Legfrissebb határozatok. Alkotmányellenes a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését. Nem lesz munkaszüneti nap sem a víz, sem a béke, sem az emberi jogok, sem a föld világnapja. Napirend.
Legfrissebb határozatok
111/B/2011. AB határozat a köztisztviselők indokolás nélküli felmentésének vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenes a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését. Az Alkotmánybíróság korábban, 2011 februárjában hozott hozott már hasonló határozatot, midőn megállapította, hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott személyek indokolás nélküli felmentésének lehetősége [8/2011. (II. 18.) AB határozat]. Mostani határozatában megállapította: a korábban kifejtett alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes. Sérti ugyanis a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot. Az Alkotmánybíróság most sem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését a korábbi szabályozáshoz képest, ennek azonban nem lehet módja a munkáltatói jogok gyakorlójának korlátlan döntésre való felhatalmazása. A határozathoz Bihari Mihály, Bragyova András, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek.
+
971/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság 392/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 392/2010. (V. 19.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük, hogy március 22. a víz világnapja munkaszüneti nap legyen.". A határozathoz Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt.
+
972/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság 393/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 393/2010. (V. 19.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük, hogy szeptember 21. a béke nemzetközi napja munkaszüneti nap legyen.". A határozathoz Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt.
+
973/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság 394/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 394/2010. (V. 19.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük, hogy április 22. a Föld napja munkaszüneti nap legyen.". A határozathoz Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt.
+
974/B/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság 395/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 395/2010. (V. 19.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük, hogy december 10. az emberi jogok napja munkaszüneti nap legyen.". A határozathoz Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt.
+
124/B/2011. AB határozat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés ab) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság – az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése tekintetében – elutasította a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés ab) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság a határozat indoklásában rámutatott: valóban lehetséges, hogy egy tanéven és azonos évfolyamon belül valamilyen okból kifolyólag nem egyidős diákok járjanak azonos osztályba. Így megeshet, hogy egyik után még jogosultak családi pótlékra, míg a másik után - mivel húsz éves elmúlt - már nem; azonban ez nem érinti azt a tényt, hogy huszadik életévük betöltéséig családi pótlékra mindegyikük jogosult volt.
+
45/B/2008. AB határozat a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény 7. § (3)-(8) bekezdései, valamint a munkáltatónál történő üzemitanács-választásnál a szakszervezet jelöltállításáról szóló 1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat alkotmányellenességének vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény 7. § (3)-(8) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A testület ugyancsak elutasította a munkáltatónál történő üzemitanács-választásnál a szakszervezet jelöltállításáról szóló 1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A támadott törvényi rendelkezés bizonytalansága azonban a törvény alkalmazása során feloldható. Abból ugyanis az bizonyosan megállapítható, hogy a törvény személyi hatálya a szakszervezeti típusú, azaz fő feladataikat tekintve érdekképviseleti jellegű szervezetekre vonatkozik, az érdekképviseleti társadalmi alakzatoknak ezt a jellegét pedig kétség esetén az elszámolási kötelezettség hatósági címzettjének, azaz az Állami Számvevőszéknek kell bizonyítania.
+
1029/D/201. AB végzés a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság 55. Kfv.35.212/2009/4. számú ítéletével kapcsolatosan benyújtott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény - 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig hatályos – 23/A. § (8) bekezdés „illetőleg a határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem előterjesztésének" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az alkotmányjogi panaszt. A testület a végzés indokolásában kifejtette, hogy az érdemi alkotmányossági vizsgálat elvégzése csak akkor lehetséges, ha az indítvány, illetve az alkotmányjogi panasz tartalmazza a támadott jogszabály pontos megnevezését, és az Alkotmány megfelelő rendelkezésének megjelölése mellett a benyújtás alapjául szolgáló okot. Nem elegendő továbbá az Alkotmány, illetve a támadott jogszabály egyes rendelkezéseire hivatkozni, meg kell indokolni, hogy a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti az alaptörvény felhívott rendelkezését.
+
Alkotmánybírósághoz fordul az LMP a fővárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosítása miatt. A változtatás értelmében négy munkanapra rövidítették le az előterjesztések kézbesítésének határidejét. Kaltenbach Jenő, LMP-s közgyűlési képviselő szerint képtelenség három-négy nap alatt több ezer oldalnyi anyagból tisztességen felkészülni.
Az Alkotmánybíróság április 11-12-i teljes ülésének napirendje
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdésének „- ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát -„ szövegrésze, 17. § (5) bekezdése és 29. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Budapest főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 38/1883. (XII. 27.) Főv. Kgy. 2005. június 30. napjáig hatályos rendelete 27. és 28. §-ai alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (1) bekezdés első mondata „z elsőfokú" szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 108. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.842/2009/10. számú ítélete ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 34. § (2) bekezdés d) pontja és a 34. § (4) bekezdése, továbbá a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvén y 8 § (4)-(7) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 12. § c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 178. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása kitűzésének határidejével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
