Elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés. A jogszabály szerint a miniszteri tárcák száma az eddigi tizenötről nyolcra csökken, és törvényi szinten szabályozzák a kormányzati jogutódlás eddig szokásjogon alapuló átadás-átvételi eljárását, amely már a most távozó kormányra is vonatkozik.  A törvény szerint a távozó miniszterek nem ruházhatják át ezt a hatáskört, személyesen kell átadniuk utódjuknak részletes elszámolást tartalmazó nyilatkozattal tárcájuk vezetését. A képviselők az egyszerű többséget igénylő részét 302-en támogatták, 40-en elutasították, (38 MSZP és 2 Jobbik) 13-an pedig (LMP, és meglepetésre Demeter Ervin, Fidesz) tartózkodtak. Az előterjesztést kétharmados többséget igénylő része 297 igen, 7 nem (Jobbik) szavazat és 51 tartózkodás (MSZP, LMP, és meglepetésre Demeter Ervin, Fidesz) mellett jutott zöld úthoz. A törvény megfelelően rendezi a megszűnő, illetve az átszervezett minisztérium által ellátott feladatköröknek az új minisztériumi struktúrába való beillesztését, amely egyben a minisztériumok közötti jogutódlás alapját is jelenti, ideérve a foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati jogviszonya tekintetében beálló munkáltatói jogutódlást is. Elfogadta a Tisztelt Ház a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról (az MSZP és az LMP egységes ellenállása ellenére) szóló előterjesztést is.

Ők mennek...

15 miniszterével, 20 államtitkárával karöltve, hivatalosan is véget ér szombaton a Bajnai-kormány pályafutása. (76-an remélték az elmúlt négy esztendőben a Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai György Gordon által fémjelzett kabinetben - többen mindkettőben -, hogy fényes cselekedeteik révén beírják nevüket a történelemkönyvbe, s mindemellett karrierjük és életszínvonaluk jelentős javulását sem tekintették mellékes cselekedetnek. A választás igazolta: jobb mihamarabb elfelejteni őket.)

1	Bajnai Gordon	MINISZTERELNÖK
2	Balázs Péter	Külügyminiszter
3	Forgács Imre	igazságügyi és rendészeti miniszter
4	Gráf József	földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
5	Gyenesei István	önkormányzati miniszter
6	Herczog László	szociális és munkaügyi miniszter
7	Hiller István	oktatási és kulturális miniszter
8	Hónig Péter	közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
9	Juhász Gábor	polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter
10	Kiss Péter	társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter
11	Molnár Csaba	Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
12	Oszkó Péter	Pénzügyminiszter
13	Szabó Imre	környezetvédelmi és vízügyi miniszter
14	Szekeres Imre	honvédelmi miniszter
15	Varga István	nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
16	Varga Zoltán	önkormányzati miniszter
ÁLLAMTITKÁROK
1	Arató Gergely	oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár
2	Avarkeszi Dezső	igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár
3	Baja Ferenc	Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
4	Burány Sándor	nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár
5	Csizmár Gábor	társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter államtitkára
6	Gőgös Zoltán	földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár
7	Hegedüs Dóra	Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
8	Iváncsik Imre	polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő államtitkár
9	Jauernik István	önkormányzati minisztériumi államtitkár
10	Katona Tamás	Pénzügyminisztériumi államtitkár
11	Kling István	környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár
12	Korózs Lajos	szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár
13	Oláh Lajos	közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár
14	Simon Gábor	szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár
15	Szabó Vilmos	külügyminisztériumi államtitkár
16	Tordai Csaba	Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
17	Ujhelyi István	Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
18	Vadai Ágnes	honvédelmi minisztériumi államtitkár
19	Varju László	nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár
20	Vojnik Mária	egészségügyi minisztériumi államtitkár

Ők jönnek...

