Kompromisszumos megállapodásra jutottak a jövő évi EU-költségvetésről a hajnalig elhúzódott egyeztetéseik nyomán az uniós tagállamok kormányait megjelenítő Tanács és az Európai Parlament küldöttei. Surján László, az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnöke a megállapodás nyomán kiadott közleményében megállapította: elhárult az utolsó pénzügyi akadály is a 2014-2020-as uniós költségvetési keretek elfogadásának útjából.
Az azt megerősítő parlamenti jelentésről az EP költségvetési bizottsága várhatóan most csütörtökön, a plenáris ülés pedig jövő héten szavaz – közölte a politikus.
Maratoni vita
A felek 16 órán át győzködték egymást, mire sikerült megegyezniük – közölte Brüsszelben Janusz Lewandowski, a költségvetési ügyekben illetékes lengyel EU-biztos. Értékelése szerint a létrejött egyezség elérhetővé teszi a már nagyon várt befektetési forrásokat az európai gazdaság, a tudomány, a települések, a régiók és nem utolsósorban a felsőoktatás számára.
A biztos elismeréssel adózott a soros litván EU-elnökség teljesítménye előtt, ami nagyban hozzájárult az egyetértés kimunkálásához a különböző uniós intézmények között.
Mindenkinek engednie kellett
A megállapodás értelmében 2014-ben – vagyis az új hétéves költségvetési ciklus első esztendejében – az unió 142,6 milliárd euró erejéig tehet pénzügyi kötelezettségvállalást, és 135,5 milliárd euró lehet a tárgyévi tényleges kifizetések összege. Megállapodtak az idei évre vonatkozó, mindeddig függőben levő tételek kifizetéséről is, nevezetesen 3,9 milliárd euró kohéziós pénzről, valamint a tavaszi árvízkárok kompenzálására szánt 400 millió euróról.
Az Európai Bizottság – az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – eredeti javaslatában a kötelezettségvállalások szintjére nézve ugyanazt az összeget, 142,6 milliárd eurót javasolt, mint ami a véglegesen elfogadott összeg lett. A tényleges kifizetéseket illetően azonban a bizottsági javaslat több pénzről, 136,1 milliárdról szólt.
Kiinduló álláspontja szerint a Tanács ugyanakkor csak 142,2 milliárdos kötelezettségvállalást és 135 milliárdos tényleges kifizetési szintet akart, az EP viszont 143,1 milliárdos kötelezettségvállalásra és 136,4 milliárdos tényleges kifizetésre törekedett.
Végeredményben tehát mind a bőkezűbb kiadási keretet indítványozó EP, mind pedig a hangsúlyt a takarékosságra helyező Tanács engedett valamennyit, de a parlament engedett többet, így a tényleges kifizetések terén a végül elfogadott összeg alacsonyabb az eredeti bizottsági indítványnál.