Móring József Attila (KDNP) a hétvégén indult 170. balatoni hajózási szezon kapcsán beszélt arról, hogy a kormány döntése értelmében a következő években részben uniós, részben magyar forrásból 300 milliárd forint áll majd rendelkezésre a tó természeti, gazdasági és kulturális környezetének fejlesztésére. Kastélyok, várak újulhatnak meg, folytatódik a dél-balatoni vasútvonal korszerűsítése – említette példaként. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a balatoni régiónál az egyik probléma az, hogy túl rövid a szezon, a fejlesztésekkel ezt akarják meghosszabbítani, egész évessé tenni. Jelezte, hogy a több száz milliárdos forrást akkor lehet majd elérni, hogy ha jövő év végéig egyértelműen lehet látni a fejlesztési projekteket.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) emlékeztetett arra, hogy szerda reggel több száz pedagógus, szülő, iskola demonstrált. Szerinte muszáj volt politikai eszközökhöz folyamodniuk, mert a kormány korábban már többször is átverte őket. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a szocialisták 2010-es választási programjában is szerepelt az állami fenntartás bevezetése, csak nem az egész iskolarendszerre. Az elitiskolákat mazsolázták volna ki, a nehezebb helyzetű iskolákon nem segítettek volna – vélelmezte. Emlékeztetett a szocialisták oktatási politikájára, amelyet szerinte a tandíj mellett 350 iskola bezárása, 17 ezer pedagógus elbocsátása, a 13. havi fizetés elvétele, 200 milliárd forint kivonása jellemzett.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, „a Fidesz láncfűrészei a Városligetet is elérték". Rétvári Bence azt firtatta, hogy az LMP akkor miért nem aggódott, amikor pár száz méterrel arrébb ugyancsak fákat vágtak ki egy uszodabővítéshez. Úgy tűnik, mintha nem is a fa lenne a lényeg, hanem hogy Zuglóban politikai felhajtás legyen – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy a Liget-projekt keretében a zöldfelületek aránya öt százalékkal nő. Hozzátette, hogy a projekt kulturális és szabadidős funkciókat egyszerre valósít meg.

Rig Lajos (Jobbik) szerint a szocialisták leamortizálták az egészségügyet, a Fidesz ötszázmilliárdos infrastruktúra-fejlesztése pedig dicséretes, de nem elegendő. Rétvári Bence válaszában felhívta a figyelmet a várólisták csökkentésére: 2010-ben még mintegy hetvenezer beteg volt a listákon, mára számuk 35 ezer alá csökkent. Beszélt arról is, hogy nem nő már olyan mértékben a kórházak adóssága, mint az előző években. Jelezte, a felsőoktatási kancellárrendszerhez hasonlóan a kórházak esetében is a kettős irányítás bevezetésén gondolkoznak. Szólt arról is, hogy míg 2010-ben 500 fiatal orvos jelentkezett munkára Magyarországon, addig számuk most a rezidensprogramnak köszönhetően 900-ra nőtt.



Németh Szilárd István (Fidesz) az Együtt politikusainak nyilatkozatait cáfolta, miszerint a víziközmű-cégeknél a hiány nagy részét a rezsicsökkentés okozza. Elmondta, 2002-ben egy köbméter víz 112 forint volt, 2013-ra 192 forintra emelkedett az ára és ez a rezsicsökkentés révén 172 forintra csökkent, ma is ennyiért kapják a budapestiek az ivóvizet. Szerinte a rezsicsökkentést úgy sikerült végrehajtani, hogy az nem befolyásolja a szolgáltatás minőségét, így most is jó minőségű vízhez jutnak a fogyasztók. Reagált az ellenzéki felszólalásokra, és úgy látta, az iskola, a kórház, a Városliget csak eszköz az ellenzék kezében a kormány elleni támadásra. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, korábban nyolcszoros árkülönbség is volt az országban az ivóvíz árában, illetve négyszáz szolgáltató volt. Hozzátette: ma negyven víziközmű-társaság van, a rendszereket pedig összehangolták állami ráfordítással. Kitért arra is, hogy míg korábban 350-400 bejelentés érkezett a víz minősége miatt, ma ez a szám 40-50-re mérséklődött.

Bizottsági vélemények 

Vas Imre, a törvényalkotási bizottság fideszes tagja kiemelte: a családok otthonteremtési lehetőségének bővítésével egyetértett az államfő, de néhány ponton korrekciót javasolt.

A köztársasági elnök felvetései alapján 17 pontos módosító javaslatot nyújtott be a testület – jelezte. Rámutatott: a javaslat maradéktalanul, pontosan és egyértelműen tisztázza a közösség és a szervező jogállását. Kitért arra is: a befizetés mértéke a hátralévő befizetés 40 százalékát nem haladhatja meg, a szervezet tartalékainak mértéke pedig 3 százalék alá nem csökkenhet. Külön biztosítási rendszer nélkül is megfelelő védelmet nyújtanak a nok tagjai számára – jelezte.