Orbán Viktor hivatalosan már bemutatta leendő kormányának tagjait. A Fidesz–KDNP  szövetség kijelölt kormányfője elsőként arról beszélt, mi az, amit felfogásuk szerint az emberek elvárnak a leendő magyar kormánytól. Hangsúlyozta: a választópolgárok döntése nem egyszerűen egy kormány megalakításáról szólt, hanem a kétharmados parlamenti eredménnyel megalapítottak egy új gazdasági, és politikai rendszert. Ennek része a kormány, amely feladata a nemzeti ügyek képviselete, illetve megvalósítása. Az elmúlt időszakban „mindenki számára alapélmény volt", hogy a magyar kormányzati rendszer egyre rosszabb hatásfokkal működött, ezért minőségileg is kell javítani a központi közigazgatás működését. Ennek egyik része az új minisztériumi struktúra, amely akkor jelenthet megoldást, ha sikerül a céljukat tekintve hasonló tárcák működését összehangolni. Hozzátette: az új struktúra lehetőséget ad arra, hogy a kormányzati munkában ne az ágazati lobbik ütközzenek egymással. A leendő miniszterekről szólva elmondta: megfelelő kvalitásokkal és jártassággal rendelkeznek, tapasztalt vezetők. Készen állnak arra, hogy az új politikai és gazdasági rendszer követelményeinek eleget tegyenek, azaz döntéseket hozzanak, és azokért vállalják a felelősséget. 

Az új kabinetnek nyolc minisztere, két miniszterelnök helyettese és természetesen miniszterelnöke is lesz. Elvileg már szombat délutántól, de legkésőbb hétfőtől már új kabinet irányíthatja Magyarországot! A tervek szerint Orbán Viktor szombaton teszi le a miniszterelnöki esküt, majd javaslatot tesz Sólyom László köztársasági elnöknek a miniszterek kinevezésére, és ha az államfő kinevezi a tárcavezetőket, akkor ők is elfoglalhatják a bársonyszéket. A Fidesz-KDNP hétfőre tervezi az átadás-átvétel lebonyolítását. A jogszabály egyértelműen rendelkezik arról, hogy erre az átadó hatáskörének megszűntét követő 3 napon belül kell sort keríteni. Feltehetően az új kormány megalakulása utáni első munkanapon, május 31-én hétfőn minden minisztériumban megtörténik. 

Miniszterelnök

Orbán Viktor Orbán Viktor 1963-ban született Székesfehérvárott. 1986-ban vette feleségül Lévai Anikó ügyvédnőt, akivel öt közös gyermeket nevelnek. 1981-ben érettségizett a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatos osztályában. Egy év sorkatonai szolgálat után 1982-ben nyert felvételt Budapestre, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karára, ahol 1987-ben szerzett diplomát. 1988. március 30-án társaival megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz). 1989 októberéig a párt szóvivője, ezt követően egy éven át az országos választmány tagja lett. 1990 májusa és 1993 májusa között pártja frakcióvezetője volt. 1993 májusában a Fidesz elnökévé választották, tisztségében az 1994-ben és 1995-ben is megerősítették. 1998-ban a Fidesz megnyeri a választásokat, így Orbán Viktor - mindössze 36 évesen - lett a Fidesz-FKgP-MDF-kormány miniszterelnöke. Kormányzása alatt, 1999. február 9-én az Országgyűlés nagy többséggel döntött Magyarország NATO-csatlakozásáról. A 2002-es választások azonban - a közvélemény-kutatási adatokat meghazudtolva - a párt vereségével végződtek. Orbán Viktor ezt követően kis időre eltűnt a közéletből, majd a párt elnökeként tért vissza a politika porondjára. 2002. áprilisban a Fidesz-MDF közös országos lista vezetőjeként lett az Országgyűlés tagja. A 2006. évi országgyűlési választásokon Pest megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 6-tól a Fidesz frakcióvezető helyettese.

