Szavazott az Országgyűlés kedden a köznevelési törvényhez érkező módosító javaslatokról. A Ház egy olyan indítványt is elfogadott, amely csak négyéves kortól tenné kötelezővé az óvodát, az MTI információja szerint azonban ezt a zárószavazás előtt korrigálják. A kérdéses módosító javaslatra 195-en szavaztak igennel, 123-an pedig nemmel. A kormányoldal is megosztott volt: 17 fideszes és 22 KDNP-s politikus - köztük Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár - nemet mondott rá. A kormány által támogatott módosító javaslatok elfogadásával - Michl József (KDNP) indítványára - törölték az előterjesztésből, hogy az állami és önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem nyilváníthat ki vallási vagy világnézeti elkötelezettséget. Ehelyett úgy fogalmaz majd a jogszabály, hogy az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteniük, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt. A módosítás alapján ugyanakkor a település jegyzője a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat majd a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei vagy sajátos helyzete ezt indokolja.

Michl József javaslatára elfogadták azt is, hogy a tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. A nemzeti összetartozás bizottság indítványára jóváhagyták, hogy a Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat ne a kilenc-tizenegyedik évfolyamon, hanem a hetediktől a tizenkettedik évfolyamra járó diákoknak szervezzék meg a jövőben. Az emberi jogi bizottság azon kezdeményezését is támogatta a parlament, amely szerint az állami általános iskolában az erkölcstanóra vagy az ehelyett választható, egyház által szervezett hit- és erkölcstanóra a kötelező tanórai foglalkozások része lesz.
    
Az oktatási bizottság javaslatára jóváhagyták azt a szabályozást, hogy az egész napos iskola választható iskolaszervezési forma, amelyre speciális szabályok vonatkoznak. Az indítvánnyal egyértelművé tették, hogy ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Szintén az oktatási bizottság javaslatára fogadták el, hogy az a gyermek, akinél azt a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maadhat, s ezt követően válik tankötelessé.

Elfogadták az új munka törvénykönyvéről szóló javaslatot

Elfogadta az Országgyűlés az új munka törvénykönyvéről szóló javaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba. Az új munka törvénykönyve nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a parlamentben. Hangsúlyozta: az új törvény összességében nagyobb biztonságot és gazdasági teljesítményt hoz majd.

A képviselők az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadták el a jelenlegi – 1992-ben hozott – törvényt felváltó jogszabályt, amelyre az ellenzéki frakciók nemet mondtak. Az alapszabadság húsz nap marad. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk.

Az új törvény alapján a védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkaadó felmondással a határozatlan időtartamú munkaviszonyt csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Áfamentesen szerezheti meg gyártóbázisát az MTVA, nem vonták el az abortuszra szánt pénzt

A parlament a jövő évi költségvetési javaslathoz benyújtott módosító indítványokról szavazva úgy döntött: előzetesen elengedi a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) áfafizetési kötelezettségét a Kunigunda úti gyártóbázis tulajdonjogának visszaszerzésekor. A kulturális bizottság kezdeményezésére elengedte az Országgyűlés a Magyar Televíziónak a korábbi közmédiarendszerben keletkezett és a társadalombiztosítási alapokkal szemben fennálló adó-, illeték- és járuléktartozását is.

A parlament a költségvetési fejezeteken belüli átcsoportosításokat szorgalmazó javaslatok között nem szavazott azokról a kereszténydemokrata és jobbikos indítványokról, amelyek elvonták, illetve csökkentették volna a büdzsében terhességmegszakításra előirányzott 400 millió forintot. A kormány ezeket nem támogatta, a frakciók pedig nem kértek róla külön szavazást, így az előirányzat megmaradt.

Csaknem 13 milliárd forint zárolásáról döntött a parlament

Csaknem 13 milliárd forint zárolásáról döntött az Országgyűlés kedden Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára. A javaslat alapján az idei hiánycél tartása érdekében összesen 12,7 milliárd forintot zárolnak - vagyis nem engedik a felhasználását - a 2011-es költségvetés alkotmányos és médiatartalékából. A nemzetgazdasági tárca vezetője javaslata indoklásában felidézte, hogy korábban - az idei, 3 százalék alatti hiánycél teljesítése érdekében - a kormány a felügyelete alá tartozó fejezetek esetében a mostani mértéknél jóval nagyobb mértékű csökkentést hajtott végre a költségvetési törvény módosításával, valamint további 40 milliárd forintos zárolást rendelt el.

Szigorodnak az önkormányzati hitelfelvétel szabályai

A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslathoz elfogadott módosító javaslatok értelmében lazulnak a helyi képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezések, ugyanakkor szigorodnak az önkormányzati hitelfelvétel szabályai, továbbá önkormányzati feladat lesz az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás.

Szavaztak a nemzetiségek jogairól szóló előterjesztéshez és a szakképzési törvényjavaslathoz benyújtott módosítókról

Az Országgyűlés szavazott a nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat módosítóiról. A javaslat zárózavazására a következő ülésen kerül sor - jelentette be az elnöklő Latorcai János. Ezt követően a képviselők a szakképzépzésről szóló törvényjavaslat módosítóiról szavaztak. Az előterjesztő által támogatott javaslatokat 312 igen, 47 nem szavazattal fogadták el. A szakképzésről szóló javaslat zárószavazására is a következő ülésen kerül sor.

