Strasbourgi jogorvoslatra készül

Strasbourghoz fordul a VDSZ a magánnyugdíj-pénztárak miatt. A magán-nyugdíjpénztári törvény soron kívüli megsemmisítését kéri újabb alkotmánybírósági beadványában a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete. Makacsul kitart véleménye mellett: alkotmányellenes a magánkasszák megszüntetése, s az emberi méltóságot, valamint az önrendelkezési jogot sértő volt a 2010-es, állami rendszerbe való visszalépéssel vagy maradással kapcsolatos eljárás, többek közt a személyes megjelenéssel járó nyilatkozattételre kötelezés. A szervezet 40 ezer olyan jogfenntartó nyilatkozatot helyezett ügyvédi letétbe, amelyben a dolgozók kijelentették, hogy kényszer hatására léptek vissza az állami rendszerbe, s a körülmények kedvező változása esetére fenntartják magántagsági viszonyukat. A szakszervezet strasbourgi jogorvoslatra készül, mintegy kétezer panaszos „megbízásából”.

Alkotmányellenesek lehetnek az autópálya-matricával kapcsolatos változtatások

Több okból is alkotmányellenesek lehetnek az autópálya-matricával kapcsolatos változtatások. A négynapos autópálya-matrica megszüntetése növelte a párhuzamos utak forgalmát, így az azok mellett fekvő településen élőknek sérült az egészséges környezethez való joguk. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az alaptörvény egyik legfontosabb vívmányának tartja, hogy bevezette az egészséges környezethez való jogot. Egy felmérés azonban azt mutatja, hogy a párhuzamos utak mentén fekvő települések január óta sokkal élénkebb személygépkocsi forgalmat kénytelenek elviselni, s ez sérti az ott élők egészséges környezethez való alapjogát. Ifj. Lomnici Zoltán abban bízik, hogy az egészségügyi lobbi, akárcsak a dohánykérdésben, ezen a területen is felül fog kerekedni a gazdasági érdekeken. Alkotmányos szempontból további aggályokat vet fel, hogy a kamionosok vásárolhatnak egynapos matricát, a személyautósok azonban nem. Közel hárommillió személygépkocsit érint, hogy D1 kategóriában megszűnt a négynapos matrica, amely D2, D3 és D4 kategóriában továbbra is igénybe vehető, s ez az esélyegyenlőséghez való jogba és a diszkrimináció tilalmába ütközik. A harmadik probléma a fogyasztói szerződések kérdése. A matricavásárlás valójában szerződéskötés, amelyre a Ptk. szabályai vonatkoznak, s a kormány ezt egyoldalúan módosította. A változtatást viszonylag gyorsan vezették be, s az Alkotmánybíróság egyértelműen leszögezte, hogy az ilyen gyors hatálybaléptetés nem felel meg a jogi elvárásoknak, a fogyasztók kapcsán pedig a jóhiszeműségnek és a tisztességnek kell érvényesülnie.

Nyitottabb lesz a Kúria

A Kúria elsősorban magas színvonalú, meggyőző szakmai munkájával és nyitottságával biztosíthatja a jogegységet, nem pedig az alsóbb fokú bíróságra formálisan kötelező jogi aktusokkal. Ezt a célt szolgálják a legfelsőbb bírói fórumon létrejött jogelemző csoportok, amelyek egy-egy jogterület ítélkezési gyakorlatának legégetőbb problémáit igyekeznek tisztázni.

A nemrég megalakult öt elemző csoport munkájában kúriai bírák mellett alsóbb fokú bíróságok bírái, más jogászi szakmák, illetve az egyetemi-tudományos szféra képviselői is részt vesznek. A közigazgatási bíráskodás területén a 2013. elején felálló közigazgatási-munkaügyi bíróságok eljárási rendje, a büntetőjogi szakágban a felsőbb bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlata, a polgári jog területén a banki hitelezéssel kapcsolatos általános szerződési feltételek, a munkajogban a rokkantnyugdíjazás feltételei és a szakértői bizonyítás áll a vizsgálatok központjában, az ötödik csoport a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos közigazgatási és polgári jog határán álló perek sajátosságait tekinti át..

A témákat a Kúria kollégiumvezetői választották elsősorban az alapján, hogy hol vannak, vagy várhatóak a mindennapi ítélkezési munkában a társadalom nagyobb csoportjaira, vagy jelentős gazdasági érdekekre közvetlen hatást gyakorló jogviták, amelyeknél még kellően körül nem járt elméleti előkérdések várnak tisztázásra. A csoportok fél-egy évet kaptak feladatuk elvégzésére. Az alsóbb fokú bíróságokra az elemzések eredménye nem kötelező, nyilván csak akkor fogják beépíteni az ítéleteikbe, ha magas szakmai színvonalú, meggyőző és használható segítséget, támadhatatlan jogi érvkészleteket kapnak a konkrét ügyek eldöntéséhez..