Miniszterelnök-helyettes

Orbán Viktor, a kormányfői poszt várományosa bejelentette: Semjén Zsolt, a KDNP elnöke elfogadta a felkérést a miniszterelnök-helyettesi posztra, ami szavai szerint egy általános miniszterelnök-helyettesi munkát jelent. A nemzetpolitika, egyházügyek tartoznak hozzá. Összetett feladat vár tehát Semjén Zsoltra, hiszen minden magyarra figyelnie és minden magyar érdekét szolgálnia kell.

Semjén Zsolt Semjén Zsolt 1962. augusztus 8-án született Budapesten. Nős, felesége középiskolai énektanár, karvezető és egyházzenész. Három gyermekük született. 1981-ben érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. 1981 és 1984 között hivatalsegéd a budapesti Kisipari Termeltető Vállalatnál. 1990-ben a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián teológusként végzett. 1990 és 1994 között az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottja, a KDNP-frakció hivatalvezetője, frakciótitkára és szóvivője volt. 1992-ben az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. 1996-ban címzetes egyetemi docens kinevezést kapott. 1989. március 10-én a KDNP alapító tagja. 1990-ben a KDNP országos elnökségi tagja, 1993-1994 között az országos fegyelmi és etikai bizottság elnöke, 1990-1991-ben az intézőbizottság tagja, az I-II. kerületi KDNP-szervezet elnöke. 1997-ben rövid ideig a párt alelnöke volt. 1995-1997 között a KDNP frakcióvezető-helyettese. 2003 óta a Fidesszel szövetséges KDNP elnöke és 2006 óta frakcióvezetője. Az előző Orbán-kormányban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkári posztját töltötte be. 2002. áprilisban Fidesz-MDF közös országos listáról szerzett újabb mandátumot. 2006. május 30-tól az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (kancellária)

A volt Miniszterelnöki Hivatal, valamint a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter feladatainak, illetve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az

Önkormányzati Minisztérium egyes feladatainak ellátására jön létre a Közigazgatási és

Igazságügyi Minisztérium.

Vezetője Navracsics Tibor is gyakorlatilag általános miniszterelnök-helyettes lesz. A "tisztább hatásköri elrendezéssel és felelősségi viszonyokkal" megpróbáljuk átláthatóbbá is tenni a közigazgatást - hangsúlyozta. Mint mondta, eddig a minisztériumok egy-egy részterületet képviseltek, és a kormányfő, illetve a kormány plenáris ülésének dolga volt valamilyen összhangot teremteni a részérdekek között. „Most ezt a döntéshozatali szintet eggyel lejjebb csúsztatjuk. A miniszterek feladata lesz az, hogy a saját minisztériumukon belül a különböző ágazati politikák között teremtsék meg a harmóniát, és csak azok a kérdések kerüljenek a kormány plenáris ülése vagy a miniszterelnök elé döntésre, amelyek nem dőlnek el alsóbb szinten." Kifejtette: miközben a professzionális közigazgatás működésében a hatékonyság érvényesítéséért központosítást hajtanak végre, addig a kormányzati politikai döntéshozatalban decentralizálnak, a miniszterek ugyanis sokkal nagyobb felelősséggel tartoznak majd a saját területükön belüli ügyek megoldásáért.

Navracsics Tibor Navracsics Tibor 1966-ban született Veszprémben. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1990-ben szerzett diplomát. Ezt követően a Veszprémi Városi Bíróságon, a bírói szakvizsga letétele után pedig a Veszprém Megyei Önkormányzatnál dolgozott. 1993-1997 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen volt tanársegéd. 1994-ben végzett az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében jogász-politológus szakon. Az 1996-97-es tanévben egy ösztöndíj segítségével Angliában, Brightonban tanított a Sussex Egyetem Sussex Európai Intézetében. 1997 óta előbb adjunktusként, majd a mai napig docensként oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Intézetében 1999-ben doktorált politikatudományból. 1999-2002-ig a Miniszterelnöki Hivatal Sajtó- és Információs Főosztályának vezetője volt. 2003-tól a Fidesz elnöki kabinetfőnöke, majd 2006 májusától az országgyűlési frakció vezetője. 1996-tól a Magyar Politikai Intézet Egyesület alelnöke, 1999-től a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának tagja; 2001-tól a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségi tagja.

