A parlament két esetben 108, két esetben 109, egyszer pedig 110 igen szavazattal, mind az öt voksoláson egységesen 59 nem ellenében hagyta jóvá a gazdasági bizottság által benyújtott, a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat.

Az adósságcsökkentő alap 2011. május 31. és 2015. január 31. közötti tevékenységéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terjesztett a Ház elé beszámolókat.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában azt mondta, a magánnyugdíjpénztárakból átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, ezen túlmenően közel 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe.

Mint mondta, az alap pénzét a törvényben deklarált célokkal összhangban használták fel: közvetlen államadósság-csökkentésre 2017 milliárd, költségvetési befizetésekre 459 milliárd, stratégiailag fontos cégek értékpapírjainak átadására az államnak 264 milliárd, valamint reálhozam és tagi hozzájárulás kifizetésre 231 milliárd forintot fordítottak. Az államtitkár ismertetése szerint az alap működéséhez kapcsolódó költség 1,3 milliárd forint volt.

Tállai András úgy összegzett: létrehozásakor megkívánt funkcióját az adósságcsökkentő alap 2014-ben betöltötte, további érdemi adósságcsökkentést szolgáló eszközt ezt követően már nem kezelt, így fenntartása okafogyottá vált, 2015. január 31-vel meg is szűnt. Az akkor fennálló összes pénzeszközét, 119,7 millió forintot átutalta a költségvetésnek.

Egészségügyi szűrővizsgálatra kötelezhetők a menedékkérők

Az országos tisztifőorvost, hogy kötelező egészségügyi szűrővizsgálatot rendelhessen el a menedékkérőknek a tömeges bevándorlás okozta vagy más egészségügyi válsághelyzetekben.

A képviselők 160 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének erről szóló javaslatát, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A szűrővizsgálatok helyét a menekültügyi hatóság jelölheti ki.

A Ház döntése értelmében, ha a menekültstátuszért folyamodó az államhatárról szóló törvény szerinti tranzitzónában adja be kérelmét, akkor ott kell elvégezni a szűrővizsgálatot. Ebben az esetben a tranzitzónából az ország területére való belépés feltétele egy igazolás, amelyet a szűrővizsgálatot végző szerv állít ki a vizsgálati minták levételéről. A törvénymódosítás kimondja, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az egészségügyi válsághelyzeti szabályok

alkalmazandók, ami Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere indoklása szerint lehetővé teszi az egészségügyi ágazat hatékony reagálását, Magyarország közegészségügyi-járványügyi biztonságának szavatolását.

Az elfogadott szabályozás azt is tartalmazza, hogy az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg.

Balog Zoltán általános indoklásában azt írta: Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete jelenleg stabil, azonban a tömeges bevándorlás okozta migrációs nyomás szükségessé tesz olyan intézkedéseket, amelyekkel a kialakult helyzet hatékonyan kezelhető. A most javasolt szabályok biztosítják az ország közegészségügyi-járványügyi védelmét – hangsúlyozta a miniszter.

Változik a biztosítási és a tőkepiaci törvény is

A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.

A jövőben, ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.

Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.

Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.

Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.

Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.

Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.

A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.

A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is.

A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép.

Napirend előtt

A magyarországi bérekről, az állami földek eladásáról, a családpolitikáról és a korrupcióról volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben. Móring József Attila, a KDNP országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában a sport fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy 2010-be a népesség 5 százaléka sportolt rendszeresen, a tankötelezett korúak többsége pedig csak az iskolában végzett rendszeres testmozgást.     

Szél Bernadett (LMP) az Audi győri motorgyárának 32 milliárdos fejlesztéséhez nyújtott 6 milliárd forintos kormányzati támogatás kapcsán azt firtatta, hogyan illeszkedik ez ahhoz, hogy a kormány csökkenteni szeretné az ország autóipari függőségét. Szerinte ez a támogatás is erősíti a teljesen torz gazdasági szerkezetet, azt, hogy Magyarország egy összeszerelő üzem és a dolgozók „bérrabszolgák”. Az LMP a jól képzett és megfizetett munkavállalók országát szeretné itt látni.    