A Kúria szakmai munkájának nyitottabbá tételét szolgálja az is, hogy már fogadják az alsóbb fokú bíróságok bíráit, akik részt vehetnek a kúriai ítélkezésben. Az elnök termékeny, kétoldalú kapcsolat kialakulására számít, hiszen így nemcsak a fiatal kollégák leshetik el a legnagyobb tapasztalatú bírák munkamódszereit, de a Markó utcai legfelsőbb bírói fórum is bepillantást nyerhet a törvényszékek, helyi bíróságok mindennapi problémáiba, a legújabb jellegzetes jogvitákba, amelyek a rendes jogorvoslati rendben csak évek alatt juthatnak el a Kúriára.

A Kúriára a napokban neveztek ki két új bírót, akik alkotmánybírósági főtanácsadók voltak és a normakontroll tanács munkájában vesznek részt, valamint koordinációs feladatuk lesz az alkotmányossági kérdéseket illetően is, hiszen januártól a valódi alkotmányjogi panaszok eredményeként alapjogsértést állapíthat meg bírói eljárásokkal, ítéletekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság és ilyen esetben polgári ügyeknél maga a Kúria dönt arról, miként állítható helyre az alkotmányos helyzet. Évente mintegy 100-200 ilyen ügyet tárgyalhat majd érdemben az Alkotmánybíróság. Az persze megjósolhatatlan, hogy ebből hány lesz olyan, ahol a rendes bíróság döntését alkotmányossági kifogás miatt megsemmisítik, de nem csak ezek a határozatok lesznek tanulságosak, hanem azok is, amelyek érdemi indoklásukkal visszaigazolják a bíróságok helyes, alkotmányos gyakorlatát. A helyzet emlékeztet az államigazgatási határozatok megtámadására lehetőséget nyújtó közigazgatási bírósági felülvizsgálat 1991-es bevezetésére. Eleinte a megtámadott hatósági döntések négyötödét változtatták meg a bíróságok, ám ez az arány ma már csupán 10-20 százalék, köszönhetően annak, hogy az állami szervek beépítették gyakorlatukba a közigazgatási perekben kimunkált jogelveket.

A hivatalát január elsején elfoglaló Darák Péter elnöki tisztségének első negyedévéről elmondta: megkezdődött a sarkalatos törvényekkel bevezetett intézmények tartalommal megtöltése. Az új elnök támogatást érzékelt a jogász szakmák, partnerintézmények, így például az Alkotmánybíróság, az ügyészség, az ügyvédi kamara és az ombudsman részéről csakúgy, mint a többi hatalmi ágtól. Ennek egyik megnyilvánulása Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése, hogy szeretnék a Kúria régi, Kossuth téri épületét visszaadni a legfelsőbb bírói fórumnak, ezzel is megerősítve közjogi súlyát. Ez nyilván több éves projekt lesz, de már a közeljövőben szimbolikusan megjelenhet régi épületében a Kúria, például amikor ott tartja egy-egy jelentősebb ügy tárgyalását, a kúriai bírák teljes ülését, vagy egyes szakmai rendezvényeket.

A nemrég megalakult új bírói testület, a 15 tagú Országos Bírói Tanács kapcsán Darák Péter – aki Kúria-elnökként a 14 választott tag mellett a törvény erejénél fogva a 15. tag – elmondta: elsődleges, hogy az OBT a 2800 fős bírói kar problémáit közvetítse a központi igazgatás felé és kontrollálja az ott formálódó megoldási javaslatokat. A tanácsnak éppen ellenőrző funkciója megtartása érdekében őriznie kell különállását. Darák Péter ezért is mondott le arról, hogy a későbbiekben betöltse az OBT rotációval félévente változó soros elnöki posztját, mert – mint mondta – a testületnek más hatalmi centrumoktól, így a Kúria befolyásától is függetlenül kell kialakítania saját arculatát. Egy olyan testületi szellemet, amely a korábbi bírói önigazgatástól eltérően nem ad teret a helyi, területi érdekek harcának, és munkájában kizárólag az egységes magyar igazságszolgáltatás szempontjait érvényesít.

Az Alkotmánybíróság 2012. április 17-i teljes ülésének napirendje

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadása tárgyában készült végzéstervezet.

A közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezésére irányuló indítványa tárgyában készült határozattervezet.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában készült határozattervezet.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 171. § (5f) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozattervezet.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCX törvény 234. § (3)-(4) bekezdései és a 236. § (4) bekezdése, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44/A. § (1)-(2) bekezdése és a 46. § (5) bekezdése, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 103. § (2)-(3) és (16) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szóló feljegyzés.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szóló feljegyzés.

A választott-bíráskodásról szóló 1994. LXXI. törvény 58. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról készült feljegyzés és végzéstervezet.

A Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.958/2010/6. számú ítéletével szemben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. § (2) bekezdésének, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 2. § (1) bekezdése és 7. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról készült feljegyzés és végzéstervezet.

Az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I.16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 12/2012. (I.16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 172/2011. (IX.26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.