NGM: Magyarország tovább erősödik az adótörvények módosításával

A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkárának közlése szerint az adótörvények módosítása köztehercsökkentési, egyszerűsítési intézkedéseket tartalmaz és a versenyképesség növelését célozza, a változtatások elfogadásával Magyarország tovább erősödik.

Tállai András expozéjában azt mondta, az adócsomag egyaránt szolgálja a vállalkozások előremenetelét, a családok jobb megélhetését, mivel elfogadásával csökkennek a közterhek, mérséklődik a bürokrácia, növekedhet Magyarország versenyképessége.

A fontosabb intézkedések közül kiemelte: nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, jelentősen egyszerűsödik az egészségügyi hozzájárulás fizetése és a jövő évtől a magányszemélyek személyi jövedelemadó-bevallását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti el, ha az adózó nem kért munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalta.


Fidesz: támogatjuk az adóegyszerűsítő változtatásokat

Szatmáry Kristóf, a Fidesz vezérszónoka frakciója nevében üdvözölte és teljes támogatásáról biztosította a javaslatot, amely szerinte kizárólag adóegyszerűsítő változtatásokat, valamint a magánszemélyek és a hazai vállalkozások adópozícióit javító módosításokat tartalmaz. Hozzátette: a javaslat csökkenti az adminisztrációs terheket, jogtechnikai módosításokkal, kiegészítéssekkel segíti az egyértelmű jogalkalmazást, valamint bizonyos jogharmonizációs kötelezettségeknek is eleget tesz.

A hazai kis- és közepes vállalkozások életét könnyebbé tevő módosítások között említette a kiküldetésekkel kapcsolatos szabályozás átírását, az adómentes, munkáltató által nyújtható lakáscélú támogatással kapcsolatos szabályok rendezését, valamint azt, hogy a kisadózók számára a bevételi összeghatár 6-ról 12 millióra emelkedik. Kiemelte még az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményét,  valamint azt is, hogy az áfa alanyi adómentességének értékhatára 6-ról 8 millió forintra emelkedik. Kitért arra a változásra is, amely szerint 2017-től a magánszemélyek számára az adóhatóság készítheti el az adóbevallási tervezetet.


KDNP: adókedvezményekről és az adminisztrációs terhek csökkentéséről szól a javaslat


Hargitai János, a Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető alelnöke

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka a szocialista felszólalásra reagálva hangsúlyozta: a kormány nem fogja követni a szocialisták által működtetett adórendszert és társadalompolitikát, mert az országot éppen ez tette tönkre 2010 előtt. Zsugorodott a gazdaság, a munkanélküliség az egekben volt, a minimálbér adómentességével pedig a feketegazdaságot ösztönözték, hiszen a „fél világot" így foglalkoztatták akkoriban – jellemezte a szocialista kormányzás éveit. Szerinte a mostani kormány koncepcionális változtatásokat vezetett be a személyi jövedelemadó csökkentésével és fogyasztás adójának növelésével.

A KDNP-s képviselő szerint az adómódosítások az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálják, további adóegyszerűsítéseket és kedvezményeket vezetnek be, valamint jogtechnikai pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaznak. Elismerte, valóban jobb lenne, ha nem kellene mindig módosítani az adótörvényeket, de úgy vélte, „nem tragédia", ha mindig pozitív irányban nyúlnak hozzá a szabályokhoz. Hozzátette: az sem zavarná, ha a törvényalkotás menetében módosító javaslatokkal további kedvezményeket vezetnének be. „Soha jobb hírrel ne zavarjuk az adózókat" – fogalmazott.

Azt is hangsúlyozta: nyomát se látja annak a korábbi politikai gyakorlatnak, amely szerint a választások előtt mindig megindul az osztogatás, hiszen a hiánycélt 2018-ra is 1,8 százalékban határozta meg a kormány. Hozzátette: a kabinet úgy képes tartani a szigorú költségvetési politikáját, hogy mégis képes kedvezményeket hozni az adórendszerben.


Fidesz: előremutató a javaslat

Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalásában arányosnak és igazságosnak nevezte az egykulcsos adót, ami értékelése szerint megalapozta a költségvetés szilárdságát és lehetőséget adott egy nagyobb adósságcsökkentéshez.