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint az elmúlt öt évben a kormány sohasem azzal próbált versenyelőnyt szerezni, hogy az alacsony bérekről beszélt. Két dolgot akartak alacsonyan tartani: az energiaárakat és az adókat - tette hozzá, ennek céljaként pedig azt jelölte meg, hogy az EU termelési központja legyen Magyarország. Emlékeztetett arra, hogy a 2013 és 2020 közötti fejlesztési források 60 százalékát a kis- és közepes vállalkozásoknak juttatják.    

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány 40 milliárd forint támogatást adott az Audinak, miközben a cég 600 milliárd forint adót fizetett be Magyarországon.     

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint a földeladásokkal a vidékfejlesztés legaktívabb eszközét akarják privatizálni, és abból az önkormányzatokat kizárják. Közölte, hogy az állami földekből az összes szántóterület kalapács alá kerül. Kifogásolta, hogy a kormány Mezőhegyesen tönkretesz egy 220 éves vállalkozást.    

Mint mondta, a kormányzati állításokkal szemben közel sem kis területek eladásáról van szó. Kifejtette: Hajdú-Biharban egy több mint 250 hektáros, egymilliárd forintba kerülő területet adnak el. Szerinte minden jel arra mutat, hogy az állami erdőgazdaságokat is privatizálni akarják.    

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára kijelentette, hogy a kormánynak nincs szándékában az erdők privatizálása, szántóföldet akar adni a gazdáknak, hogy az ne külföldiek, spekulánsok kezébe kerüljön. Közölte, hogy a meghirdetett területekből néhány tucat van, ami 100 hektár feletti, de át fogja nézni, hogy lehet-e ezeket a nagyobb területeket megosztani.    

A mezőhegyesi gazdaság kapcsán pedig arra emlékeztetett, hogy azt még a szocialista kormány szedte két darabra, leválasztva az értékes részeket.       

Móring József Attila, a KDNP országgyűlési képviselője a sport fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy 2010-be a népesség 5 százaléka sportolt rendszeresen, a tankötelezett korúak többsége pedig csak az iskolában végzett rendszeres testmozgást. Ezért azt a célt tűzték ki - folytatta -, hogy minden gyerek sportoljon, hogy épüljenek sportlétesítmények, és minél több nívós sportrendezvény legyen Magyarországon.   

Sávolt-Szabó Tünde, az Emmi sportért felelős államtitkára elmondta, hogy idén szeptembertől több mint egymillió diák minden nap mozog; tornatermek, tanuszodák épülnek. Ismertetése szerint jelenleg a magyarok 15 százaléka sportol rendszeresen; a sportági támogatásoknak köszönhetően pedig 110 ezer fővel nőtt az igazolt versenyzők száma.
    
Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt mondta, a statisztikai adatok szerint Magyarországon csökken a szegények száma, trendforduló van. Ezt a rezsicsökkentéssel, a devizahitelesek megmentésével és a közmunka kiterjesztésével magyarázta. A kormány számos, a családokat erősítő intézkedést vezettet be - hívta fel a figyelmet.     

Beszámolt az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetésről, amire idén 58 milliárd van, jövőre pedig már a teljes gyermekétkeztetésre fordított összeg 71 milliárd forintot tesz ki. Szerinte a családi adórendszerrel 2010-16 között a gyermeket nevelő, dolgozó családok támogatásai összesen 276 milliárd forinttal emelkedtek. Szólt arról is, hogy 2011 és 2015 között 6,7 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke.   

Rétvári Bence válaszában arról beszélt, mi lett volna, ha 2010 után a szocialista kormányok készítik továbbra is a költségvetést. Elmondta, 1100 milliárd forinttal kapnak most többet a magyar családok, 1,2 millió gyermeket nevelő családot segítettek. Kifejtette: családonként ez 550 ezer forintot jelentett tavalyig, de ha hozzáveszik az idei évet és a jövő évi költségvetést, akkor 950 ezer forintról van szó.    

Volner János (Jobbik) szerint a Fidesz a politikai hatalom megszerzését a gazdasági hatalom megszerzésére fordította, megteremtette a korrupció hátterét, hogy ne lehessen elszámoltatást végezni. Ugyanakkor szerinte a baloldalhoz köthető vállalkozások is érintettek, a szocialistákhoz és a Fideszhez köthető cégek felosztják egymás között a közbeszerzéseket.    

