Csütörtök reggel a Kossuth téren Magyarország nemzeti lobogójának felvonásával és tisztavatással kezdődnek az ünnepi rendezvények. A zászlófelvonás előtt, 8 óra után pár perccel katonai bemutatókkal és zenével várják az érdeklődőket a Parlament előtti térre. Hende Csaba honvédelmi miniszter köszöntője után a honvédtisztjelöltek leteszik esküjüket, majd Áder János köztársasági elnök mond ünnepi beszédet.

A legmagasabb magyar állami kitüntetés, a Szent István Rend ünnepélyes átadása 11 órakor lesz a Sándor-palotában.

A fővárosban délután 5 órakor kezdődik ünnepi szentmise a Szent István-bazilika előtt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezetésével. A szertartás az este 6 órakor kezdődő Szent Jobb-körmenettel zárul.

A budai Várban a Mesterségek ünnepe délelőtt 10 órakor a Szent István-napi tönkölyös kenyér, az ország tortája címet elnyerő Pannonhalmi sárgabarack-pálinkás karamelltorta valamint a honvédségi Tessedik mézes körtetorta felvágásával veszi kezdetét. A Clark Ádám tér és a Döbrentei tér közötti szakaszon idén is megnyílik a Magyar ízek utcája, a látogatók többek között csimbókos levest, paradicsommal készített kukoricakását, szilvalekváros csavartfánkot, barackos süteményeket és sparhelten sült lepényeket kóstolhatnak, valamint az ünnepi kenyeret és az ország tortáit is megkóstolhatják. Délután fél 3-kor a Szent György tértől indul az aratómenetet.

A nemzeti ünnep alkalmából koncertekkel is várják a látogatókat Budapesten: délelőtt 10 órától este 9 óráig a budai oldalon, a Várkert Bazárnál családi programokkal és koncertekkel várják az érdeklődőket. Színpadra lép a Kolompos Zenekar, a Buborék Együttes, a Hot Jazz Band, az Irie Maffia és a Csík zenekar.

A Parlamentben 10-től 16 óráig nyílt napot tartanak.

A központi rendezvények az este 9 órakor kezdődő tűzijátékkal zárulnak.

Számos vidéki és a határon túli magyarlakta településen tartanak családi programokkal kísért megyei és települési önkormányzati ünnepséget, ökumenikus istentiszteletet, szentmisét, tűzijátékot. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egész napos hagyományőrző programokat rendez, ott Trócsányi László igazságügyi miniszter mond ünnepi beszédet.

Hódmezővásárhelyen reggel 9 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, amelyet Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegyei püspöke celebrál, 10 órától pedig a városi ünnepségen beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Almási István polgármester.

Veszprémben ünnepi szentmise és kenyérszentelés lesz a Szent Mihály-bazilikában. Fél 6-tól ünnepi műsor kezdődik a Várszínpadon, beszédet mond Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.

Egerben 13 órakor nyílik a Magyar Királyi Légierő relikviáit bemutató kiállítás a Gótikus palotában. A 18 órakor kezdődő városi ünnepségen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mond beszédet.

A Nógrád megyei Somoskőújfalu ünnepségén délután 4 órától Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mond beszédet.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Sárospatak Önkormányzata délután 5 órától közös ünnepi közgyűlést tart, amelyen ünnepi beszédet mond Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

+

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.   

XIV. Benedek pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap ekkor kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ugyanakkor ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. A királynő volt az, aki 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.   

A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában, és már az 1222. évi Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.   

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-i nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált.

Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.   

A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel. 1945 után augusztus 20-át egyházi ünnepként 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekített, de 1945. augusztus 18-án hazahozott Szent Jobb 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek.

A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. A szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését új – szocialista – államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény (alkotmány) is Magyarország hivatalos állami ünnepeként, az egyik nemzeti ünnepként rögzíti augusztus 20-át.   

Augusztus 20-án rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést, amely a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Először 2013-ban adományozták oda.