Kormány

Tuzson Bence államtitkár szerint abból kell kiindulni: a kormány célja 2010 óta, hogy támogassa a magyar családokat. Ez áll most is tevékenységének középpontjában, s egy olyan rendszer jön létre, ami több lábon nyugszik, s aminek fontos eleme a nok. Fontos, hogy új lakások jöjjenek létre és segítsék a gazdasági növekedést, 10 ezer új lakás 0,2 százalékkal növelheti a GDP-t a legpesszimistább becslések szerint is. Akik ebbe a rendszerbe belépnek előbb utóbb lakáshoz jutnak – jegyezte meg. A törvényalkotási bizottság javaslata több pontot tartalmaz, amelyek több helyen erősítik a rendszert. Kiemelte a licit és sorsolás szabályainak törvényi szabályozását, a működés hosszának biztosítását, mint garanciális elemeket – fejtette ki.

Képviselői hozzászólások

Manninger Jenő (Fidesz) kiemelte, örülnek, hogy a demokratikus kontroll működik, tudomásul veszik, hogy a köztársasági elnöknek kifogásai voltak, de nem a célt bírálta, hanem jogi jellegű észrevételeket tett, kérve a garanciák törvényi szinten jelenjenek meg. Jelezte: minél több eszközzel szeretnék az otthonteremtést és a gazdaság felpörgetését támogatni. A garanciák nemcsak törvényi szinten, hanem a végrehajtási és a kormányrendeletek alapján is megvalósulnak majd. Ez nem szerencsejáték, aki belép, lakáshoz juthat – közölte.

Hollik István (KDNP) emlékeztetett, az a cél, a családok vállalhassanak gyereket és olyan saját tulajdonú otthonba költözhessenek, amilyenbe szeretnének. Cél még a lakásépítések támogatása – jelezte, hozzátéve: az állam komoly támogatást tesz a lakáscélú megtakarítások mellé. Megnyugtatónak tartják azokat a változtatásokat, amelyek bekerültek a módosításba – jegyezte meg. Hozzátette: erősödnek a garanciális elemek. Kiemelte, hogy a közösség akár az előre meghatározott időn túl is folytatni köteles tevékenységét, amíg minden tag lakáshoz nem jut. Semmi nem múlik a szerencsén, aki belép a nok-ba, lakáshoz jut – hangsúlyozta. Kitért arra is: a balliberális kormányok magukra hagyták a családokat, s átadták őket a bankoknak.

Képviselői hozzászólások

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint egyetértés van abban, hogy változtatások kellenek a hazai lakáshelyzetben, s a kormány felismerte: térségenként eltérő módszerekkel kell pótolni a lakáshiányt. Megjegyezte: a helyzetet nem lehet pusztán állami eszközökkel megoldani, fel kell tudni használni a tőkelehetőségeket és polgári megtakarításokat.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára zárszavában megjegyezte: nem árt, ha az ember elolvassa a jogszabályt, mielőtt vitatja. Értékelése szerint külön biztosítási formát akkor lenne érdemes létrehozni, ha több ezer ilyen közösség létrejönne több 10 ezer taggal. Kitért arra is: használt lakások vásárlására, illetve ingatlanbővítésre a csok keretét emelték meg. Az államtitkár alapvető célként hivatkozott arra, hogy minél több magyar ember lakáshoz jusson.

Határozathozatalok

A Ház újra döntött az otthonteremtési közösségekről

Egyértelműsítő, pontosító módosításokkal ismét lehetővé tette a nok létrehozását az Országgyűlés, miután az erről szóló, két hete elfogadott törvényt az államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak. A képviselők 109 igen szavazattal, 53 nem ellenében fogadták el a kormány javaslatát.



A köztársasági elnök kritikáit figyelembe véve a jogszabály úgy módosult, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. A kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximalizálják, míg a licitekét annak 60 százalékában, a közösség pedig a tevékenységét – az előre megjelölt időtartamon túl – addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut. A törvény kimondja azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától.

Fél évvel meghosszabbították a magáncsődeljárás igénylési határidejét

Az Országgyűlés szeptember 30-áig kitolta a magáncsődeljárás március 1-jén lejárt kezdeményezési határidejét. A parlament 127 igen szavazattal, 29 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadta el a változtatást kormánypárti képviselők javaslatára.

A Ház tavaly kétharmados többséggel fogadta el a természetes személyek adósságrendezéséről – azaz a magáncsődről – szóló jogszabályt. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az adóssága törlesztésére.

