Nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament plenáris ülése az Európai Unió 2013-as költségvetésének első tárgyalására vonatkozó EP-mandátumot. A szavazással kapcsolatban Surján László, az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnöke elmondta: Az Európai Parlament ellenzi a kifizetések szintjének csökkentését. A képviselő szerint „a 2013-as költségvetésnek hozzá kell járulnia Európa gondjainak a megoldásához.
Az Európai Bizottság javaslata szerint 2013-ban az ideinél csaknem 7 százalékkal többel, 138 milliárd euróval gazdálkodhatna az Európai Unió. Az „uniós kormány”a tervezetet tavasszal ismertetve kiemelte: a szokatlanul magas emelkedés oka, hogy jövőre befejeződik a jelenlegi hétéves költségvetési időszak (2007-2013) az unióban, és emiatt felhalmozódnak a kifizetési esedékességhez érkező pénzügyi kötelezettségvállalások. Az uniós tagországok közül többen viszont sokallják a tervezett kiadásnövekedést, minden bizonnyal szem előtt tartva azt, hogy a jövő évi számok kihathatnak a 2014-ben kezdődő keretköltségvetésre.
A szavazással kapcsolatban Surján László, az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnöke elmondta: Az Európai Parlament ellenzi a kifizetések szintjének csökkentését. Minden, a kohéziós politika finanszírozásának megnyirbálását célzó kezdeményezés az EU érdekeivel ellentétes, mivel különösen veszélyeztetné Európa gazdasági fellendülését.
A magyar képviselő szerint „a 2013-as költségvetésnek hozzá kell járulnia Európa gondjainak a megoldásához. Választ kell adjunk a munkanélküliség növekedésére és a termelés csökkenésére. Az uniós költségvetés kohéziós programjai ebben bizonyítottan hatékonyak, a kohéziós politika a válságkezelés legjobb uniós szintű motorja”.
Herczog Edit (MSZP) a vitában felszólalva úgy vélte, „súlyos hiba lenne, ha a takarékoskodás arra sarkallná a tagállamokat, hogy a hétéves pénzügyi keretprogram utolsó, 2013-as évében spóroljanak a növekedést, a versenyképesség javítását szolgáló programokon”.
Közleményében úgy fogalmazott, hogy az uniós költségvetésnek legfőképp olyan uniós politikákra és programokra kellene összpontosulnia, amelyek „jelentős mértékben hozzájárulnak a fenntartható növekedés újbóli beindításhoz, és a jelentős társadalmi kihívásokkal foglalkoznak”. Ezért Herczog kiemelten hangsúlyozta a kutatás-fejlesztésbe és az innovációba való hosszú távú befektetés jelentőségét. Úgy vélte továbbá, meg kell akadályozni, hogy a kis- és középvállalatok csökkentsék beruházásaikat, különös tekintettel a kutatás-fejlesztés területére.
A jövő évi költségvetésről az uniós intézmények között folytatott egyeztetés nyomán a tervek szerint ősz végén születhet megállapodás.