Szerinte Orbán Viktor környezetéből kerülnek ki az ország legbefolyásosabb vállalkozói. A politikus azt mondta, hiába tesznek feljelentést, a bírósági hivatal, az ügyészség és a rendőrség vezetői is a Fideszhez köthetők.    

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Ezzel kapcsolatban fontos intézkedésnek nevezte a rendőrségen belül a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozását, amelyet a Jobbik nem támogatott. Szerinte ezért a Jobbik „vizet prédikál és kőkeményen bort iszik”. Visszautasította, hogy az állami szervezetek, így a rendőrség vezetői a Fideszhez kötődnek.

Környezetvédelmi termékdíj

V. Németh Zsolt, a földművelési tárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára expozéjában egyértelmű, egyszerűsített szabályrendszer megalkotását jelölte meg célként, utalva arra, hogy a 2011-es jogszabályba be kell építeni a hatályba lépés óta szerzett jogalkalmazói tapasztalatokat. Fontosnak nevezte, hogy a gazdálkodók és a hatóságok azonosan értelmezzék és alkalmazzák a szabályokat és csökkenjenek az adminisztratív terhek, különösen az egyéni hulladékkezelők esetében.    

A jogszabály-módosítás fő elemei között hivatkozott a gépjármű termékdíj-átalány bevezetésére, amit azzal indokolt, hogy személyautók és motorok esetében sok a díjköteles alkatrész - például gumi, akkumulátor, kenőolaj, elektronikai berendezések -, a gazdálkodók kezdeményezésére a termékdíj a jövőben egy darab alapúként megfizethető. Ez közel 1200 gazdálkodót, gépjárműgyártókat és forgalmazókat érint.   

A javaslat pontosítja a szankciórendszert és bővíti az értelmező rendelkezéseket - ismertette V. Németh Zsolt, aki szerint ösztönözni kell a magasabb hasznosítást is. A változtatás könnyíti az egyéni hulladékkezelést választóknak a kötelezettségeik teljesítését.   

Új elem, hogy a jogszabály a külföldi, hazai áfa-regisztrációval rendelkező értékesítők termékdíj-fizetési kötelezettségét is rögzíti online értékesítés esetén.    

Földi László, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a szennyező fizet elvét követve született meg a javaslat. Rámutatott: a szabályozás 2010 óta komoly változáson ment végbe, hogy nemzetközi és hazai célok, kötelezettségek maradéktalanul teljesüljenek.

A mostani módosítással az elmúlt négy év tapasztalatait gyűjtötték össze és igyekeztek beépíteni a jogszabályba, az eddiginél jobban értelmezhető szabályozást fogalmaztak meg, egyértelmű, egyszerűsített, átlátható koncepciót tettek le az asztalra - fejtette ki.

Hangsúlyozta: a gyártók egy része többszörösen alanya a termékdíj-szabályozásnak, ami jelentős adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra; a javaslat ezért az érintett gazdálkodók adminisztrációs terheit csökkenti, és a központi költségvetési bevételeket nem vagy csak kismértékben befolyásolja.

A KDNP támogatja a módosítást – tette egyértelművé.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki, hogy lépésről lépésre tenni kell az élhető és biztonságos jövőért, s számos jogszabály-módosítás is ezt a célt szolgálja. Jelezte: már a nemzeti fenntartható fejlődés stratégia tárgyalásakor is paradigmaváltást szorgalmaztak. A kormánypárti politikus értékelése szerint a jogszabály-módosítás hozzájárul a környezetszennyezés megelőzéséhez és a környezetei károk csökkentéséhez, segíti a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást és biztos pénzügyi forrást ad mindezek eléréséhez.    

Azt is mondta: vannak eredmények, Magyarország környezettudatos irányba mozdult el, amit az is igazol, hogy a  magyar emberek évente átlagosan 30 nejlonzacskót használnak fel, miközben az uniós célkitűzés 2025-re is 40. Hozzátette: a módosítás után a jogszabály jobban értelmezhető lesz és figyelembe veszi a társadalmi érdekeket is.

Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka kiemelte: a környezetvédelmi termékdíjról szóló javaslat céljai támogathatók lennének, de az egyszerűsítés címén alkotott törvény szerinte olyan bonyolult lett, mint egy végrehajtási rendelet. Kitért arra, hogy az idei évben már másodjára módosítják a törvényt, ráadásul - mondta - szakmailag értelmezhetetlen, a gépjárművek miért kerültek bele, holott bontásukról külön jogszabály rendelkezik.

Szerinte az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a kormány ezen a címen az ésszerűtlen pénzbehajtás módszerének alapjait kívánja csupán megteremteni. Szólt arról is, hogy az idei évre tervezett 63 milliárdos bevétel negyedét sem fordítják hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi célokra. Firtatta, mikor nyújtják be a hulladékgazdálkodási rendszer módosításáról szóló javaslatot, mondván, a mostani rendszer fenntarthatatlan.

A javaslatra az MSZP-frakció nemet mond, még egyszer neki kellene futni a módosításnak, mert ez így most csak egyszerű pénzbehajtás – összegzett Heringes Anita.

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka azt hangoztatta, hogy folyamatos leépülés volt jellemző a környezetvédelmi ágazatra az elmúlt öt évben. Úgy értékelt: a termékdíjra vonatkozó törvény is egyre inkább adójogszabállyá silányul, amely az adóbevételek állandóságát hivatott biztosítani, nem a hulladékgazdálkodás és környezetvédelemmel összefüggő célok érvényesülését. Ezt az is mutatja, hogy a bevételek a központi költségvetést gyarapítják, de azt nem látni, hogy a fenti célokra fordítanák – bírált.

Közölte, a Jobbik nem támogatja a javaslatot.

Képviselői hozzászólások

A szocialista Mesterházy Attila szerint az egyszerűsítés és egyértelműsítés célja támogatandó, ez azonban csak „korlátosan sikerült”: már eddig is bonyolult volt a szabályozás, mostantól még inkább az lesz. Hiányolva az átgondoltságot a képviselő is szóvá tette, hogy már másodjára módosítják a törvényt.

Érvelt a civilek által felhasználható, szűkülő források emelése mellett és szintén úgy látta, hogy a termékdíjnak a pénzbehajtás a célja.

V. Németh Zsolt, a földművelési tárca államtitkára zárszavában azt mondta, hogy Heringes Anita nem akarja megérteni a javaslatot: a gépjárműalkatrészek külön adminisztrációja, bejelentése jelentős terhet jelent, a módosítással most azt rögzítik, egy autó 5 ezer forint, ezzel egyszerűsítve a rendszert.

Az államtitkár jelezte, egy hosszabb előkészítést követően nem tartja kizártnak, hogy generálisan módosítsák a termékdíjszabályokat. Minden új szabály bevezetését azonban csakis a környezettudatossággal, az adózási fegyelemmel és a termelési kultúrával összhangban lehet megtenni. Megjegyezte, nincs szó arról, hogy környezetvédelemre kevesebbet fordítanának, szinte minden tárcánál megjelenik ez a kérdés. Nem hiszi - tette hozzá -, hogy lehetséges olyan tárcát létrehozni, amely valamennyi környezetvédelmi ügyet magában foglalja.

Az államtitkár ismertetése szerint 3540 milliárd forintnyi forrás áll majd rendelkezésre a most induló uniós időszakban, amely a környezet- és természetvédelmet szolgálja.

Kitért arra is, vannak eredmények a hulladékgazdálkodásban, ami a közszolgáltatásban esetleg problémaként jelentkezik, azt kezelni fogják, de ezekből a fogyasztók szerinte semmit nem érzékelnek.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Arcképelemzési nyilvántartás

A bűnmegelőzést, a bűnüldözést segíti az arcképelemzési nyilvántartás létrehozása, amely által lehetővé válik ismeretlen elkövetők gyors beazonosítása vagy a személyazonosság pontos meghatározása – jelentette ki a törvényjavaslatot ismertetve Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára. Mint mondta, az okmányhamisítás új formái jelentek meg, a tevékenység gyakran a határon is átnyúlik, így hatékonyabban kell fellépni azokkal szemben.

