Napirend előtt

Győrffy Balázs (Fidesz) napirend előtt arról beszélt, hogy a kormánypártok hiába sorolják az érveiket az állami földek értékesítése mellett, az ellenzék nem akarja megérteni azokat. Hangsúlyozta, az állami földek értékesítése a magyar gazdák érdekeit és a magyar termőföld védelmét szolgálja. Véleménye szerint a 350-380 ezer hektár föld eladása több célt is szolgál: megerősödnek a kis és közepes családi gazdaságok, megteremtődnek a hosszú távú beruházások lehetőségei. Bírálta a baloldali ellenzéket, mert szerinte ha rajtuk múlt volna, akkor már most külföldi kézben lenne 600 ezer hektár föld zsebszerződések révén. A Jobbik véleményét teljesen kibogozhatatlannak ítélte, mert míg 2006-os programjukban a föld megvédéséről írtak, most azért támadták meg a földeladást az Alkotmánybíróságon (Ab), mert vásárlásra csak magyar állampolgároknak van lehetőség.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint az ellenzéki párt ma már nem követel földosztást, a Jobbik ma mindent elkövet, nehogy földhöz juthassanak a magyar gazdák. Kinek az érdekében történik mindez? – tette fel a kérdést a politikus. Fazekas Sándor szerint ez nem túl bonyolult feladvány: ha nem a gazdáké a föld, akkor legyen a nagybirtokosoké. Azóta átállt a nagybirtok oldalára a Jobbik, azóta van ez a pálfordulás, mióta a nagybirtokos Simicska Lajos médiája a Jobbikot népszerűsíti, támogatja. Ez a jó sajtó ára – fogalmazott.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy 190 évvel ezelőtt, 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésben a képviselők a magyar tudós társaság alapítását tárgyalták, a vita során Széchenyi István gróf történelmi jelentőségű felajánlást tett egy magyar nyelvű tudományos intézet létrehozására. Emlékeztetett arra, hogy 2003-ban az egykori vita napját a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította az Országgyűlés, és ezzel kifejezte azt, hogy az ország fejlődésében meghatározó szerepet játszik a tudás, az oktatás és a kutatás-fejlesztés.
    
Korózs Lajos (MSZP) a szociális munka közelgő nemzetközi napja alkalmából beszélt arról, hogy különböző felmérések szerint elszomorító kép rajzolódik ki Magyarországról, a társadalom 38 százaléka deprivációban, vagyis szegénységben él, míg 21 százaléka súlyos deprivációban él. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a képviselő csak azt felejtette elmondani, hogy az elmúlt években csökkent a szegénységben élők száma. Hozzátette: 240 ezerrel kevesebb ember van kitéve a társadalmi kirekesztés kockázatának. Szerinte a szocialisták kormányzása alatt rosszabb volt a helyzet. A nemzeti minimum javaslattal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem költségvetési minimumot, hanem a maximumot nyújtja. Szerinte a képviselő nem tud olyan kormányt mondani, amely a gyermekétkeztetésre többet költött volna, mint a Fidesz-KDNP. Kifejtette: a szocialisták 28 milliárd forintot költöttek erre a célra, míg idén 58 milliárd, jövőre 70 milliárd lesz gyermekétkeztetésre.
    
Firtl Mátyás (KDNP) az illegális bevándorlás kapcsán beszélt arról, hogy a jog szerint is menekültek menedéket találnak Magyarországon, de jogos elvárás, hogy betartsák a törvényeket, mint ahogy azt valamennyi menekült megtette 1956-ban. Megerősítette a kormánypárti álláspontot, hogy egyetlen gazdasági bevándorlót sem kíván az ország befogadni. Amellett is állást foglalt, hogy a nemzetállam biztosítja a demokrácia alapértékének, a közjónak a védelmét; Európában össze kell fogni, mert csak úgy lehet megfékezni a migránsválságot. Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Rétvári Bence válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök talán az egyetlen politikus az EU-ban, aki hosszú ideje ugyanazt az álláspontot képviseli az üggyel kapcsolatban. Hangsúlyozta, most már a külső határok megvédését mindenki fontosnak tartja, csak másképp hívja a kerítést. Hozzátette azt is, hogy a Magyarország továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat.

