- A Nemzeti Földalap rossz irányba fejlődött, nem a termőföldgazdálkodás egészével foglalkozik. Gyakorlatilag az állami földek kiárusításával foglalkozó ügynökséggé silányult - jelentette ki Medgyasszay László az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló általános vitában. Nagy Andor a Nemzeti Környezetvédelmi Program általános vitájában közölte: vitatható a jelentés azon megállapítása, mely szerint a környezeti ráfordítások szintje stabil maradt, illetve Magyarország környezeti állapota a vizsgált két évben javult. Parlamenti összefoglaló.
A Nemzeti Tehetség Program céljainak finanszírozására a kormány létrehozza a Nemzeti Tehetség Alapot, amelynek forrása a költségvetési támogatás mellett a természetes és jogi személyek, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek hozzájárulásai lesz. Erről a vonatkozó határozati javaslat általános vitájának kezdetén beszélt Arató Gergely, az oktatási minisztérium államtitkára kedden a parlamentben. Arató Gergely emlékeztetett arra, hogy a határozati javaslatot négypárti - MDF, SZDSZ, KDNP, MSZP - egyetértéssel nyújtották be a Háznak.
Magyarország környezeti állapota javult 2005-ben és 2006-ban - mondta Oláh Lajos, a környezetvédelmi tárca államtitkára kedden a parlamentben. Nagy Andor, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának KDNP-s elnöke szerint azonban nem ilyen egyértelmű a kép.
A politikus közölte: a határozati javaslatban felkérik a kormányt, újítsa meg a 2003 és 2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és a megújított, 2009-2014 közötti időszakra szóló dokumentumot december 31-ig nyújtsa be az Országgyűlésnek.A környezet védelmének általános szabályairól - Általános vita
A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvényjavaslat a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv jogharmonizációját valósítja meg. Erről Oláh Lajos, a környezetvédelmi és vízügyi államtitkár beszélt az előterjesztés általános vitájában kedden a parlamentben. Hozzátette: Magyarországnak számos esetben kell szembesülnie a határon átnyúló környezeti hatásokkal, ezért örömmel vettük azt az uniós kezdeményezést, amely a közösségi szintű elektronikus térinformatikai rendszer létrehozására irányul. A mostani javaslat a térinformációs rendszer felépítését határozza meg, ennek kiépítését 2009. május 15-ig kell a hazai jogrendszerbe illeszteni. A törvénymódosítás lépéseket tesz a fényszennyezés elleni küzdelem terén is.
Rétvári Bence (KDNP) sokszínűnek minősítette a parlament előtt fekvő tervezetet és kétségeinek adott hangot amiatt, hogy az megfelel-e a jogalkotási törvénynek. A fényszennyezésről azt mondta, sok civil kezdeményezés is történt az ügyben, és a természetvédők, a csillagászok, valamint a világítástechnikai szakemberek között nagyon jó együttműködés alakult ki. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Szlovéniában önálló törvényben szabályozták a területet és 10 év alatt 10 millió euró értékű energiát takarítanak meg ezzel a tervek szerint. Hangsúlyozta azt is: a törvényjavaslat széles körű támogatásra talált.
Ékes József (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarországot a közelmúltban több esetben is szennyezés érte és egy korszerű térinformatikai rendszer kialakításával ennek a helyzetnek a kezelésére is lehetőség nyílik. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett arra, hogy a településeknek el kell készíteni saját környezetvédelmi programjukat.
Ángyán József (Fidesz) azt mondta, az országos területrendezési terv kapcsán szembesültek azzal, hogy ezen a területen milyen kaotikus viszonyok uralkodnak. Úgy vélte, a természetvédelmi törvény módosításával legalább a barlangok biztonságba kerülnek, mert a nemzeti parkok hatáskörébe teszik át őket.
Az általános vitát Harrach Péter levezető elnök lezárta, a részletes vitára várhatóan a következő ülésen kerül majd sor.
A mezőgazdaság a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is sikeres évet zárt 2007-ben, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény fontosabb célkitűzései alapvetően teljesültek - mondta Gőgös Zoltán földművelésügyi és vidékfejlesztési államtitkár, az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló beszámolót ismertetve kedden a parlamentben. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: folytatódott az állatállomány csökkenése, így változatlanul nehéz helyzetben voltak a sertés- és baromfiágazatban dolgozók. Mint mondta, kedvezőtlen folyamat az agrárium exportjának zsugorodása is, és a rossz minőségű élelmiszeripari áruk importjának bővülése. Szerinte 2007-ben még mindig alacsony volt a mezőgazdaságba történő beruházások aránya, valamint az agrárium területén dolgozók bére is elmaradt a kívánatos szinttől.