Szerinte a javaslat az őstermelőkkel is pozitívan foglalkozik, s jelentős előrelépés, hogy tehermegosztásra ad lehetőséget, továbbá a magasabb járulékfizetés lehetővé tételével az előre gondoskodás felé hat.

A magánlakások bérbe adását illetően a kormánypárti politikus tisztább helyzet megteremtését szorgalmazta, mert mint mondta, megkerülhető az adózás.

Kitért arra is, hogy az adótörvények gyakori változtatását nem tartja kártékonynak, az a biztonságot szolgálja és nem halogatja a választ egy-egy kihívásra.

A javaslat összességében előremutató, s könnyíti a kis- és közepes vállalkozók helyzetét – összegzett.


NGM: jelentős eredményeket hozott a kormány adópolitikája 

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára megvédte a kormány adópolitikáját, mert, mint mondta, az komoly sikereket hozott. Konkrétumként a legutóbbi felminősítést említette.

A kormány célja a fogyasztási adók növelése volt, szemben a jövedelemadókkal – emlékeztetett, hangsúlyozva: sikerült is elérni az áfabevételek komoly növekedését, azok öt év alatt szinte megduplázódtak. Mindez köszönhető a többi közt az áfabevallás szigorításának is – tette hozzá.

További változásokat is előrevetített, például a fuvarozók súlymérős ellenőrzését, hogy kiszűrhessék azokat az árukat, amelyeket áfafizetés nélkül értékesítenének.

A járulékcsökkentéssel kapcsolatban közölte: a kormány első olvasatban már elfogadta a gazdasági miniszter előterjesztését, döntést azonban még nem hozott, egyelőre tárgyal a munkavállalói és munkaadói oldallal. A dokumentumot eddig nagy örömmel fogadták a partnerek, és a kormány célja is társadalmi konszenzus kialakítása – hangsúlyozta. Hogy mindez ebben a törvényben szerepel-e majd vagy egy másikban, az később derül ki.

Megjegyezte: az adóhatóság ellenőrizheti a titkos szerencsejáték szervezőit. Kijelentette azt is: az információnyújtási kötelezettség uniós jogszabályon alapul.

Tállai András felszólalását és a vitát úgy zárta: a változtatások a családok, a gazdaság felemelkedését szolgálja és csökkenti az adóbürokráciát.

Az ülésen elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.


2017-es költségvetés: a törvényi változásokat átvezetését tartalmazza a változás

Sem a jövő évi költségvetés szakpolitikai intézkedéseit, sem a pénzforgalmi vagy uniós módszertan szerinti hiánycélt és az államadósság várható csökkenését sem érinti a júniusban elfogadott büdzsé módosítása – szögezte le Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca költségvetésért felelős államtitkára.

Ismertetése szerint a változtatást a 2017-es büdzsé júniusi megszavazása óta elfogadott vagy tárgyalt törvénymódosítások átvezetése teszi szükségessé.

Felsorolta: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a cafeteriaszabályok változtak, a közbeszerzési törvény módosítását pedig jelenleg tárgyalja a Ház. Utóbbi a beszerzési értékhatárokon változtat, amelyeket a büdzsének is tartalmaznia kell.

Ugyancsak változtatnak a költségvetés által szabott fejezeti tartalékképzési kötelezettség határidején, kitolva azt néhány nappal, de azt a változást is átvezetik a büdzsében, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ januártól Klebelsberg Központtá válik januártól.


Fidesz: a költségvetés módosítása megőrzi a stabilitás értékeit

Boldog István, a Fidesz vezérszónoka szerint a költségvetési törvény tavaszi ülésszakon történő elfogadása a kiszámíthatóságot, stabilitást erősítette. Úgy vélte: a mostani törvénymódosítás megőrzi e stabilitás értékeit, kizárólag az elfogadás óta felmerült jogszabályi változásokat, és a törvény alkalmazása során felmerült pontosítási igényeket kezeli.

A javaslatot részletesen ismertetve kiemelte: a közbeszerzési törvény változásával egyidejűleg az értékhatárok módosítása is szükséges, ennek alapján az értékhatárt az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millió forintról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra emelik.