        
Határozathozatalok

Nincs jogalapja az uniónak a kvótarendszerhez
    
A parlament - az Európa-ügyi bizottság javaslatára - határozatban mondta ki, hogy az Európai Bizottságnak nincs megfelelő jogalapja a kvótarendszer létrehozására. A Ház 141 igen, 27 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot, amellyel - hangzott el a javaslat vitájában - az Országgyűlés, más tagállami parlamentekkel "sárga lapot" mutathat az Európai Bizottságnak (EB) arra hivatkozva, hogy javaslata sérti a szubszidiaritás elvét. A határozat szerint lényegében egy automatikus, az érintett tagállammal, illetve tagállamokkal való egyeztetést mellőző, központosított eljárásrend lépne hatályba, amely nélkülözné a Tanács érdemi részvételét. Az EB nem igazolja kellő módon, hogy a kvótarendszer esetleges alkalmazása hatékonyabb eljárást eredményezne, illetve többletértékkel bírna - mondta ki a parlament.
    
Elfogadták az igazságügyi vezetők tavalyi évről szóló beszámolóit

Az Országgyűlés kedden elfogadta a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökeinek, valamint a legfőbb ügyész tavalyi tevékenységeiről szóló beszámolókat. Darák Péter Kúria-elnök közlése szerint 2014-ben növekvő ügyszámmal kellett szembenéznie a legfőbb bírósági szervnek, a folyamatban lévő ügyek száma ennek ellenére minden ügyszakban csökkent. Kiemelte, a Kúria minden ügyet befejez egy éven belül, a polgári és büntető ügyeket nagyrészt fél éven belül lezárja. A beszámolót 116 igen, 7 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett fogadták el.

Handó Tünde, az OBH elnöke beszámolója parlamenti vitájában azt mondta, az elmúlt években azon dolgoztak, hogy a bíróságok az évente hozzájuk forduló több millió ügyfél ügyében olyan szolgáltatást nyújtsanak, amellyel nő az emberek igazságszolgáltatás iránti bizalma. Fontosnak nevezte, hogy a Fővárosi Törvényszéken évszázados problémát sikerült megoldani az elmúlt három évben: az országos átlag körül vagy alatta van a bírák ügyhátraléka. A beszámolót 111 igen, 31 nem szavazattal, 28 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Polt Péter legfőbb ügyész szintén az Országgyűlésben arról beszélt, hogy továbbra is kedvező az ügyészség váderedményessége, tavaly ez a mutató 96,6 százalék volt. Hangsúlyozta, jelentős előrehaladást értek el a korrupció felderítésében, amit az is mutat, hogy míg 2012-ben 828, 2013-ban pedig 1105 korrupciós bűncselekményt tártak fel, addig tavaly ez a szám 3269-re nőtt. A beszámolót 111 igen szavazattal, 59 nem ellenében hagyták jóvá.

Póthatáridőt biztosítanak a magáncsőd intézményének igénybevételére

A parlament kedden egyszeri póthatáridőt biztosított jövő év márciusáig az első ütemben kezdeményezhető magáncsőd adósságrendezési eljárásaiban. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint ez lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessék az eljárást, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti határidőket már túllépték. A törvényváltoztatás emellett több részletszabályon is változtatott, így például kimondta, hogy az adós lakóingatlanára vonatkozó jelzálog- vagy pénzügyi lízingszerződések esetében a hitelezők követelésének törvényben előírt minimális megtérülését csak a futamidő végéig kell biztosítani, ennek figyelembe vételével kell az adósságtörlesztési tervet elkészíteni. A képviselők 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében és 9 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat.

Módosult a környezetvédelmi termékdíjról szóló szabályozás

Egyszerűsödik az egyéni hulladékkezelést választók díjfizetése, a gépjárműgyártók és forgalmazók átalánydíjat fizethetnek és a külföldi gazdálkodóknak is fizetniük kell, ha díjköteles termékeiket online értékesítik magyarországi vevőnek - egyebek mellett ezekről döntött az Országgyűlés a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabály módosításával. A módosításokat 111 igen, 28 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadták el. A változás fontos eleme, hogy személyautók és motorok esetében a díjköteles alkatrészek - például gumi, akkumulátor, kenőolaj, elektronikai berendezések -, után a termékdíj átalány alapon megfizethető. A jogszabály-módosítás az egyéni hulladékkezelést választókat is érinti, az eddigi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettséget felváltja az évente egyszeri előlegbevallási és -megfizetési, majd a tárgyévet követő éves elszámolási kötelezettség.
    