Külügyminisztérium

Martonyi János Martonyi János 1944. április 5-én született Kolozsvárott. Nős, két felnőtt gyermeke és négy unokája van. Az állam- és jogtudományok doktora ("summa cum laude", 1967), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1975). 1969-től vállalati jogtanácsos, 1979-től kereskedelmi titkár Brüsszelben, 1984-től osztályvezető, majd főosztályvezető a Külkereskedelmi, illetve Kereskedelmi Minisztériumban. 1989-1990 között privatizálási kormánybiztos volt. 1990-1991 között közigazgatási államtitkár a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában; 1991-1994 közigazgatási államtitkár a Külügyminisztériumban. 1994-1998 között ügyvéd, a Baker&McKenzie nemzetközi ügyvédi cég irodavezető partnere, európai igazgatóságának tagja. 1987-től oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán; 1997-től tanszékvezető egyetemi docens, majd 2000-től tanszékvezető egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetemen. 1995-1998 vendégprofesszor a Brugge-i és Natolin-i (Varsó) Európa Egyetemen, 1996-ban a Közép-Európa Egyetemen. 1998-2002 között már betöltötte a külügyminiszteri posztot, a kormányváltás után főfoglalkozású egyetemi tanár és ügyvéd lett.

Belügyminisztérium

A megszűnő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes feladatainak illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladatainak ellátására hozzák létre a Belügyminisztériumot.

Pintér Sándor Pintér Sándor 1948. július 03-án született Budapesten. Pályafutását a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdte, majd 1972-ben rendőrségi szolgálatba lépett, először segédnyomozó volt Zuglóban. Közben járt a BME Gépészmérnöki Karára és a Rendőrtiszti Főiskolára is. 1978-ban diplomázott a főiskolán. 1986-ban jogi diplomát is szerzett. 1985-ben került a Budai Rendőrkapitányságra bűnügyi osztályvezetőnek, majd megbízott kapitányságvezetőnek. 1988-ban átirányították a Pest Megyei Főkapitánysághoz, ahol a vizsgálati osztály vezetőjévé nevezték ki. 1990 és 1991 között a Pest megyei főkapitány közbiztonsági helyettesévé léptették elő. 1991-ben Budapest rendőrfőkapitánya lett, majd kinevezték országos főkapitánnyá, öt év után azonban nyugállományba vonult. 1991-ben vezérőrnaggyá, majd 1993-ban altábornaggyá nevezték ki. Nyugdíjazása után őrző-védő céget alapított, majd 1997-ben az OTP Bank Rt. biztonsági tanácsadója, illetve igazgatóságának tagja lett.

Nemzetgazdasági Minisztérium

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyes feladatainak, illetve a Pénzügyminisztérium feladatainak ellátására hozzák létre a Nemzetgazdasági Minisztériumot. .