Hangsúlyozta: a 2017-es költségvetési törvény módosításai nem járnak számszaki változásokkal, így sem a pénzforgalmi, sem az uniós módszertan szerinti hiányt nem érintik, így a változtatásoknak nincs hatása az államadósságra sem.


KDNP: a költségvetés fő számait nem érinti a módosítás

Hargitay János, a KDNP vezérszónoka pozitívnak tartotta a kormány azon gyakorlatát, hogy a tavaszi ülésszakon nyújtják be a következő évi költségvetést, mert szerinte így áttekinthetőbb a rendszer, a költségvetés érintettjei, az adózók sokkal inkább rá tudnak készülni egy költségvetési évre. Megjegyezte: a szocialisták kormányzása alatt a tervezhetőség és az átláthatóság olyan volt, hogy egyetlen évben sem tartották a tervezett főszámokat, nem véletlenül volt az ország a túlzottdeficit-eljárás alatt, és nem véletlenül tartották Magyarországot bóvliban. Ebből a helyzetből a mostani kormány vezette ki az országot, ezért felfoghatatlan, miért bírálják ezt a költségvetési gyakorlatot ellenzéki oldalról - jegyezte meg.

Hangsúlyozta: a 2017-es költségvetés módosítása miatt a főszámok semmilyen módon nem változnak. A közbeszerzési értékhatárok emelésével kapcsolatban kijelentette: ezek életszerű, nem pedig az élettől elrugaszkodott számok. „Ez a törvénytervezet támogatgató, mert semmi lényegit nem tartalmaz, hanem csak technikai átvezetéseket" – mondta.


Államtitkár: a közbeszerzések egyszerűbbek, de szigorúbbak is lesznek

Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára vitában elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta: a közbeszerzési törvény módosítása azt célozza, hogy a közbeszerzések egyszerűbbek, de szigorúbbak is legyenek, ezért minden egymillió forintnál nagyobb beszerzés esetén előírják, hogy kötelezően legalább három ajánlatot kell kérni. Hozzátette: minden költségvetési szervnél van belső ellenőrzés, valamint a KEHI, az ÁSZ, és az EU-s hatóságok is ellenőrizhetnek, így ahol szabálytalanság van, ott lépéseket kell tenni.

Kiemelte: a költségvetési kiszámíthatóságot erősíti, hogy a kormány 2010 óta az államháztartási számokra vonatkozó vállalásait teljesíti.


Államháztartási törvény

Államtitkár: a módosítás még feszesebbé teszi a költségvetési gazdálkodást

Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a felelős és kiszámítható költségvetési gazdálkodás erősítése változatlanul kiemelt kormányzati célkitűzés, ezért szükséges, hogy a költségvetési szervek gazdálkodása még inkább átlátható legyen a hatékony és eredményes közfeladatellátás érdekében.

Szerinte itt kiemelt szerep jut a különféle kontrollmechanizmusoknak, amelyek garanciát jelentenek a költségvetési gazdálkodás során esetlegesen felmerülő hiányosságok mielőbbi feltárásához, valamint korrigálásához. Közölte: a benyújtott módosítások a felelős költségvetési gazdálkodást még feszesebbé, még inkább következetessé teszik.

A javaslatot részletesen ismertetve közölte: a módosítások a hatékony gazdálkodást és a bevételi oldal stabilitását segítik elő, a költségvetési pontosságot erősítik, valamint az önkormányzati alrendszer adatszolgáltatásának pontosságát ösztönzik. Elmondta: a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával lehetővé teszik, hogy az önkormányzati, illetve 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági táraságok külön kormány-engedély nélkül válthassák ki adósságelemeiket kedvezőbb konstrukcióval. Hozzátette: a hatékony gazdálkodást segíti elő, hogy a fejezeti stabilitási tartalékok felhasználása a központi költségvetésben nem szerepeltetett új feladatok, a feladatok bővülése, valamint a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzése érdekében történhet.

Úgy vélte: a pontosságot erősíti az a szabály, amely szerint a kormány adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő az államháztartás központi alrendszerébe tartozó előirányzatok várható bevételeire, illetve kiadásaira vonatkozóan.