Módosult a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló jogszabály
    
Módosította a parlament a felszámoló biztosok kijelölésével, a kötelező szakmai továbbképzéssel, a felszámolói névjegyzék vezetésével és vagyonértékesítéssel összefüggő szabályokat. A képviselők 112 igen, 31 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett döntöttek. Rögzítették a felszámoló biztos kijelölésével összefüggő kizárási okokat, egyértelművé téve, hogy a biztost csak a nyilvántartásba vételt követően lehet kijelölni. Az adószervezet csőd- illetve felszámolási eljárásának lefolytatására csak olyan biztos lehet kijelölni, aki a tevékenységhez szükséges jogszabályi eljárásoknak megfelel. Ilyen például a büntetlen előélet és a szakképzésre vonatkozó előírások. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára korábban a módosításokat a felszámoló szervezetekbe vetett közbizalom erősítésének céljával indokolta.

Jogharmonizációs módosítások közlekedési törvényeknél
    
Európai uniós jogharmonizációs okokból több közlekedési tárgyú jogszabályt módosított a parlament, a változtatásokat 135 igen és 31 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett hagyták jóvá. Új fogalomként megjelent a szabályozásban a pilóta nélküli légi jármű, vagyis a drón, az ezek üzemeltetésével összefüggő eljárásokra a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala kapott felhatalmazást. A módosítás egy másik célja, hogy a hazai jogszabályok megfeleljenek a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről szóló, november 15-től alkalmazandó európai uniós rendeletnek. Újdonság, hogy a légtérhasználati díjak meg nem fizetése esetén megfelelő szankciót, például a légiforgalmi szolgáltatás megtagadásának lehetőségét kell alkalmazni. A módosítás tartalmazza a szükségtelen légvédelmi riasztások költségeinek megtérítési kötelezettségét is. Szintén uniós megállapodás miatt módosult a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításának szabályozása, ez az augusztus 20-i budapesti tűzijáték tűzijátéktesteinek dunai szállításával áll összefüggésben.

Jóváhagyták a 2014-es zárszámadást

Az Országgyűlés kedden jóváhagyta a 2014-es költségvetés végrehajtásáról készített kormányzati zárszámadást, amely szerint tavaly az államháztartás pénzforgalmi hiánya 348,5 milliárd forinttal (30,3 százalékkal) a tervezett érték alatt maradt. Az államadósság-mutató értéke a 2013-as 76,6 százalékról 2014 végére 74,1 százalékra, 2,5 százalékponttal, ezen belül a központi alrendszer GDP-arányos adóssága 1,1 százalékponttal csökkent. Az Állami Számvevőszék a zárszámadásról készített jelentésében megállapította, hogy a központi költségvetés teljesített bevételi és kiadási főösszege nem tartalmaz lényeges hibát, a bevétel és kiadás teljesítési adatai megbízhatóak.

A nemzetgazdasági minisztérium közlése szerint a kabinet 2014-ben tovább folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, így a költségvetési hiány alacsony szinten tartását, az államadósság csökkentését, az ország versenyképességének javítását, valamint a foglalkoztatás növelését. A tárca felidézte továbbá, hogy az előző évben a növekedés üteme a várakozásokat meghaladó mértékben, 3,6 százalékra gyorsult. Ezzel Magyarország az Európai Unióban a harmadik, a visegrádi országok közül pedig az első helyen végzett, elérve így a válság előtti szintet. A képviselők 113 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadták el a zárszámadást.

Módosították az MFB-törvényt

A parlament kedden rögzítette, hogy az uniós rendeletek alkalmazásakor a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) előtt nem minősülnek ügyfélcsoportnak azok, akik kizárólag a pénzintézettel fennálló kapcsolatukra tekintettel képeznének egyetlen kockázati tényezőt. Az MFB-t érintő törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a pénzintézet speciális jogállása és ahhoz kapcsolódó feladatai miatt az uniós forrásokból finanszírozott kitettségekhez 0 százalékos kockázati súlyt rendeljen. A változtatásokat 118 igen szavazattal, 55 nem ellenében hagyták jóvá a képviselők.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda személyzetpolitikájával kapcsolatban módosított törvényt a Ház
    