Égető szükség van a gazdaságpolitikai fordulatra. A pénzügypolitika három fő feladata az államadósság szintjének csökkentése, a fenntartható államháztartási deficitcél elérése és az euró bevezetése - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterjelölt a kinevezését megelőző meghallgatáson az országgyűlés költségvetési bizottságában. Szerinte jelenleg 12 éves beruházási és 16 éves foglalkoztatási mélyponton van a gazdaság, leírhatatlan a veszteség az 1998 és 2002 közötti időszakhoz képest. Az új gazdaságpolitikának talpra kell állítania a gazdaságot, újra kell indítania a növekedést. Szigorú, takarékos költségvetést ígért.  Olyan politikára van szükség, amely csökkenti a bürokráciát, az adót, növeli a foglalkoztatást. Hangsúlyozta: magyar gazdaság Achilles-sarka az, hogy egymillió fővel van kevesebb adózó munkahely, mint amennyi szükséges lenne az egyensúlyhoz és az államadósság csökkentéséhez. A legelső feladat a foglalkoztatási szint növelése lesz. Kiemelte: az a dogma, hogy a piac önszabályozó, már megdőlt, de a világból minden okos megoldást készek átvenni. A pénzintézeti szerkezetet át kell alakítani, legalább 50 százalékos magyar tulajdoni arányra lenne szükség. Szerinte a pénznek van szaga, és a tulajdonnak is van szaga, ezt a válság megmutatta. Magyar tőkére és magyar pénzintézeti csoportokra van szükség. Mindent meg kell tenni, hogy szabályozzák és arra ösztönözzék a pénzintézeti rendszert, hogy az MNB-ben tartott pénzügyi letét helyett a vállalkozói szektort támogassák hitelekkel.  Szerinte szakítani kell azzal az illúzióval, hogy elsősorban a külső forrásokra kell építeni a magyar gazdaság növekedését. Nem fog leállni a külföldi tőkebefektetés, és mindent meg is fognak tenni, hogy munkahelyteremtő, modern technológiát hozó beruházások megjelenjenek, de a belső beruházásokat is ösztönözni kell. Ehhez az olcsó hitelkínálat szükségessége is nélkülözhetetlen. Jelentős célkitűzésként említette: az új kormány öt eszközzel kívánja segíteni a pénzügypolitikát: a bürokrácia és az adószint csökkentésével, belföldi piacteremtéssel, az uniós források gazdaságba való átcsoportosításával és olcsóbb hitellehetőséggel. A munkát terhelő adók: személyi jövedelemadó, járulékok csökkentése segíti a versenyképesség javulását, mivel ezen a területen a magyar adószint jóval meghaladja a térség országainak adóterhelését.  A bürokráciára fordított összeg pedig, amelynek nagy részét a vállalkozások fizetik, eléri évente a 2800 milliárd forintot, - ezt 30 százalékkal kívánják csökkenteni. Jelezte: a mikro, kis- és középvállalkozások alultőkésítettek, ennek megoldásaként a az Európai Unióból érkező forrásokat át kell csoportosítani, a gazdasági fejlesztésre kell felhasználni.

A parlament gazdasági bizottsága 3 nem (MSZP), 5 tartózkodás (Jobbik és LMP) és 18 igen szavazat mellett támogatta Matolcsy György miniszteri kinevezést

Matolcsy György Matolcsy György 1955. július 18-án született Budapesten. A budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem ipari karán szerzett diplomát 1977-ben. 1978-ban a Pénzügyminisztériumba került. 1985-től a Pénzügykutató Intézetben a tulajdonreform lehetőségeit vizsgálta. 1989 végén a Magyar Demokrata Fórum elnökének felkérésére Matolcsy György bekapcsolódott egy későbbi kormányprogram kidolgozásába. 1990 májusában Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójává nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, egyben a Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet titkára lett. 1990 decemberében államtitkári tisztségéről lemondott. A Fidesz gazdasági szakértőjeként 1998-ban ő készítette a párt gazdasági programját. 1998 végétől Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

A korábbi Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium a továbbiakban Nemzeti

Fejlesztési Minisztérium néven működik tovább.

