Májusban 1,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 4 százalékos volt a növekedés – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Áprilisban 3,6, illetve 2,6 százalékos volt a keresetek éves emelkedése. A keresetek az első öt hónapban 3,5 százalékkal nőttek, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 3,1 százalékkal emelkedtek.

A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta. A vállalkozásoknál májusban 3, az első öt hónapban 3,4 százalékkal, a költségvetés területén májusban 6,7, az első öt hónapban 2,5 százalékkal emelkedtek az átlagbérek éves összevetésben a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.

Reálértékben is folyamatosan nőnek a keresetek 29 hónapja Magyarországon – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adataira reagálva sajtótájékoztatón Budapesten. Az idei év első öt hónapjában 4,1 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek az előző év azonos időszakához képest, 3,5 százalékos volt a bruttó, illetve a nettó keresetek növekedése és mínusz 0,6 százalékos az infláció. Hozzátette: tartanak az elmúlt több mint két évben megindult pozitív folyamatok a kereseteket és a létszámokat tekintve. Úgy vélte, jó esély van arra, hogy az uniós és a hazai források felhasználásával, a kis- és középvállalkozások megerősítésével ezek nem változnak.

Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy míg 2010-ben a minimálbér 73 500 forint volt, 2015-ben már 105 ezer forint, ami 43 százalékos bruttó növekedés. A nettó minimálbér kedvezmények nélkül 14,2 százalékkal emelkedett, de a családi kedvezmény igénybe vételével az 1 gyermekes családok esetén 31 százalékos a növekedés, 2 gyermekes családoknál 47 százalékos, 3 gyermekeseknél pedig 70 százalékos ugyanebben az időszakban.

A létszámadatok kapcsán Czomba Sándor ismertette: ez előző év azonos időszakával összehasonlítva, májusban mintegy 150 ezerrel volt több alkalmazott Magyarországon. Ebből csaknem 100 ezer a közfoglalkoztatás miatti bővülés, de 50 ezer körüli a növekedés a versenyszférában is, az ötnél több munkavállalót foglalkozató cégeknél. Hozzátette, hogy a növekedéshez elsősorban a feldolgozóipar járult hozzá, ahol csaknem 20 ezerrel dolgoznak többen, ezen belül a járműgyártásban 6 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma egy év alatt. A kiskereskedelmi adatokat kiemelve az államtitkár elmondta: a kiskereskedelemben az öt fő feletti vállalkozásoknál 3200 foglalkoztatottal bővült a létszám egy év alatt, ami 1,7 százalékos növekedés.

Alapvetően nem a vasárnapi boltzár határozza meg a létszámadatokat, hanem a forgalom – hangsúlyozta Czomba Sándor. A vasárnapi zárva tartás bevezetése előtti kilenc hét átlagforgalma 140 milliárd forint volt, az azóta eltelt 16 hét átlaga 160 milliárd, a forgalom növekedése pedig létszámnövekedést is generál. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júniusi adatai szerint a kiskereskedelemben jelenleg is csaknem 4 ezer munkavállalót keresnek.

A férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásával kapcsolatos kérdésre válaszolva Czomba Sándor úgy fogalmazott: ezt a témát nagyon körültekintően kell átgondolni, mert ha egyik pillanatról a másikra ezt a szabályt bevezetnék, akkor a magyar nyugdíjrendszer gyakorlatilag az összeomlás felé tartana.