A közelmúltban létrejött új minisztérium, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda személyzetpolitikájával, igazgatási-szervezési működésével kapcsolatban módosított jogállási törvényeket a parlament. A 111 igen szavazattal, 60 nem ellenében elfogadott szabályok alapján a Miniszterelnöki Kabinetirodán dolgozókra nem vonatkozik az a korlát, amely szerint a tárgyévben munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya együttesen nem haladhatja meg az éves átlagos statisztikai állományi létszám tíz százalékát. A törvénymódosítás azt is rögzíti, hogy az általános politikai koordinációért felelős miniszter - vagyis a kabinetiroda vezetőjének - tárcájánál miniszterelnöki főtanácsadói, miniszterelnöki tanácsadói, a miniszteri kabinetben pedig miniszteri főtanácsadói és miniszteri tanácsadói munkaköröket létesíthet. A kormányfő tevékenységéhez, illetve a kormánydöntések előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátása esetében a miniszterelnöki főtanácsadói, miniszterelnöki tanácsadói posztok politikai főtanácsadói, illetve tanácsadói munkakörré minősíthetők. Azt is egyértelműsítették, hogy a miniszterelnöki biztosok titkársága vagy a Miniszterelnökségen, vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodán működik. A kabinetiroda feladatkörébe utalták a kormányfő hivatalos külföldi utazásainak megszervezését is. Emellett a kormánytagok jogállásáról szóló törvényben rögzítették, hogy a kormányfő a miniszterelnöki megbízottat feljogosíthatja a miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára.

Módosították a földgázellátásról szóló törvényt
    
Az Országgyűlés - 136 igen és 38 nem szavazattal - módosította a földgázellátási törvényt, amellyel egy olyan adatgyűjtő és adatfeldolgozó, továbbá elosztórendszeri elszámolási feladatok ellátásában közreműködő rendszer jön létre, amely átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi az elosztói elszámolások rendjét. A törvény indoklása szerint a földgáz-elosztórendszeri elszámolások alapját képező mennyiségi felosztást egy független, piaci érdekektől mentes központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes végzi majd, ezáltal biztosítva a diszkriminációmentes, transzparens és reprodukálható elszámolást, valamint a profilalapú elszámolási rendszer működésből fakadó korrekciós elszámolási eljárást.

Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára az általános vita kezdetén elmondta: a lakossági ügyfelek és a legtöbb kis- és közepes vállalkozás gázfogyasztásának mérése nem napi szintű, hanem egy statisztikai modell alapján becslés készül a felhasználók várható földgázfogyasztásáról. Hozzátette: az eddig gyakorlat szerint az elosztótársaságok a becsült és a tényleges fogyasztás közötti, úgynevezett korrekciós számításokat és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi elszámolásokat a kereskedő által nem ellenőrizhető módon vagy egyáltalán nem is végezik, holott ez a törvény értelmében kötelezettségük lenne.
    
November 15. a magyar szórvány napja
    
A magyar szórvány napjává nyilvánították a képviselők november 15-ét kedden, az erről szóló fideszes és kereszténydemokrata határozati javaslatot 168 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el. Az Országgyűlés a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve nyilvánította e napot, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napját, a magyar szórvány napjává. A parlament felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórvány magyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és idén november 15-től kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.
    
Elfogadták az NMHH tavalyi zárszámadását

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) múlt évi bevétele 27 milliárd 74 millió forint volt, míg a kiadása 25 milliárd 380 millió - derül ki a hatóság tavalyi évi zárszámadásából, amelyet 112 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadott el a Ház. A korábbi évek felhalmozott tartalékaival együtt a teljes tartalék 38,2 milliárd forint. A hatóság legnagyobb bevételei közül az államháztartástól származó bevétele 2,3 milliárd forint volt, közhatalmi bevételei több mint 18,5 milliárd forintot tettek ki, működési bevétele meghaladta a 6 milliárd forintot.  Az NMHH általános működési kiadása több mint 17 milliárd forint volt, ebből 5,7 milliárdot tettek ki a személyi juttatások. Az egyéb működési célú kiadások mintegy 6,2 milliárd forintot tettek ki, a felhalmozási célú kiadások meghaladták az 1,8 milliárd forintot. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 85 milliárd forintos bevételéből a legnagyobb összeget,  60 milliárd forintot fő tevékenységére költötte.

Az Országgyűlés elfogadta az NMHH jövő évi költségvetését

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) működésére az ideinél mintegy 3 milliárd forinttal kevesebb, 77,7 milliárd forint, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságéra (NMHH) 32,3 milliárd áll rendelkezésre jövőre, míg a médiatanácshoz 481 millió forint kerül. Az NMHH 2016-os költségvetését 112 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. Az MTVA közszolgálati hozzájárulásként 69,9 milliárd forintot kap jövőre, ami az idei előirányzatnál mintegy 700 millió forinttal alacsonyabb, míg médiaszolgáltatási díjakból több mint 1 milliárd forintos bevétele várható. Kiadásai között a legnagyobb tételt a médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenysége tesz ki, 68,4 milliárd forintot, az idei 61,4 milliárd után, míg az MTVA összesen 2,6 milliárdot továbbutal a médiatanácsnak és annak hivatalának, valamint a Közszolgálati Közalapítványnak. Az MTVA jövő évi kiadásai között már nem szerepel a 6,2 milliárd forintos törlesztés, mivel a hitelt az állam átvállalja.