Handó Tünde az OBH, Darák Péter a Kúria elnöke

Megválasztotta az új bírósági vezetőket kedden, titkos szavazáson az Országgyűlés: az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Handó Tünde, a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria elnöke Darák Péter; mindkettejük megbízatása kilenc évre szól. Az államfő jelöltjeiről történő döntés kétharmados többséget igényelt. Handó Tünde megválasztását 258, Darák Péterét pedig 275 képviselő támogatta. Az új bírósági vezetők megválasztásuk után az Országgyűlés előtt letették hivatali esküjüket.

A képviselők - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény elfogadásával - november 28-án döntöttek arról, hogy januártól elválik a Kúria - mai nevén LB - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének személye.

A tizennégy év után megszűnő OIT és annak elnöke igazgatási jogkörei az OBH elnökéhez kerülnek, akinek hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). A Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, a szakmai vezetésért lesz felelős; ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

Antall József volt miniszterelnök halálának évfordulójáról, a bűnözés növekedéséről, a durbani klímatárgyalások következményeiről és a kormány gazdaságpolitikájáról beszéltek a képviselők napirend előtt az Országgyűlésben.

A Fidesz a 18 éve elhunyt Antall Józsefre emlékezett

Varga István, a Fidesz képviselője a 18 éve, 1993. december 12-én elhunyt Antall Józsefre és külpolitikai céljaira emlékezett. Kiemelte, hogy a mostani a kormány folytatja Antall József külpolitikáját, amit a volt kormányfő úgy határozott meg, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. A szocialisták viszont elárulták a határon túli magyarok ügyét - mondta. "Heródes napjai véget értek, itt az autonómia és a széttört cserepek egy képpé formálódnak, mert egy magyar nemzet létezik és abban minden magyarnak helye van, bárhol is éljen a világban" - üzente a kormánypárti politikus a határon túli magyaroknak.

Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta, Antall József teremtette meg a magyar külpolitika alapjait, amiben a transzatlanti integráció, a jószomszédság és a kisebbségvédelem volt a prioritás. Hangsúlyozta: a külhoni magyarok védelme nélkül nincs értelme jószomszédságról beszélni, és ha az nincs, nincs erős Közép-Európa sem.

Jobbik: mit tesz a kormány a katasztrofális bűnügyi helyzet javítása érdekében?

Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője statisztikákat sorolva arról beszélt, hogy tavaly óta jelentősen nőtt a különböző bűncselekmények száma, például a betöréses lopások aránya 17 százalékkal emelkedett, illetve a rendszerváltás óta soha ennyi személy és vagyon elleni bűncselekmény nem történt. Feltette a kérdést, miért van az, hogy a kormány politikájával szembeni tüntetésekre sok száz rendőrt vezényelnek ki, a kistelepülésekről viszont hiányzik a rendőri jelenlét. Azt is kifogásolta, hogy a terrorelhárításra milliárdokat költ a kormány, holott Magyarországon nincs, nem volt és nem is lesz terrorizmus. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Pintér Sándor miniszter korábban éppen arról beszélt, hogy az első évben nőni fog a bűncselekmények száma, mert az emberek jobban bíznak a rendőrségben, így a korábban látenciában maradt bűncselekmények felszínre kerülnek. Kiemelte, hogy 4130 új rendőr állt szolgálatba, az ő foglalkoztatásához szükséges feltételek megvannak a jövő évi költségvetésben. A Jobbikot arra szólította fel, hogy ha számon kérik a kormányon a közbiztonság javítását, akkor szavazzák meg azokat a törvényeket, amik ezt a célt szolgálják.

LMP: a durbani klímatárgyalások következményeiről

Jávor Benedek (LMP) a durbani klímatárgyalások következményeiről beszélt, a tanácskozás szerinte az éghajlatváltozás elleni harc kudarcát hozta. Kifogásolta, hogy a magyar kormány nem foglalkozik ezzel a problémával, holott a klímaváltozás érzékenyen érintheti hazánkat, fokozódhatnak az időjárási szélsőségek, az aszályok és árvizek és az ország egyharmada elsivatagosodhat. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési minisztérium államtitkára azt válaszolta, a vasárnap hajnalban véget ért konferencián Magyarország számára fontos volt a kvótatöbblet megőrzése és nagy eredmény, hogy sikerült elkerülni a többlet korlátozását. Szerinte Magyarország aktív szerepvállalását más országok is elismerték.

MSZP: a kormány kiskeresetűektől vesz el

Gúr Nándor MSZP-s képviselő azt mondta, hogy a kormány gazdaságpolitikája azoktól vesz el pénzt, akinek a legnagyobb szükségük lenne rá, és azoknak ad, akiknek  nincs rá szükségük. Szerinte csak a jól kereső családok tudják lehívni a gyermekek után járó adókedvezményt, míg akik a minimálbér körüli összeget keresnek, nem tudják igénybe venni. Szerinte a kormány a radikális adócsökkentés címszavával több mint 10 új adót vezetett be, mindenkit megszorít, miközben 80-100 ezer emberrel kevesebben dolgoznak, mint a válság előtt. Hozzátette: az új munka törvénykönyvével az emberek több munkát végeznek majd kevesebb pénzért, valamint bevezetik a regionális minimálbér lehetőségét is, így a halmozottan hátrányos térségekben még kevesebbet lehet majd keresni. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár ugyanakkor úgy vélte, a 16 százalékos egykulcsos szja arányos és családbarát, hiszen a kétgyerekes családok reáljövedelme 9,7 százalékkal, 3 gyerekes családoké pedig 17 százalékkal emelkedik. Azt is hangsúlyozta, hogy 40 ezerrel több új munkahely van az előző évhez képest, és ennek többsége a versenyszférában jött létre. Szerinte az új a munka törvénykönyve éppen a rugalmas munkaerőpiac megteremtését teszi lehetővé.