Módosult az államháztartási törvény, később is biztosítható forrás kiemelt közfeladatokra

Módosította a Ház az államháztartási törvényt, lehetővé téve, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát 114 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.

Az eddig hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezettséget vállalni – meghatározott kivételekkel – a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig lehet. A most megszavazott jogszabály a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez – költségvetés-technikai szempontból – a döntés időpontjában nem lehet forrást biztosítani.

Paksi bővítés – Jogorvoslati lehetőséget adott az adatigénylőknek az Országgyűlés 

A Ház az Európai Bizottság kifogásaira reagálva módosította a paksi atomerőmű bővítéséről szóló közérdekű adatigénylés szabályait, lehetővé téve az adatigénylőknek a jogorvoslat lehetőségét az adatkiadás állami megtagadása után.

A képviselők 114 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló kormányzati javaslatot. A nemmel szavazók között volt a fideszes Pesti Imre és Pogácsás Tibor, a szintén fideszes Bencsik János pedig tartózkodott.

Vízummentesség

A parlament a magyar és a mongol kormány korábbi megállapodásának kihirdetésével vízummentességet vezetett be a két ország között a diplomata, szolgálati vagy hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgároknak.

Pontosították a konzuli szolgálatokra vonatkozó szabályokat

Az Országgyűlés több helyen – egyhangúlag, 175 igen szavazattal – pontosította a konzuli szolgálatokra vonatkozó szabályokat a külgazdasági és külügyminiszter javaslatára.

Szijjártó Péter indoklásában úgy fogalmazott, a módosításokkal tovább egyszerűsödhetnek a konzuli eljárások, lehetővé válnak informatikai fejlesztések, és hatékonyabb lehet az európai uniós konzuli együttműködés.

Széchenyi Istvánra emlékező határozatot fogadtak el

Az Országgyűlés határozatban fejezte ki tiszteletét Széchenyi Istvánnal szemben, a „legnagyobb magyar" születetésének 225. évfordulója alkalmából. A képviselők 174 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el kormánypárti politikusok indítványát, amely követendőnek nevezi a Széchenyi István emlékét törvénybe iktató 1925-ös törvénycikket.

A parlament döntésével felkérte a kabinetet, hogy egy tudományos szimpóziumon emlékezzen meg Széchenyi Istvánról, a posta elnökét pedig arra, hogy gondoskodjon egy az évfordulóra emlékező emlékbélyeg kiadásáról. A képviselők szorgalmazták továbbá, hogy minden „anyaországi és Kárpát-medencei magyar közösség" emlékezzen meg a „legnagyobb magyarról".

A Ház határozatában üdvözölte, hogy a kormány gondoskodik a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum állandó kiállításának újrarendezéséről, a nagycenki Széchenyi-kápolna felújításáról.

Arany János emlékéve lesz 2017

Az Országgyűlés Arany János-emlékévvé nyilvánította 2017-et a költő születésének 200. évfordulója alkalmából.

A képviselők 174 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el kormánypárti politikusok határozati javaslatát, amelyben a nemzet költőjének, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb egyéniségének nevezik Arany Jánost.

A parlament döntésével kimondta, támogatja és szorgalmazza az Arany János munkásságáról szóló rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok készítését „mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága körében".

Arany János a magyar kulturális közösségi tudat egyik sarokköve, nemzeti identitásképző ereje máig ható – írták az előterjesztők.

A magyar felsőoktatás napja lett szeptember 1.

A Ház a magyar felsőoktatás napjává nyilvánította szeptember 1-jét a pécsi egyetem mint első magyar egyetem alapításának 650 éves évfordulója alkalmából. A képviselők 172 igen szavazattal, 2 nem ellenében fogadták el a kormány határozati javaslatát.

A parlament döntésével arra kérte a magyar intézményeket, szervezeteket, valamint a közmédiát, hogy 2017-től méltó keretek között ünnepeljék ezt a napot. Az előterjesztő Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere indoklásában azt írta, az emléknap elősegíti a magyar felsőoktatás történelmi korokon átívelő nemzetközi úttörő szerepének hangsúlyozását, valamint kiemeli a magyar tudásalapú társadalom kialakulásának tradicionális jellegét.

Új alapítvány a Kárpát-medencében élő magyar gyerekek üdültetésére

Új szervezet, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány felel a továbbiakban a Kárpát-medencében élő magyar gyerekek üdültetéséért.

Az erre vonatkozó módosítást 118 igen szavazattal, 53 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

A változtatást azzal indokolta a kormány, hogy a program egyes elemei EU-s jogba ütköztek. Emiatt a szervezeti és finanszírozási háttér is módosult.