Hatvanmilliárd forintot visszapótoltak a büdzsé rendkívüli tartalékába

Az Országgyűlés a növekvő adóbevételekből 60 milliárd forintot visszapótolt az idei költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt keretébe, hogy az év hátralévő részében is kezelhetők maradjanak a váratlan események. A változtatással a kormány egyúttal átvállalta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 47 milliárd forintos adósságállományát. A képviselők 112 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett járultak hozzá a 2015-ös büdzsé átírásához. A költségvetési bizottság egy módosító indítványa 25 milliárd forint többlettámogatást biztosított a Modern Városok Programra, a megyei jogú városokat érintő fejlesztések előkészítésére, illetve idén megvalósuló beruházásainak finanszírozására. A büdzsé módosításában a kiadási és bevételi főösszegek azonos mértékben változnak, vagyis nullszaldósak, így sem a pénzforgalmi, sem az uniós módszertan szerinti hiányt nem változtatják.

Rendvédelmi dolgozók béremelése

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosításának fő célja a 2016. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak meghatározása – közölte expozéjában Kontrát Károly belügyi államtitkár. Emlékeztetett, a rendvédelmi életpálya kialakításának elsődleges célját a kormány abban jelölte meg, hogy növelje a közszolgálat vonzerejét, a rendvédelmi pálya megtartó képességét és a hivatásos állomány anyagi megbecsültségét. Ezért az év közepén megkezdődött a béremelési folyamat, amellyel öt év alatt 50 százalékkal nőnek az illetmények. Tájékoztatása szerint 2016. január 1-jétől évente átlagosan 5-5 százalékos lesz az emelés mértéke egészen 2019. január 1-jéig. A javaslat az átlagos 5 százalékos havi illetményemelés mellett lehetővé teszi a teljesítményjuttatás kifizetését is már 2016-ban.

Ágh Péter, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a béremelés méltó elismerést jelent a hivatásos állomány tagjainak, erősíti a pályán maradást. A kormánypárti politikus egy hosszú távú folyamat eredményének nevezte az új életpályamodellt. Kiemelte azt is, hogy az elmúlt hónapok migrációs nyomása idején a rendvédelmi állomány tagjai kiválóan vizsgáztak.

Firtl Mátyás, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: a törvényjavaslat történelmi léptékű. Kitért arra, hogy a javaslat előkészítésébe a hivatásos állományt, az érintett érdekképviseleti szerveket is bevonták, és a kezdeményezéseik beépültek az új törvénybe. A módosítás előtt az állomány tagjai közül szinte mindenki az új illetményrendszer kidolgozását kérte. A kormánypárti politikus célként jelölte meg, hogy a pálya vonzerejét növeljék, és kiszámítható, motiváló, új illetményrendszert alakítsanak ki. A cél az volt, hogy illetmény tükrözze a szolgálati a beosztást, és a tapasztalat értékét. A módosítással többlépcsős, összességében 50 százalékos béremelés valósulhat meg, ennek első üteme pedig már meg is történt július 1-vel. A KDNP támogatja a javaslatot.  

Harangozó Tamás MSZP-s vezérszónok arról beszélt, hogy a kormányzati előterjesztés tartalmaz támogatható elemeket, ám több olyan része is van - például a rendvédelmi dolgozók kötelezettségeinek, terheinek növelését célzók -, amelyet elleneznek. A szocialista politikus az előremutató elemek közé sorolta, hogy ötpárti egyeztetést tartottak a javaslatról, és üdvözlik a rendvédelmi dolgozók illetményfejlesztésének folytatását. Jelezte ugyanakkor, hogy az 5 százalékos emelés nem az átlagos, hanem a maximális mérték lesz, és kifogásolta továbbá azt, hogy többen is lesznek, akiknek nem nő a bére.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: örömteli, hogy a BM tartja magát az ötpárti egyeztetésekhez és az elhangzott észrevételeket igyekszik a Ház elé hozni, a kompromisszumos javaslatokat beépíteni. A Jobbik eddig is támogatott minden olyan javaslatot, amely a rendészeti, rendvédelmi kar tagjainak munkáját, anyagi megbecsülését szolgálja vagy előmozdítja, és ez most is így lesz.