Ismertetése szerint a módosítások eredményeképpen az elfogadott költségvetési törvény jövő évi kiadási számainak teljes összegére fizetési kötelezettséget lehet vállalni. Emellett – folytatta – a javaslat lehetővé teszi politikai vezetők jelölését a Likviditási Bizottságba és a Szanálási Alapba, valamint az állami tulajdonú tőkealapok vezető testületeibe. Szerinte ez a módosítás az állam, a kormányzat felelősségét a politikai vezetők személyes felelősségével is összeköti.

Emellett a javaslat bővíti a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének, így a fogyasztói érdekek szélesítését szolgálja, valamint rendezi a Városliget megújításával és fejlesztésével összefüggő részletkérdéseket – közölte.


Fidesz: igen a javaslatra

Boldog István (Fidesz) közölte, azért módosítják a törvény, mert a fejezeti stabilitási tartalékok felhasználhatóságára vonatkozó szabályokat átalakítják. Az új szabály generálisan kimondja, hogy e források felhasználása a költségvetési törvényben nem szerepeltetett új feladatok biztosítása és a fegyelmezett, hatékony gazdálkodás ösztönzése érdekében történhet.

Fontos szabály lesz, hogy a költségvetési szerv által fel nem használható bírságot és a jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét képező minden bevételt kizárólag a kincstárnál e célra létrehozott beszedési számlán lehet kezelni – közölte.

Új szabály – ismertette –, hogy az adatszolgáltatás nem megfelelő teljesítéséért a bírságot a közös önkormányzati hivatal székhely szerinti helyi önkormányzatával szemben kell kiszabni. A bírság elengedése lehetővé válik, ha a helyi önkormányzat bizonyítja, hogy a munkavégzés feltételeiről gondoskodott, és elmaradásait pótolta.

Bővülhet a pénzügyi békéltető testület hatásköre is, ami a fogyasztói érdekek szélesítését szolgálja – mondta.

Szólt arról is, hogy a Városliget fejlesztéséről szóló törvény módosításának célja, hogy e terület megújításával, fejlesztésével összefüggő egyes részletkérdéseket rendezzék.

A kormánypárti politikus kérte a javaslat támogatását.


KDNP: több önkormányzati változtatást is tartalmaz a módosítás

Hargitai János (KDNP) szerint a kormányra évek óta jellemző az óvatos tervezés, ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy hatalmas tartalékokkal tervez. A mostani módosításban az ésszerű gazdálkodás érdekében változtatnak a tartalékokkal kapcsolatos szabályokon – közölte.

Az önkormányzatokat érintő módosítások közül kiemelte a likviditási terv készítésére vonatkozó előírást.

Fontos változás továbbá – folytatta –, hogy közös önkormányzati hivataloknál a jövőben az esetleges bírságolás címzettje a székhely szerinti település lesz.


Nemzeti akkreditálás

NGM: a Nemzeti Akkreditáló Hatóság nemzetközi tagsága érdekében szükséges a módosítás

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára expozéjában elmondta: a javaslat célja, hogy az idén létrejött új nemzeti akkreditálási rendszer nemzetközi elismertségét biztosítsák, azaz hogy a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) teljes jogú tagja legyen az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásnak.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nemzeti akkreditáló testület által akkreditált szervezetek vizsgálati eredményei és tanúsítványai minden olyan ország akkreditáló testülete által elismertté válnak, amely tagja a nemzetközi szervezetnek – ismertette.

Szólt arról is, hogy az uniós eljárás során az Európai Bizottság jelezte, az akkreditálási törvényben kizárták a fellebbezés jogintézményét. Ezért most a bírói felülvizsgálatot nevesítik a törvényben.


Fidesz: a magyar vállalkozások versenyképességének javítása a cél

Vécsey László (Fidesz) elmondta, a javaslat a jogorvoslati rendszer szabályain is változtat.

Ismertetése szerint a jövőben országos hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül az akkreditálási eljárások bírósági felülvizsgálata.

Úgy értékelte, a törvényjavaslat teljes mértékében eleget tesz az akkreditációs nemzetközi szervezet kívánalmainak, célja a magyar vállalkozások versenyképességének javítása, a kutatás-fejlesztések ösztönzése, a magyar cégek külföldi piacokon történő minél hatékonyabb érvényesülése.