Az új alapítványhoz kerülnek a gyermek- és ifjúsági programok, valamint táborok szervezésével kapcsolatos feladatok, ezekhez a szervezet a központi költségvetésből kap támogatást. Változás az is, hogy az alapítvány lesz a zánkai és a fonyódi tábor tulajdonosa.

Az Erzsébet-programot eddig felügyelő Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak a továbbiakban feladata marad egyebek mellett a nyugdíjasoknak, a fogyatékossággal élőknek, a nagycsaládosoknak szóló programok megvalósítása.

Módosították a tao szabályait

A sportfejlesztési támogatások elszámolásával kapcsolatos, a jelzálogjogra vonatkozó egyes szabályokat változtatta meg az Országgyűlés, illetve pontosította az ügyintézési határidőket a társasági adóról és osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvény módosításával.

A fideszes Bánki Erik, Manninger Jenő és Mengyi Roland által benyújtott törvényjavaslatot a parlament 141 igen, 34 nem ellenében fogadta el.

Új uniós vámkódex lép hatályba

Az Országgyűlés egyhangúlag, 178 igen szavazattal fogadta el az uniós vámjog végrehajtásáról szóló, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényt. Az EU-s vámunió eljárásjogi szabályait felváltó kódexet tíz éven át készítették elő.

A vámjogi szabályozás jelentős részét a közvetlen hatállyal alkalmazandó uniós vámjogszabályok adják, ám Magyarország felhatalmazását kapott a vámjogi képviselet nemzeti szabályainak, a nemzeti szankciórendszernek és a vámösszegek beszedésére vonatkozó szabályoknak a kialakítására.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában elmondta, az új uniós vámjog célja, hogy a digitális gazdasághoz igazítsák az eljárásokat. Az ehhez szükséges rendszereket a tagállamoknak 2020-ig kell kialakítaniuk, ezzel a lépéssel pedig megvalósul a tagállami vámhatóságok közötti kommunikáció a belső piacon.

Az uniós vámkódex május 1-jén lép hatályba és az azt követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

Meghosszabbították a gázbeszerzési szerződéseket

Az Országgyűlés 140 igen, 29 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett módosította a földgázellátásról szóló törvényt, hogy meghosszabbítsa a szeptember 30-án lejáró földgáz forrásszerződéseket.

A Seszták Miklós (KDNP) nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett törvény indoklása szerint erre a földgáz nonprofit közműszolgáltatás folyamatban lévő kiépítése miatt van szükség, hogy a lakosságot és a kisfogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatók a 2016/2017-es, 2017/2018-as gázévekben is hozzáférhessenek a megfelelő földgázforrásokhoz, amelyekkel a rezsicsökkentések eredményei fenntarthatók.

A szövetkezetekről szóló törvény módosítása

Szatmáry Kristóf (Fidesz) expozéjában ismertette, hogy Magyarországon évente 180-200 ezer diák vállal munkát, jelentős részük iskolaszövetkezetben. A tagok 10 százaléka felsőfokú tanulmányaihoz kapcsolódó szakmai gyakorlaton vesz részt, azonban az iskolaszövetkezetek ezt nem igazolhatják le, mert nem felelnek meg a vonatkozó kritériumoknak, a cég pedig nem a hallgatóval, hanem a szövetkezettel áll jogviszonyban.

A kormánypárti politikus célként jelölte meg, hogy ezt az ellentmondásos helyzetet kezeljék és minél több diák hatékonyan teljesíthesse szakmai gyakorlatát.

Kitért arra is, hogy csökkenhet azok száma, akiknek maguknak kell gondoskodni szakmai gyakorlóhelyről és a módosítások hatására nőhet a bekapcsolódó cégek száma is. A javaslat biztosítja, hogy azonos ellenőrzési mechanizmusok valósuljanak meg – tette hozzá.

A kormány támogatja a módosítást

Palkovics László oktatási államtitkár a kormány nevében a javaslat támogatását kérte a képviselőktől arra hivatkozva, hogy az egy joghézagot kezel. A felsőoktatási stratégia jelentős elemeként beszélt olyan tudás átadásáról, ami gyorsan hasznosul a munkaerőpiacon. Ennek egyik elemeként beszélt arról is, hogy a duális képzésben részt vevők az alapképzéssel közel megegyező időt töltsenek gyakorlati képzésen.

Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka szerint a módosító javaslat egy több ezer diákot érintő, fontos problémát orvosol a szakmai gyakorlattal kapcsolatban. Mint mondta, évente 180-200 ezer diák vállal valamilyen munkát, kétharmaduk iskolaszövetkezetben dolgozik, közülük 14-15 ezer fő végez felsőfokú tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai gyakorlatot. A javaslat szerint az iskolaszövetkezetek is gyakorló hellyé válhatnak, így bővül az a kör, ahol igazolni lehet a szakmai gyakorlatot. Hangsúlyozta: fontos, hogy a gyakorlati képzés erősödjön, és ebbe minél több céget vonjanak be.