Fellegi Tamás meghallgatásán elmondta: „Olyan feladatra kaptam felkérést, amit nem lehetett visszautasítani".  Ígérte: jelentős változások várhatók a fejlesztéspolitikában, de csak az átadás-átvétel után derül ki, hogy mire lesz pénz. Bejelentette: haladéktalanul hozzákezdenek a kormány megalakulása után egy vagyonmérleg összeállításához. A közbeszerzéseknél jelen lévő korrupciót egyszerűsítéssel, akarják visszaszorítani. Az energiapiac árszabályozását felül fogják vizsgálni, hosszú távú nemzeti energiastratégiát, a függőség és a rendszerszintű veszteségek csökkentését szeretnék elérni. A bioenergia felhasználását könnyíteni szeretnék. Hangsúlyozta: mindenfajta privatizáció kizárt ezen a területen. Az új vagyongazdálkodási rendszerben más vagyonkezelők is szerepet fognak kapni. Ilyen lesz a Magyar Fejlesztési Bank, de állami tulajdonú vagyont nem privatizálhat. A közlekedésről kijelentette: a közösségi közlekedést akarják versenyképessé tenni, és a kötött pályás közlekedést fogják előnyben részesíteni.  A Magyar Posta szólva elmondta: a vidékhez való viszonyulás szimbóluma. Nemzeti értéknek kell tekinteni. Ahol csak lehet, újból megnyitják a kispostákat. A postai liberalizációra fel kell készülni, nem szabad hagyni, hogy a külföldi konkurencia megszerezze a piacot a magyar posta elől. De a profit nem az elsődleges cél, a közösségek érdekeire is figyelni kell.

A gazdasági bizottság 18 igen, 6 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett támogatta Fellegi Tamás miniszteri kinevezését.

Fellegi Tamás Fellegi Tamás László Budapesten született 1956. január 7-én. Nős, felesége Szokolszky Ágnes pszichológus, házasságukból két fiúgyermek született. 1974-ben érettségizett a Trefort Ágoston Gimnáziumban. 1976-ban vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1981-ben diplomázott. 1985-ben ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen tanult. 1993 és 1994 között főállásban a Fidesz elnökének volt politikai tanácsadója. 1996 és 2000 között a MATÁV Rt. ágazati igazgatója, majd a telekommunikációs vállalat kormányzati kapcsolatokért és szabályozói tevékenységéért felelős vezérigazgató-helyettese lett. 2009-ben megalapította az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt. nevű vállalkozását, amelynek ügyvezetője és többségi tulajdonosa. Az Infocenter.hu Zrt., amely egy médiabefektetési vállalkozás, 100 százalékos tulajdonosa a Heti Válasz kiadójának, valamint a Lánchíd Rádiónak, illetve kisebbségi tulajdonosa a Class FM országos kereskedelmi rádiónak.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Nemzeti Erőforrás Minisztérium néven egyesül az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az

Egészségügyi Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium.

A kultúra képviselete magasabb szintre került a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában - hangsúlyozta Réthelyi Miklós miniszterjelölt meghallgatásán az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságában. Emlékeztetett: a kultúrát, az oktatást, az egészségügyet, a sportot és a szociális ügyeket összefogó, egységes tárca előzmények nélküli a magyar közigazgatás történetében, az öt ágazat azonban számos szálon kapcsolódik egymáshoz. Elmondása szerint a kormányzat egy sokszínű, strukturált kulturális intézményrendszert kíván működtetni, és ennek érdekében együttműködik a kulturális élet valamennyi szereplőjével.  A döntések előkészítésébe minden esetben bevonják az adott ágazat, szakma képviselőit. Kitért a kulturális decentralizáció fontosságára is. Hangsúlyozta: mind az oktatás-, mind a kulturális politikának figyelemmel kell lennie a legkisebb településekre is, ezzel elősegítve, hogy megmaradjon a vidék megtartóereje. Hangsúlyozta: a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának feladatai közé tartozik a határon túli magyarság kultúrájának ápolása is, különös tekintettel a magyar vonatkozású múzeumi és levéltári anyag fennmaradásának biztosítására.  Megjegyezte: a kultúrára fordítható közpénzek ésszerű felhasználása hosszabb távon a társadalmi összefogás biztosítéka, ezért a forráselosztásnál a tárca csak a művészi és nemzeti érdekeket fogja figyelembe venni, az ideológiát és a pártpolitikát igyekszik majd figyelmen kívül hagyni. A kultúra finanszírozásáról szólva elmondta: olyan adópolitikát kell kialakítani, amely lehetővé teszi a magánszektor bevonását, de ez nem jelentheti az állam kivonulását. A kultúra fontos szerepet tölt be a gazdaságban, elsősorban az idegenforgalomban, ezért át kell tekinteni, hogy a turizmusból származó bevételek miként szolgálhatják a kulturális fejlesztéseket, az örökségvédelmet, - tette hozzá, de át fogják tekinteni a nagy kulturális intézmények működését, vezetőik kinevezésének körülményeit és munkáját is. Zárszavában felhívta a figyelmet többek között a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat tevékenysége és a könyvkultúra fejlesztését célzó Márai Program újragondolásának szükségességére is.