Az állattenyésztés súlya a kormányzati szándékkal ellentétben tovább csökkent 2007-ben - mondta Kékkői Zoltán (Fidesz) a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményét ismertetve. Hangsúlyozta: az élelmiszeripari termelés visszaesése nem magyarázható csupán a kedvezőtlen világgazdasági folyamatokkal, a csökkenésért a mezőgazdaság kedvezőtlen szerkezete is okolható. Hozzátette: a kormánynak nem lenne szabad valótlan uniós példákra hivatkozva tovább húznia az osztatlan közös földtulajdonok kiosztását a családi vállalkozók számára.
Medgyasszay László (KDNP) a vitában közölte, hogy a mezőgazdaság az egész magyar társadalom ügye. A családi gazdaságok még mindig több embernek biztosítanak megélhetést vidéken, mint a nagyüzemek - szögezte le. A szakpolitikus szerint probléma, hogy 2004-ig 30 százalékkal csökkent a szövetkezetek száma. Mint mondta: a valódi szövetkezéstől nem kell félni, sőt a beszerző és értékesítő szövetkezeteket - amelyek hatékonyabban képviselnék a kistermelők érdekeit - sokkal jobban kellene fejleszteni. Medgyasszay László szerint ebben az államnak komoly szerepet kell vállalni. A kereszténydemokrata képviselő úgy vélte, a magyar agrártársadalomnak nincs ideje arra, hogy alulról építkezve „izzadja ki” a szövetkezeteket, ehhez központi segítség kell, ha kell költségvetési támogatás.
- A Nemzeti Földalap rossz irányba fejlődött, nem a termőföldgazdálkodás egészével foglalkozik. Gyakorlatilag az állami földek kiárusításával foglalkozó ügynökséggé silányult - jelentette ki a kereszténydemokrata politikus. Hiányolta a jelentésből, hogy az erdőgazdálkodási fejezetben egyáltalán nem foglalkoznak a falopások ügyével, pedig ez hatalmas méreteket öltött. Az élemiszerbiztonság és az állategészségügy új rendszere sem lett hatékonyabbb, mert nem önállóan működik - fogalmazott a politikus.
Medgyasszay László azt javasolta a kormánynak: szabják meg, hogy melyik 2-3 határátkelőn jöhessen be az élelmiszer Magyarországra, mert az élemiszerbiztonsági megelőzésre több figyelmet kellene fordítani. A politikus szólt még a biogazdálkodás helyzetéről is. Mint mondta: 2004-től megszűnt az átállás támogatása, csak 2009-ben lesz erre ismét keret. Kérte a minisztérium képviselőjét, hogy 2009-től kiemelten kezeljék ezt a területet.
Jakab István (Fidesz) azt mondta, ha a magyar vidéket fel akarják emelni, akkor az csak konszenzuson alapuló programmal lehetséges. Az ellenzéki politikus ennek az agrárstratégiának a mielőbbi megalkotását sürgetette.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az együttes általános vitát elnapolta, folytatása és lezárása kedden utolsó napirend lesz.
A régészeti szakszolgálat tevékenységéről, az elektronikus befogadás évéről, a felelősségvállalásról, valamint új mezőgazdasági politika kialakításának szükségességéről beszéltek a képviselők kedden napirend előtt a parlamentben.
Lukács Tamás (KDNP) felszólalásában azt hangsúlyozta: a felelősség tetteink következményeinek vállalása, a jószándék sem tesz jóvá vagy jogossá egy önmagában helytelen cselekedetet. Véleménye szerint van politikai, erkölcsi jogi, kormányzati és parlamenti ellenzéki felelősség. Utalva a miniszterelnök őszödi beszédére azt mondta: Gyurcsány Ferenc nem vállalta tetteiért a felelősséget. A parlamenti ellenzéki felelősségről szólva kifejtette: a közös felelősségvállalás feltétele a célok meghatározása, és az azokban való egyetértés. Feltette a kérdést ugyanakkor: hány ellenzéki javaslatot vett a parlament napirendre? Az ellenzéki képviselő felszólalására a kormány részéről senki nem kívánt reagálni.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) kiemelte: a válság legsúlyosabb következményeit azoknak kell elszenvedniük, akik bérből, fizetésből élnek. Hozzátette: vannak olyan falvak, ahol az ott élők nyolcvan százaléka nem rendelkezik munkahellyel. Ha már a második generáció is úgy nő fel, hogy nincs munkája, akkor a munka iránti igény is megszűnik - jelentette ki. Közölte: új mezőgazdasági politika kialakítására van szükség Magyarországon, és kiemelte az állattenyésztés nehéz helyzetét.