Palkovics László reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2015-ben 200 vállalat 500 hallgatót alkalmazott duális képzési formában, 2016-ban viszont már 600 vállalat ajánlott fel 3000 helyet, amelyre kb. 10 ezer hallgató jelentkezett.

Az általános vitát lezárta az elnöklő Jakab István.

Államtitkár: az ország biztonságát is garantálja a törvényjavaslat

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában azt hangsúlyozta: egyetértés van abban, hogy minden nemzetnek, országnak joga van megvédenie önmagát, erre a védelemre készülni kell, és a felkészülést egyebek között védelmi eszközök beszerzésével kell biztosítani.

Utalt arra, hogy a védelmi beszerzéseket jelenleg kormányrendelet szabályozza, a közelmúltban elfogadott közbeszerzésekről szóló törvény viszont ezeket a beszerzéseket törvényi szintre utalta, figyelemmel az európai unió irányelvére, amely a „klasszikus" közbeszerzésektől elválasztva, azok irányelvi szabályozásától függetlenül határozza meg a védelmi és biztonsági terület beszerzéseinek szabályozását.

Az államtitkár a szabályozás új elemei között említette, hogy a javaslat a korábbi szabályozással ellentétben nem konkrét szerveket sorol fel a hatálya alá tartozóként, hanem szervtípusokon keresztül határozza meg az ajánlatkérők körét, a biztonsági beszerzések tekintetében ajánlatkérőként említve a közszolgáltatókat is. A javaslat külön nemzeti és a külön uniós eljárásrendet szabályoz, valamint  megállapítja több gazdasági szereplő közös részvétele esetén az ajánlattétel szabályait, valamint a gazdasági szereplők egy beszerzési eljáráson belüli összefonódásának tilalmát is. Előírja a javaslat a keletkezett iratok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget is.

A javaslat nemcsak az uniós irányelvnek való megfelelést, hanem - a védelmi beszerzéseken keresztül - végső soron nemzetünk biztonságát is szolgálja - összegzett az államtitkár.

Simon Miklós, a Fidesz vezérszónoka is utalt arra, hogy a közbeszerzési törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzések szabályozását törvényi szintre utalta. A kormánypárti képviselő részletesen ismertetve a javaslatot. Egyebek között azt emelte ki, hogy a beszerzések területén az uniós célkitűzések érdekében össze kell hangolni a tagállamok biztonsági érdekeit és az uniós szerződésből adódó kötelezettségeket.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát, Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára zárszavában pedig azt mondta: átlátható és koherens szöveg fekszik a Ház előtt, amely lehetővé teszi, hogy a magyarok biztonságban élhessenek.

IM: erősödhet az igazságszolgáltatásba vetett bizalom

Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítésével, a jobb szakvélemények iránti igénnyel indokolta az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslat elkészítését a szaktárca államtitkára expozéjában.

Az igazságügyi szakértők a bíróság, a közjegyzők és más hatóságok szakértelmét pótolják, de az ítélkező funkciót még részben sem vehetik át – hangsúlyozta Völner Pál, hozzátéve: a gyakorlatban jelentkező anomáliákat próbálták kiküszöbölni a széleskörű egyeztetésen átesett előterjesztéssel.

Az államtitkár szerint a jelenleg kétszintű struktúrában működő kamara nem tudja betölteni funkcióját, nem volt megfelelő minőségbiztosítás, az etikai eljárásokat sem kezelte a szervezet megfelelően.

A szakértők megfelelő tudását biztosítja az 1-3 éves jelölti idő, ami legalább 50 ügyben való részvétellel is teljesíthető. Garanciális szabályokkal létrejön a fegyelmi eljárások rendszere, kisebb súlyú ügyekben ugyanakkor a kamara maga állapíthat meg szankciókat. A fegyelmi eljárásban a bejelentő is részt vehet – mutatott rá –, ugyanakkor a vesztes fél bosszúját kizárandó, eljárási díjat is kiszabnak.

Az igazságügyi szakértőknek negyedévente kell statisztikai adatokat szolgáltatniuk munkájukról, így a jövőbeli jogszabályok a gyakorlati tapasztalatokra alapozhatók.

A jelenleg kétszintű kamarai rendszer fokozatosan válik egyszintűvé, és a köztestület kiadásainak fedezésére bevezetik a kamarai költségátalányt – közölte Völner Pál.

Répássy Róbert (Fidesz) támogatandónak tartotta az előterjesztés kettős célját: az igazságszolgáltatás munkájának hatékonyabbá tételét és a közbizalom erősítését. Az előterjesztés újításai közül kiemelte a tevékenység szakmai és etikai színvonalának emelését.