Schiffer András, az LMP vezérszónoka szintén üdvözölte az előzetes egyeztetéseket, és azt mondta: előrébb tartana az ország, ha korábban és más tárcák is az érdemi, pártokkal történő egyeztetés gyakorlatát folytatnák.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára megerősítette: e-mailben nem lesz felmondás. Megfontolandónak tartotta az infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos ellenzéki javaslatot. A túlmunkát érő bírálatokra válaszul közölte: jelenleg 350 óra elrendelésére és 60 önkéntes túlórára van lehetőség évente, amelyet most mindössze hat órával növelnének meg. Kijelentette: a rendőrség rendelkezik a feladata ellátásához szükséges létszámmal, költségvetése pedig jövőre szintén megfelelő. Megerősítette: folyamatosan figyelemmel kell kísérni a migrációs helyzetet, hiszen az illegális migráció utánpótlása legalább tíz évre elegendő.

Magyar-belga adatcsere-egyezmény

A Magyarország és Belgium között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezménnyel kapcsolatos javaslat vitájában Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára jelezte, hogy Magyarország már egy sor európai állammal kötött ilyen megállapodást. Ezekre azért van szükség - mondta -, hogy Magyarország részt vehessen a nemzetközi biztonsági együttműködésben. A Fidesz nevében Csöbör Katalin biztosította támogatásáról a javaslatot, felidézve, hogy Magyarország először a visegrádi tagállamokkal kötött ilyen egyezményt. Az előterjesztést szintén támogató MSZP-s Horváth Imre azt elevenítette fel, hogy a minősített adat védelméről szóló törvényt 2009-ben, a szocialista kormány alatt fogadták el. Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

Vadgazdálkodás

Csaknem húsz év után, széleskörű szakmai egyeztetést és konszenzus kialakítását követően készítette el a földművelésügyi tárca a vadgazdálkodási törvény átfogó módosítását – közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter expozéjában. Mint arról beszámolt, bevezetik az ökológiai és élőhelyi adottságokhoz igazodó tájegységi vadgazdálkodást, lehetőséget nyújtva a problémák helyben történő kezelésére. A tájegységekkel kapcsolatos feladatokat a fővadászi rendszer koordinálja, amely integrálódik a minisztériumba. A fővadász feladata lesz a szakmai tanácsadás mellett a hatsági munka könnyítése is.

Új elemként említette a miniszter, hogy a vadászati jogot társult vadászati jog esetében a jövőben haszonbérlet útján kell hasznosítani. Szerinte ez megszünteti a saját jogon vadászó földtulajdonosi közösségek körüli jogi anomáliákat. Ennek időtartama húsz évre terjed ki, de lehetőség lesz az időszakos felülvizsgálatra, szankcionálásra. Emellett legalább 3 ezer hektáros vadászterületet ír elő a javaslat. A változtatás törekvése az adminisztratív terhek csökkentése is - fűzte hozzá -, és az érdekképviselet, valamint a mintegy 3600 hivatásos vadász kérésére négyezer hektáronként írja elő teljes állású vadász alkalmazását.

A miniszter szakmai sikerként értékelte, hogy konszenzus alakult ki az agrárkamara és a vadászkamara között is a vadkárok kezelésével kapcsolatban. A gazdálkodó vadkár 10 százalékáig köteles elviselni azokat, ha a vadgazdálkodó eleget tett vadgondozási feladatainak. Beszámolt arról is: új trófeabírálati rendszer jön létre.

Győrffy Balázs, a Fidesz vezérszónoka előremutató elemnek nevezte a tájegységi szemlélet és a tájegységi fővadász megjelenését. A képviselő stabilitás fontosságát hangsúlyozva üdvözölte a húsz éves üzemtervi ciklus bevezetését. Továbbra is a földtulajdonosok jelölhetik ki a területet, amiben a hatóság segítséget nyújt.

Földi László (KDNP) azt mondta, hogy közös nemzeti vagyontárgyak védelme során a vadállomány is védendő kincs. Hangsúlyozta, hogy a javaslat legfontosabb célja a vad védelméről, a vadgazdálkodásról szóló törvény átfogó aktualizálása. A jogszabály megváltoztatását komoly társadalmi egyeztetés keretében készítették elő, hozzátéve: fontos a stabil gazdálkodási keretek megteremtése. Az átfogó módosítás legalapvetőbb eleme a tájegységi vadgazdálkodás bevezetése, amely azt a célt szolgálja, hogy a tájegységi területek egységbe kerüljenek. Megmarad a földtulajdonosok döntési kompetenciája, a területkialakítást viszont úgy szabályozzák újra, hogy annak során a vadászati hatóságnak aktív szerepe legyen. A vadkár kezelésének szabályai is változnak, így a kár tíz százalékát kell a vad természetes szükségleteként kezelni. A javaslat igyekszik gátat szabni a vadászterületeken történő indokolatlan kerítésépítésnek, egyszerűsödik a trófeákkal kapcsolatos adminisztráció, miközben az indítvány hangsúlyt fektet a hagyományos vadászati módok támogatására.