A javaslat egy kizárólagos állami szerv hatáskörébe utalja a nyilvántartás kezelését, a bűnüldöző szervek innen kérhetnek adatokat - tette hozzá. A kezelőhöz egy úgynevezett ősfeltöltés keretében kerülnek fotók olyan hatóságoktól, amelyek fényképes igazolványt állítanak ki - ismertette - a többi közt az úti okmány kiállítójától vagy az idegenrendészeti hatóságtól, később a tárolt adatokat pedig folyamatosan frissítik. A központi adatkezelőhöz a többi közt a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtás vagy nyomozást, körözést végző szerv fordulhat.

Hangsúlyozta: a nyilvántartásban az arcképmás adatokból képezett arcképprofilok szerepelnének, azaz nem maga a fénykép, hanem egy ahhoz rendelt technikai számok, amelyek alkalmatlanok az arckép visszafejtésére.

Ismertette az előterjesztés garanciális szabályait is: a központi szerv az adatkezelést  minden mástól elkülönítetten végzi. Az arcképprofilhoz egyéb biometrikus adatot, például ujjlenyomat nem kapcsolható.

Mint arról az államtitkár beszámolt, az előterjesztés tartalmazza a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság javaslatait, észrevételeit.

Változik a hírközlési törvény is, annak érdekében, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megfelelő formátumban kapjon adatokat az egyes szolgáltatóktól. Hozzátette: a szolgáltatók ezen adatokat csak Magyarországon kezelhetik, azokat nem vihetik külföldre.

Firtl Mátyás, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője szerint társadalmi érdek teszi indokolttá a törvény elfogadását.

Hangsúlyozta: csak a központi szerv kezeli az arcképprofilok összességét, a rendszer pedig egy olyan országot hatósági nyilvántartás, amely a hatálya alá tartozó adatokat és az azokhoz rendelt kapcsolószámokat tartalmazza.

Az arcképmás személyes adatnak minősül - hangsúlyozta - és az alaptörvény értelmében is indokolt a biometrikus adatkezelés törvényi szabályozása.

A képviselő ismertette az adatbázis létrehozásának módját és az adatkiadás biztonságát is, hangsúlyozva: a törvény határozná meg, mely szervek jogosultak az adatigénylésre. A keresés minden esetben ügyhöz kötötten történik, arcképelemzési tevékenység akkor folyik, ha megjelölik a célt - fűzte hozzá, a tevékenységet pedig részletesen naplózzák.

Ágh Péter (Fidesz) rámutatott arra, hogy az új adatkezelést a többi között az okmányhamisítás számos új elkövetési módjai, azok határon átnyúló jellege teszi szükségessé, a  gyors azonosítás érdekében. Mint azt kiemelte, meg kell teremteni a rendvédelmi és közigazgatási felhasználás jogi alapjait.

Hangsúlyozta: nem a fénykép, hanem a tervek szerint betűkből és számokból álló halmazt tartalmaz majd a nyilvántartás, a kódot pedig nem lehet majd képpé visszaalakítani. Hozzátette: sokan adják meg képmásukat internetes felületeken. Mint mondta, nagy segítség a bűnüldöző szerveknek.

Bárándy Gergely (MSZP) kijelentette: számára elfogadhatatlan a telefonlehallgatási szabályok módosítása, amely szerinte akár politikai célokat is szolgálhat. A politikus túlságosan szélesnek ítélte azon hatóságok körét, akik jogosultak lesznek az adatigénylésre, ironikusan azt mondta: inkább azokat kellene megnevezni, akik nem kérhetnek adatokat.

Helyeselte, hogy az adatkérés minden esetben csak konkrét ügyhöz kapcsolódhat, és azt is, hogy az előterjesztés számos garanciát tartalmaz a személyes adatok védelmére.

Kritizálta ugyanakkor, hogy a javaslat egy "totális", mindenkire kiterjedő nyilvántartást hoz létre, amely szerinte erősen veszélyezteti a magánszférát. Aggályosnak nevezte a nemzetbiztonság széleskörű adatkérési lehetőségét, azt, hogy specifikálás nélkül kérhetnek adatot. Kijelentette azt is: az adatvédelmi hatóság kérését nem sikerült teljesíteni, az adatkérést nem a lehető legszűkebb körre alkalmazzák, így akár alapjogok is csorbát szenvedhetnek.