A szakértővé válás követelményének újraszabályozását is fontosnak ítélte – szólt a jogi vizsga letételének kötelezettségéről –, de előrelépésként értékelte a rendszeres adatszolgáltatást is. Nagy jelentőségűnek tartotta annak kimondását, hogy a szakértők csak ténykérdésekben foglalhatnak állást, és függetlenül, pártatlanuk kell dolgozniuk.

Üdvözölte a jelenleg széttagolt szervezet megújítását, ahogy a közfeladatok finanszírozásának garanciáit is. Rámutatott: létrejön a főtitkár tisztsége, aki erősíteni fogja a kamara gazdálkodása feletti állami kontrollt.

Az új elemek közül kiemelte még, hogy a bejelentő részt vehet az etikai eljárásokba.

Vejkey Imre (KDNP) hangsúlyozta, hogy az új törvényjavaslat egyetlen jogszabályba akarja rendezni az igazságügyi szakértőkre vonatkozó főbb szabályokat. Felmerül a kérdés, hogy a meglévő szabályozás teljesíti-e a szükséges kritériumokat és el tudja-e látni a feladatát – folytatta a politikus. Magyarázatként hozzátette, az alapvető jogok biztosa 2014-ben hangsúlyozta, hogy elhúzódnak az igazságügyi szakértői eljárások. A probléma okait az ombudsman a szakértők kis számában, a kompetencia hiányában, a szabályozásban és a nagyszámú kirendelésben látta – hangsúlyozta.

A képviselő kijelentette, hogy az elhúzódó eljárások idejét az ésszerűség mértékéig le kell csökkenteni.

Nincs szakmai visszajelzés a szakértők működéséről, nem megfelelő a minőségbiztosítási rendszer, nehezen használható a névjegyzék és az etikai eljárások sem működnek jól, miközben problémás a magánszakértői vélemények felhasználhatósága – sorolta.

A kamara területileg széttagolt, forráshiány miatt nehézkesen működik, az ösztönzés nem megfelelő, a kamara feletti törvényességi felügyelet szűk körű és formális – közölte.

Zárszó

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára örömét fejezte ki, hogy senki nem vitatta a javaslat időszerűségét. Felhívta arra figyelmet, hogy más országokban a bírói kinevezések is miniszteri hatáskörbe tartoznak. Hozzátette ugyanakkor: a bírói ág függetlenségét nem veszélyezteti az igazságügyi szakértői kamarával kapcsolatos miniszteri jogkör.

Az államtitkár közölte azt is, hogy a kamarai minőségbiztosítás a köztestületi autonómiát erősítheti.

Megjegyezte, 2018-tól tervezik bevezetni ezen a területen az elektronikus kapcsolattartást.

Külügyi törvény

KKM: a stabil, egységes, átlátható külszolgálati rendszer megteremtése a cél

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitájában Magyar Levente rögzítette: az előterjesztés a külképviseletek és a tartós külszolgálat főbb szabályait fedi le.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára közölte, céljuk volt a külképviseleti hálózat hatékonyságának, gyors reagálóképességének biztosítása, a stabil, egységes, átlátható külszolgálati rendszer megteremtése.

Ismertetése szerint a javaslatban meghatározták Magyarország külképviseletének típusait, azok jogállását, azok részeként működő nem önálló szervezeti egységeket. Megjegyezte, a külföldi magyar kulturális intézetek a külképviseletek nem önálló szervezeti egységeként működnek a jövőben.

Magyar Levente közölte, szabályozzák a személyi állománnyal szembeni elvárásokat, a többi között a tartós külszolgálatra kihelyezhető kormányzati szolgálati jogviszonyban lévők körét, a kihelyezés alapvető feltételeit, a pályázat és a felkészítés rendszerét. Utalt arra, hogy Magyarország európai uniós állandó képviseletére vonatkozó szabályokat külön törvény rögzíti majd.

Az államtitkár tájékoztatása szerint felmenő rendszerben nem helyezhető ki tartós külszolgálatra munkaviszonnyal rendelkező munkatárs. Hozzátette: a diplomáciai karral szembeni elvárásokat fogalmaztak meg az iskolai végzettséggel, a szakképesítéssel, a nyelvtudással kapcsolatban.

Megteremtik a kihelyezettek házastársainak szociális biztonságát – mutatott rá. Kifejtette: a javaslat – a családi állapotra tekintettel - kötelezően előírja, hogy kötelezettséget kell vállalni a kihelyezett házastársának nyugellátására jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás megkötésére.