Legény Zsolt, a szocialisták vezérszónoka jogosnak tartotta, hogy a vadgazdálkodási törvény egyes rendelkezéseit aktualizálják, de azt mondta, hogy az indítvány szakmai, illetve politikai problémái miatt az MSZP vagy nem támogatja azt, vagy tartózkodik majd a szavazás során. A Jobbik több módosítással is egyetért, de számos kérdés megoldását hiányolja. Az LMP szintén egyetért több kérdésben is, de természetvédelmi aggályai vannak.
 
Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára zárszavában azon véleményének adott hangot, hogy a javaslat semmilyen módon nem kedvez a nagyobb gazdálkodóknak, azokat a korlátokat törlik el, amelyek a legkisebb tulajdonosokat kizárták a döntésből. Közölte azt is, a fővadásznak semmilyen hatósági feladata sem lesz. A fővadászi posztra eséllyel pályázót úgy írta le, hogy hozzáértő becsületes magyar vadászember legyen, akinek van felsőfokú végzettsége, ismeri a tájegységet, tudja mi az, hogy vadgazdálkodás. Értékelése szerint a becsületes vadászoknak kedvez a törvényjavaslat. Elmondta, hogy nyitottak minden módosító indítvány felé.

Halgazdálkodási törvény

A horgászok szeretnék a sorsukat a kezükbe venni - mondta az előterjesztő Szűcs Lajos (Fidesz) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosításáról. Fontosnak nevezte, hogy a lejáró halgazdálkodási tervek, engedélyek után kijelölés útján horgászati kezelésbe lehessen adni a vizeket. Ha a parlament megadja a felhatalmazást, komoly munka kezdődhet. Kitért arra, hogy mivel állami vagyonkörbe tartozó jog átadásáról van szó, kétharmados többség szükséges az elfogadáshoz, azonban bízik benne, hogy a képviselők megértik, hogy a saját kezelésbe adás komoly társadalmi érdekeket elégít ki. A halgazdálodási kérdésekért a Magyar Országos Horgász Szövetség és a horgászok viselik a felelősséget, egységes kezelésbe kerülhet egyebek mellett a vizsgáztatás és a fogási naplók kiadása. Szűcs Lajos tájékoztatása szerint a javaslat a vizek 80 százalékát érinti, az átadás feltételeit rendeletben rögzíthetik. Kitért arra is, hogy noha a kereskedelmi célú halászat megszűnt, állományszabályozásra, kutatási célú vagy hagyományőrző halászatra a továbbiakban is szükség van.

Bitay Márton, a földművelési tárca állami földekért felelős államtitkára a kormány nevében támogatásáról biztosította a javaslatot, jelezve, hogy az vitán felül áll, szakmailag jó és megfelel a kitűzött céloknak. Farkas Sándor, a Fidesz vezérszónoka is azt emelte ki, hogy a közeljövőben nagyságrendileg ezer szerződés jár le, s mára más a horgászat és a kereskedelmi halászat viszonya, mint 15 évvel ezelőtt volt. Nem indultak olyan folyamatok, amelyek a halállomány stabilitását veszélyeztetik, a halászat beszüntetése jó döntésnek bizonyult – értékelt. A kormánypárti politikus szerint a módosítás szemléletváltásra is alkalmat teremt, s a turizmus fejlődhet az állami vizeken. Az egyesületek segítséget kapnak a további működésükhöz, s hosszú távra megoldódik a problémakör – összegzett.
    
Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka szerint a módosítással elérhetővé válik az a cél, hogy a hazai társadalom szélesebb körben részt vehessen a hasznosításban és megteremti annak lehetőségét, hogy a lejáró szerződések után az állami vizek ne váljanak gazdátlanná. Azt mondta: ha becsületesen hajtják végre a változtatásokat, akkor pártja tudja támogatni azt. Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka közölte, hogy támogatják a módosításokat és vidéki munkahelyteremtő lehetőségeket látnak abban. Nem támogatja az előterjesztést az LMP, mert, mint vezérszónokuk, Sallai R. Benedek kifogásolta, az úgy adja át a természeti erőforrás hasznosításának jogát az állam, hogy ellentételezést nem vár érte. Úgy ítélte meg, az szolgálná a közjót, ha foglalkoztatási előírást, az őshonos magyar halfauna helyreállítását és a természeti értékel megőrzését is kikötnék cserébe.