Meghallgatása után a kulturális és sajtóbizottság 12 kormánypárti képviselő igen szavazatával és 4 ellenzéki képviselő tartózkodásával Réthelyi Miklós miniszteri kinevezését javasolta.

Réthelyi Mikós Réthelyi Miklós 1939-ben született. A pécsi orvosi egyetemen végzett Szentágothai János kezei alatt, akivel együtt került Budapestre a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Anatómiai Intézetéhez. 1991-ben négy jelölt közül őt választották meg a SOTE rektorának, a posztot négy évig töltötte be. 1995-től öt évig a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központját vezette, de 1994-2004 között a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója is volt. 2000 óta a Semmelweis Egyetem, Szentágothai János Idegtudományok Doktori Iskoláját vezeti. Dolgozott és tanított Ukrajnában, Párizsban és több alkalommal az Egyesült Államokban is. Két esetben vállalt államigazgatási pozíciót: 1990-ben a népjóléti tárca főosztályvezetője volt, 1998-1999 között az Oktatási Minisztérium Tudományos Ügyek Főosztályát vezette.

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium néven egyesül a Környezetvédelmi és Vízügyi

Minisztérium és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

Fazekas Sándor Fazekas Sándor Karcagon született 1963. május 03-án. Nős, felesége Fazekas Irén, adminisztrátor. Gyermekeik Sándor (1991) és Bence (1993). Általános iskolai tanulmányait Kenderesen, középiskolai tanulmányait Kisújszálláson végezte. Szegeden a jogi egyetemet Cum Laude eredménnyel végezte. Az egyetem után a SZIM Karcagi Gépgyár Rt-nél jogtanácsos volt. 1990 óta Karcag város polgármestere. 1994-1998 között megyei önkormányzati képviselő volt, jelenleg is tagja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatnak, 2002 óta, mint a Fidesz frakcióvezetője. 1998-2002 között országgyűlési képviselőként dolgozott, mint frakcióvezető helyettes. A Fidesz önkormányzati tagozatának alelnöke. 1990 óta Karcagon egyéni önkormányzati körzetben látja el a képviselői teendőket. A 2006. évi országgyűlési választásokon Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi listán nyert mandátumot. A leköszönő parlament a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság tagja. Hobbija az utazás, kerékpározás, olvasás.

Honvédelmi minisztérium

A magyar honvédség több tekintetben utat tévesztett, sok feladatra, amelyeket a törvény meghatároz a számára, csak korlátozott mértékben képes - hangsúlyozta Hende Csaba leendő honvédelmi miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén. Hiányosak például azok a képességek, amelyek az ország védelmét garantálnák, nem megfelelő a felszerelés és a kiképzés, ráadásul morális válság is megrázta a honvédséget és a minisztériumot. „Akkor lehetek sikeres, ha ezt a morális válságot felszámolom és a közbizalmat helyreállítom". Kiemelte: a következő években GDP-arányosan nőnie kell a honvédelmi kiadásoknak, és ebből következően többnek kell jutnia a katonai titkosszolgálatoknak is. Fel kell gyorsítani az önkéntes haderő kialakítását és feltöltését, hiszen a honvédségben több olyan beosztás is van, amelyre akár időlegesen is lehetne önkénteseket alkalmazni. A külföldi missziókban való szerepvállalásról azt mondta, hogy ez nagyon fontos terület. A legfontosabb a személyes biztonság fokozása, ezért mihamarabb meglátogatja majd az afganisztáni kontingenst, és éppen a biztonságukról fog érdeklődni, „mert vannak nyugtalanító jelek".  A katonai titkosszolgálatokról annyit közölt, hogy nem tervez semmilyen szervezeti változást.