Magyar Levente elmondta, a kihelyezett családi állapotára tekintettel alkották meg a devizailletmény-pótlékok harmadik pillérét és a költségtérítés szabályait. Ezeknek a szabályoknak az a célja – magyarázta – , hogy ha a házastársak, a nyilvántartásba vett vagy a bejegyzett élettársak megszakítják magyarországi munkavégzésüket és nincs lehetőségük az állomáshelyen munkát vállalni, kieső jövedelmüket a pótlék részben kompenzálja.

Az államtitkár reformcélú szabályozásként említette a járandóságok szabályozását, amely szerinte jobban megfelel a társadalmi igazságosság elvének.

Közölte, a kihelyezett tartós külszolgálatának időtartama alatt egységes javadalmazásra, a törvényben és a végrehajtási rendeletekben rögzített számítási mód alapján megállapított devizailletményre lesz jogosult.

Kiemelte, a korábbi besorolási rendszerhez képest – a beosztott diplomaták esetében megőrzött senoritás elve mellett – nagyobb hangsúlyt kap az azonos munkakört ellátók azonos bérezésének elve. Mint mondta, állomáshelyenként differenciálnak.

Magyar Levente szerint a jövőben két nagykövet javadalmazása között az adja a különbséget, hogy melyik állomáshelyen lát el misszióvezetői feladatot. A külpolitikai, külgazdasági szempontból kiemelt, illetve a nehezebb életkörülmények között végzett munkához magasabb illetmény jár – mondta.

Újdonságként említette azt is, hogy bevezetik az áttekinthető, könnyen kontrollálható átalány költségtérítést.

Az államtitkár szerint a javaslat növeli a kihelyezett mozgásterét, felelősségét, emeli méltóságát, és hozzájárul a kiküldő költségvetésének kiszámítható tervezéséhez, elősegíti a KKM-ben az adminisztratív terhek csökkentését.

Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt hangoztatta, hogy a kormány 2,5 évtizedes szabályozási hiányosságot orvosol. A diplomaták megbecsülésének jeleként értékelte, hogy törvényi szintre emelik a szabályozást.

A kormánypárti politikus szerint ugyanakkor további jogalkotói feladatok maradnak a külügyi igazgatásban, egyebek mellett a vagyongazdálkodással összefüggésben.

Jelentős elemnek nevezte a javadalmazás átalakítását és üdvözölte, hogy a differenciálás fő szempontjává a szolgálati hely válik. A legmagasabb kategóriába a szomszédos országokat és a visegrádi négyek államait javasolta. Méltányosabbnak és tisztességesebbnek ítélte, hogy itthoni és külföldi fizetés helyett egy jogcímen kapnak bért az érintettek, a természetbeni juttatásokat és a tételes elszámolást pedig költségtérítés váltja fel.

Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka pártja nevében időszerűnek nevezte a törvényi szabályozást, amely értékelése szerint megteremti a külügyi igazgatás egységes feltételrendszerét. Hangsúlyozta, hogy a külszolgálatot ellátók egyedi viszonyrendszerben, kiemelt elvárásoknak megfelelően élnek.

Ugyancsak fontos célnak tartotta a bürokrácia csökkentését.

A kormánypárti politikus az MSZP-nek címezve azt is elmondta: a miniszter személyes felelősségével megengedhető az eltérés, mert nehéz előrelátni dolgokat, de nem az lesz a tipikus gyakorlat.

Egyetértett azzal is, hogy 5 évre emelik a külszolgálat időtartamát. Ezt azzal magyarázta, hogy a diplomata függetlenedik a kormányzati ciklusoktól és máshol is ez a bevett gyakorlat.

Hörcsik Richárd (Fidesz) a többi között azt hangsúlyozta, hogy a korábbi, szerteágazó szabályok most egy törvényben kapnak helyet. Garanciának értékelte, hogy az előterjesztés diplomáciai kapcsolatokra vonatkozóan a bécsi szerződést veszi alapul, vagyis az eddig alkalmazott gyakorlatot kodifikálja.

A javaslat összhangot teremt a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabállyal, ugyanakkor az nem terjed ki az EU mellett működő állandó magyar képviselet működésének szabályozására, azt külön törvény rendezi – mutatott rá. 

Kiemelte még a hatékonyság javítására, a bürokráciacsökkentésre, az átláthatóságra és az egységes igazgatásra vonatkozó célkitűzéseket.

Frakciótárca, Csenger-Zalán Zsolt arra mutatott rá, hogy folyamatosan változik az egyes országok biztonsági besorolása, ennek az illetményben is meg kell jelennie.

KKM: a hatékonyságot javítja a javaslat

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára a vitára úgy felelt: a napi operatív tevékenység sem lehet elég hatékony megfelelő szervezeti háttér nélkül.

