratikus Koalíció szerint is véglegesen kettészakadt az AB a kormányt és a Fideszt „szolgai módon kiszolgáló”, valamint a szakmai tisztességükre ügyelő alkotmánybírákra. Állítják: az AB „arcpirító módon” változatlanul hagyta a polgármesterekre vonatkozó szabályozást, így a kevés szavazattal mandátumot szerző polgármesterek ugyanolyan jogosítványokat kapnak majd, mint akikre sokan voksolnak.
+
A Jobbik sem ért egyet a döntéssel, de tiszteletben tartja azt.
Áder János nyilatkozata
”Falvaink, városaink, megyéink önkormányzatai legújabb kori demokráciánk nélkülözhetetlen tartópillérei. Az önkormányzatiság elve olyan alkotmányos érték, amely a helyi közösségekhez tartozók demokratikus akaratnyilvánításán nyugszik. Ezért fontos, hogy az őszi választások alkalmával a polgárok minél nagyobb számban szóljanak bele saját közösségeik sorsának alakulásába. Kiemelten fontos az is, hogy a választások lebonyolításának minden alkotmányos feltétele biztosított legyen.
Az Alkotmánybíróság 2014. július 21-én meghozott határozata egyértelmű és világos helyzetet teremtett az önkormányzati választások törvényi szabályozásában. Az Alkotmánybíróság döntését követően semmilyen olyan alkotmányos aggály nem vethető fel, amely befolyásolhatná a 2014-es önkormányzati választások törvényes kiírását és lebonyolítását.
Azzal, hogy az Alkotmánybíróság döntése pontot tett a választások rendjét befolyásoló vitás kérdések mindegyikére, minden akadály elhárult a választások kiírása elől. Ezért – élve köztársasági elnöki jogkörömmel – a mai napon meghozott államfői határozatommal 2014. október 12-ére tűzöm ki az önkormányzati választások időpontját.”