Hende Csaba honvédelmi miniszterré való kinevezését a bizottság 7 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta.

Hende Csaba Hende Csaba 1960. február 5-én született Szombathelyen. Nős, felesége tanítónő Zugligeten. Két iker leánygyermekük született. 1978-ban a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát. Szombathelyen a 2. számú ügyvédi munkaközösségben kezdte jogászi pályáját; 1984-től ügyvédjelölt, 1986-ban szakvizsgázott, 1987-1991-ig ügyvéd. 1991 és 1994 között kabinettitkár a Honvédelmi Minisztériumban. 1994-től 1998-ig újra Szombathelyen dolgozott, mint egyéni ügyvéd. 1990 és 1997 között az Apáczai Csere János Alapítvány tagja. 1988. novemberben belépett a Magyar Demokrata Fórumba, 1990-1991-ben a szombathelyi szervezet elnöke, 1990-től 2002-ig a Vas megyei, 1993-1996-ban országos választmányi tag. 1993-tól 1996-ig az MDF országos etikai biztosa, 1996-tól 2002-ig a párt országos elnökségi tagja, 1999-től 2001-ig országos alelnök, 2001-2002-ben általános alelnök. 2002-től Orbán Viktor felkérésére a polgári körök mozgalmának országos irányítója. 2002. áprilisban a Fidesz-MDF közös országos listáról bejutott az Országgyűlésbe, ahol a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság tagja volt.

Államtitkárok

A távozó Bajnai-kormányban államtitkárok száma 20. Értesüléseink szerint a második Orbán-kormány közel több államtitkárt foglalkoztatna. Az egyes területkért felelős államtitkárok mellett minden tárcánál lesz egy politikai - más néven parlamenti -, illetve egy közigazgatási államtitkár. A politikai államtitkár helyettesíti a minisztert az Országgyűlésben és a kormányüléseken. A közigazgatási államtitkár az apparátusért, a jogszabály-előkészítésért felel. A Fidesz előre jelezte, hogy visszaállítják a Gyurcsány-kormány idején megszűntetett közigazgatási államtitkári rendszert. A párt szerint ezzel a minisztériumok irányításában jobban érvényesülnek a szakmai szempontok. Kilétüket még homály fedi, mendemondák kísérik.  Amit már bejelentettek: Varga Mihály államtitkár kabinetfőnökként a kormányfő munkáját felügyelő és szervező Miniszterelnökséget vezeti.

Varga Mihály Varga Mihály 1965. január 26-án született Karcagon. Nős, felesége vegyész, három gyermekük született. 1983-ban a karcagi Gábor Áron Gimnáziumban érettségizett. 1989-ben az MKKE áruforgalmi szakán szerzett oklevelet. A diploma megvédése után a Budapesti 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál gazdasági revizor, majd 1990-ben Szolnokon a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat munkatársa. 1988 decemberében csatlakozott a Fiatal Demokraták Szövetségéhez, az első Szolnok megyei Fidesz-csoport alapítója Karcagon. 1990 decemberétől tagja a Fidesz Országos Tanácsa Elnökségének. 1993-ban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezet elnökévé választották. 1994-től a Fidesz alelnöke, a párt gazdasági kabinetjének a vezetője. 1994-től 2003-ig országos alelnök, választmányi tag, a gazdasági kabinet irányítója. 2005. június 11-től a párt gazdaságpolitikáért felelős alelnöke. A törvényhozásban 1995-től 1998-ig frakcióvezető-helyettes. 1998. július 14-től 2000. december 31-ig a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára; 2001. január 1-től 2002. május 27-ig pénzügyminiszter. 2002-ben megvédte karcagi egyéni mandátumát. Kormányzati megbízatása lejártával átvette a költségvetési és pénzügyi állandó bizottság vezetését.