Szűcs Lajos fideszes előterjesztő kijelentette: Sallai R. Benedek (LMP) 350 ezer horgászt sértegetett, akiknek régi vágya volt, hogy a saját kezükbe vegyék a sorsukat. „Mi is az őshonos fajokat szeretnénk látni a vizekben" – jelentette ki a képviselő, aki egyben a Magyar Országos Horgászszövetség (Mohosz) elnöke is, és javaslata fontos elemének nevezte az őshonos magyar fajok védelmét, az invazív fajok visszaszorítását. Szólt az általa vezetett szervezet jelentős munkájáról, a többi közt arról, hogy eddig is készítettek halgazdálkodási tervet. A politikus segítséget kért a halár áfájának csökkentéséhez, és elmondta azt is: akár 2017-től kártya alapúvá, elektronikussá válhat a horgászengedélyek kiadása, amelyet a Mohosz végezhet. Beszámolt arról is, hogy a tervek szerint a fogási eredménynaplók a jövőben akár egy okostelefonos alkalmazás segítségével is vezethetők lesznek.
Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.

Földforgalmi törvény módosítása  

A földforgalmi törvény módosítása lehetővé tenné, hogy a föld tulajdonosa a haszonbérleti szerződés megkötése után két évvel, majd később is rendszeresen felülvizsgálhassa a bérleti díjat – ismertette előterjesztését Győrffy Balázs (Fidesz). A politikus, aki egyben az agrárkamara elnöke is, ezt azzal indokolta: egyenlő feltételeket kell teremteni a gazdáknak, sokan ugyanis jelenleg a piaci ár negyedét, ötödét fizetik bérleti díjként, a piaci áron földet vásárlókat pedig megilleti, hogy a területért piaci bérleti díjat számoljanak fel. A felülvizsgálat menetét ismertetve közölte: a tulajdonosnak az agrárkamarától kell szakértői becslést kérnie, azért ettől a szervezettől, mert a kamara tagságának zömét termelő gazdák adják – szögezte le, megjegyezve: mindez a bíróságokat is tehermentesítheti. Ismertette azt is: a megállapított összeggel egyet nem értő bérlők bírósághoz fordulhatnak.

Bitay Márton államtitkár a kormány nevében közölte: támogatják az előterjesztést. Egyértelmű az indítvány tartalma, érdemben kell a kérdéssel foglalkozni, ez egy helyes módosítás.

Font Sándor, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: egyetértenek az előterjesztéssel, egy kényes kérdést szeretne tisztázni. Közismert ,hogy a Földet a gazdáknak! program keretében zajlik az állami termőföldek meghirdetése, s ezek a földek magyar gazdálkodók kezébe fog kerülni – rögzítette. Előfordultak 2010 előtt azonban olyan helyzetek, amikor a földek bérbeadásakor jelentős előnyöket biztosítottak az akkori bérlőknek. A 2010 után földhöz jutó gazdálkodóknak viszont magasabb bérleti díjat kell fizetniük – mutatott rá. Az ezzel összefüggő megkülönböztetést szeretnék kiküszöbölni – derült ki szavaiból. Kitért arra is, hogy  a magánszemélyek egymás között minimum ötéves időre kötik a bérleti szerződést. Szavai szerint a módosítás lehetőséget nyújt, hogy az ötéves vagy hosszabb idejű szerződéseknél a felek rendezzék a sorokat, megnézzék, a piaci viszonyok mást diktálnak-e. Garancia, hogy az agrárkamara javaslatot tesz a piaci árról, ez döntő mértékben irányt mutat az érintetteknek.

Harangozó Gábor, az MSZP vezérszónoka szerint a Fidesz kiárusítja a vidék jövőjét, olyan árulásra készül, ami megbocsáthatatlan. Az állami földeket az árveréseken átjátsszák majd a haveroknak, az új tulajdonosok pedig hatalmas nyereséggel akár külföldieknek is eladhatják majd – mutatott rá. Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka azt kérdezte: miért most módosítják a törvényt? A szándékkal maximálisan egyet lehetne érteni, ha időben érkezett volna. Most, hogy privatizálnak és a zsíros falatokat a híveiknek juttatják, hirtelen fontos lett a módosítás – közölte. Azt fogja javasolni, tartózkodjanak a szavazásnál, mert helyben élő gazdák is lesznek, akik pályáznának – jelezte.