A javadalmazást szerinte még egyszerűsítették is, jelenleg ugyanis átláthatatlan, bonyolult szabályok érvényesek. Kijelentette azt is: objektív elbírálás alapján választják ki a munkatársakat.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.
 
Tasó László, a nemzeti fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a szakaszon két vágányon, villamosított, az európai szabványnak megfelelő 160 kilométer/órás sebességgel használható pályát létesítenek. Az egyezményt és annak összes mellékletét elküldték az Európai Bizottságnak. A vasúti közlekedés korszerűsítése nemcsak Magyarországnak, de Közép-Európának és a Nyugat-Balkánnak is érdeke, illeszkedik a kínai Selyemút elképzelésbe is. A görög Pireusz kikötőjéből a jövőben a Belgrád-Budapest vasútvonalon haladhatnak majd a kínai áruk, a két főváros közötti közlekedés pedig a remények szerint – a jelenlegi nyolcról – három és fél órára csökken majd – közölte.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy Kína az Egy övezet, egy út stratégia során szorosabbra akarja fűzni kapcsolatait Európával. A megállapodás alapján az egész vasútvonalat felújítják, és a jelenlegi mellé építenek még egy második sínpárt is. Arra is kitért, hogy a beruházás várhatóan 472 milliárd forintba kerül, amelyet 85 százalékban kínai hitelből finanszíroznak majd. A projekttel Magyarország kihasználja a földrajzi helyzetéből származó előnyeit. A vasúti áruszállítás pedig fenntarthatósági szempontból kedvezőbb, mint a közúti megoldás – emelte ki.

Mátrai Márta (Fidesz) részben egyes ellenzéki vezérszónoki felszólalásokra reagálva azt mondta, a beruházás mindkét fél számára kiemelkedően hasznos, mert a fejlesztés segítségével az unió egyik térségén keresztül az egész EU-nak javul a kereskedelmi kapcsolata Kínával. Kiemelte, hogy az ország kínai exportja 40 millió dollár értékű volt, az itthoni kínai befektetések értéke pedig 3,5 milliárd dollár, csak 2015-ben részben az Air China Peking-Budapest járatának köszönhetően csaknem 150 ezer turista érkezett a távol-keleti országból.

Ezt követően az ülésen elnöklő Hiller István lezárta az általános vitát.

Tasó László államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált: minden frakció egyetértett abban, hogy a kínai árudömping és a Selyemút-koncepció olyan lehetőség, amelyben az országnak részt kell vennie.

A Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosításával kivennék a szabályozás mellékletéből a Hungarofest Zrt.-t, így a vagyonkezelői szerep megszűnik, és a cég felszámolhatóvá válik. Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára törvényismertetőjében azt mondta, a cég 2015. március 31-ig közszolgáltatási szerződés alapján rendezte a nemzeti ünneppel kapcsolatos programokat, de ez a feladat a Honvédelmi Minisztériumhoz került. Emellett az MFB portfoliótisztítását is folytatják ezzel a lépéssel, a cég tulajdonosi jogának gyakorlója a jövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő lesz, ez a cég dönthet majd a Hungarofest végelszámolásáról.
A Fidesz nevében felszólaló Hadházy Sándor támogatta a javaslatot.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára ismertette azt a törvénymódosító javaslatcsomagot, amely szigorítja a menedékjogi törvényt, arra hivatkozva, hogy azzal tavaly a menedékkérők tömegesen éltek vissza.

Kiemelte: a szigorítás legfontosabb eleme, hogy csökken a menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesítetteket szociális ellátása. Kontrát Károly példaként említette, hogy a menedékkérők nem kaphatnak magasabb szociális támogatást annál, mint amennyi a magyar állampolgárokat megilleti.

Simon Miklós, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki, hogy a javaslat elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy a „Magyarországra érkezett bevándorlók" ne kaphassanak több juttatást, mint egy magyar állampolgár. Kiemelte, frakciója támogatja a törvényjavaslatot, amely több uniós irányelv átvételét is célozza.

A KDNP nevében Firtl Mátyás érvelt az előterjesztés elfogadása mellett, hangsúlyozva, hogy a magyar emberek biztonságát és eddig elért eredményeit kívánják védeni a javaslatban foglalt lépésekkel.

Az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

A Lendva szabályozása miatt megváltozott az államhatár, emiatt módosítani kell az erről szóló jogszabályokat. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a javaslat vitájában azt mondta, a két fél január 22-én már aláírta a határmódosulásról szóló egyezményt. A területcsökkenést Tornyiszentmiklós és Pince települések között egyenlítik ki.

A felszólaló Bartos Mónika (Fidesz) és Mesterházy Attila (MSZP) támogatták a javaslatot, majd az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a napirend tárgyalását, a képviselők jövő hétfőn folytatják a munkát.