Beszámolt arról is, hogy Nemzeti Akkreditáló Hatóság november 6-án alapító tagja lett a nemzetközi halal akkreditációs fórumnak, amellyel szerinte óriási lépést tettek a több ezer millió dolláros arab piac felé.


Zárszó

Lepsényi István zárszavában közölte, jelenleg 692 szervezet van akkreditálva. Az új rendszer létrejöttével – folytatta – csökkent az akkreditálás ideje 170 napról 130 napra. A korábbi testületre jellemző volt a sokkal lassabb eljárás és a sokkal több határidő-túllépés – mutatott rá.

Az államtitkár szerint a jogszabályi változások előtt a díjak 18 százalékkal voltak magasabbak.

Mint mondta, a kis- és közepes vállalkozások, illetve nagyobb vállalatok költségei esetenként 25 százalékkal is csökkentek. Egy ilyen versenyhelyzetben egy ilyen költségcsökkentés nagyon fontos – közölte.


Foglalkoztatás

Kormány: megszűnik a foglalkoztatási szövetkezet

A javaslatot a kormányzat részéről ismertető Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elöljáróban azt mondta, a kabinet sokat tett a foglalkoztatási szint növeléséért és a munkanélküliség csökkentéséért.

A most tárgyalt törvényjavaslat alapján a közfoglalkoztatottnak el kell fogadniuk a nekik felajánlott képzési lehetőségeket – közölte. Az indítvány lehetőséget teremt arra, hogy fellépjenek a kötelezettség megszegőivel szemben – tette hozzá.

A kormány fontosnak tartja a munkavédelmi helyzet javítását, ezért szigorodnak a munkahelyi balesetek bejelentésének szabályai. Amennyiben a sérült munkavállaló nem jelenti be a balesetet, akkor később neki kell bizonyítania, hogy balesete a munkavégzéssel összefüggésben történt - mondta. A bejelentést elektronikus úton is meg lehet tenni.

A javaslat a honvédségen belül is lehetőséget teremt a munkavédelmi tevékenység és a munkavédelmi érdekképviselet optimális megszervezésére és működtetésére – mondta az államtitkár.

A bérgaranciáról szóló törvény módosításával egyértelműsítik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia-támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a csődtörvény szerinti kielégítési sorrend – emelte ki.

Cseresnyés Péter elmondta, a szövetkezeti törvény módosításával megszűnik a foglalkoztatási szövetkezet, mert ez a szervezeti forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A visszaélések megelőzését szolgálja, hogy a jövőben a szociális szövetkezeteknek tagjai között lennie kell legalább egy helyi önkormányzatnak vagy közhasznú jogállású szervezetnek – jelezte.


Fidesz: a balesetek bejelentésével nem sérülnek a munkavállalói jogok

Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka is azt emelte ki, hogy a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés érdekében a közfoglalkoztatottaknak el kell fogadni a felajánlott képzéseket.

A munkabalesetek bejelentési kötelezettségeinek szigorítása nem sérti a munkavállalói jogokat – folytatta a képviselő. Arra is kitért, hogy a bérgarancia-alapról szóló törvény módosítása konkretizálja: bértartozásnak a felszámolási költségnek minősülő munkabértartozást tekintik. Ezáltal egyértelművé válik, hogy a bérgarancia-támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a kielégítési sorrend – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a szövetkezeti törvény módosítása szerint a szociális szövetkezetek munkavégzési jogviszonyban álló tagjai nem kölcsönözhetőek és nem végezhetnek munkát másik munkáltatónál.


NGM: jelenleg más problémákat kell kezelni, mint néhány éve

Lepsényi István, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szólt a munkanélküliség jelentős csökkenéséről, hangsúlyozva: teljesen más problémákkal kell ma megbirkózni. Mára a munkaerő megtartása és munkahelyteremtés hasonló fontosságú.

A szociális szövetkezetek a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítik ugyan, de elsősorban a munkaügyi ellenőrzések negatív eredményeként kívánják ezen foglalkoztatási formát megszüntetni – tette hozzá.

A közfoglalkoztatás általános és komplex probléma – jelentette ki.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát, egyben az ülést is lezárta, a munkát jövő hétfőn délelőtt 11 órától folytatja a Ház.