Apáti István (Jobbik) szintén túl hosszúnak ítélte azon szervek listáját, akik hozzáférhetnek a rendszerhez. Szerinte gyengíti a bizalmat, hogy rendeleti úton jelölik ki azt a központi szervet, amely az adatkezelést végzi. Még az sem tudható, hogy egy újat hoznak-e létre, vagy egy meglévőt bíznak meg a feladattal. Számos megválaszolatlan kérdés is van szerinte az előterjesztésben, amely emiatt nem támogatható – jelentette ki.

Mi garantálja, hogy nem adnak majd át indokolatlanul sok adatot például a rendőrségnek? – tette fel a kérdést.

A mobilszolgáltatóknak biztosítani kell a lehallgathatóságot – mutatott rá, és feltette a kérdést: melyik cég lesz az, amelynek a szoftverét használni fogják erre? Azt is firtatta: a kormánnyal szembeni tüntetésen való részvétel eredményezi-e az adatbázisba való bekerülést? Miért kerül be mindenki a nyilvántartásba, akiről fényképes okmány készült? – sorolta kérdéseit.

A szabálysértési törvény módosítása

Már a csekély mennyiségű, 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül a jövőben – ismertette a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításának részleteit.

Kontrát Károly elmondta, hogy ugyancsak új szabálysértési tényállás lesz a közérdekű üzem működésének bűncselekményi szintet el nem érő megzavarása. Az államtitkár ismertetése szerint új jogintézmény lesz a megkeresés, amellyel a bíróság és a rendőrség arra kap felhatalmazást, hogy egy ismeretlen emberrel miatt - az elzárással is sújtható szabálysértés miatt indult eljárásban - a tényállás tisztázása érdekében állami vagy önkormányzati szervet, hatóságot megkeressen, és tőlük tájékoztatást kérjen.

Kontrát Károly hangsúlyozta: a fiatalkorúak esetében lehetőség lesz a szabálysértési elzárás végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. Erre azért van szükség, mert a fiatalkorú elkövetőkkel szemben az elzárást – mint a legszigorúbb büntetést –  csak a legvégső esetben indokolt kiszabni.

Kiegészülnek a kártalanításhoz való jog szabályai azzal, hogy nem jár kártalanítás abban az esetben, ha a perújításkor azért szüntetik meg az eljárást, mert bűncselekményről van szó - tette hozzá. Mint mondta, az alapügyben kiszabott szabálysértési büntetés beszámítható a büntetőeljárás során kiszabott büntetésbe.

Az államtitkár kifejtette: az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség, a tankötelezettség megszegése miatt a felelősségre vonás egy nevelési, tanítási évben csak egyszer lehetséges.

A javaslat pontosítja, rendszerezi a közérdekű munka szabályait - mondta. Megjegyezte, az erdészeti, a természetvédelmi és az adóhatóság számára közvetlen hozzáférést biztosítanak a szabálysértési nyilvántartási adatokhoz.

Kontrát Károly kijelentette: a szabálysértési jogsegélyről szóló törvény módosításával bármely szabálysértés miatt lehetővé válna a végrehajtási eljárásoknak az átadása külföldi hatóságnak. Hozzátette: e módosítás elsősorban a Magyarországon szabálysértést elkövetett külföldiek felelősségre vonását szolgálja

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka a legfontosabb közös értékként hivatkozott a rendre, ami nélkül nem lehet közösséget építeni. Nemzeti érdek, hogy rend legyen, a törvények védelmet biztosítsanak mindenkinek és szolgálják a megelőzést. A kormánypárti politikus a hatályos jogszabály céljaként jelölte meg egy hatékony, gyors, költségkímélő rendszer létrehozását, s hozzátette, hogy a felülvizsgálatot a gyakorlati tapasztalatok és az uniós kötelezettségek teljesítése indokolja.    

Azt mondta: a módosítás tovább növeli az emberek biztonságát és a megelőzést szolgálja.

Ágh Péter (Fidesz) az egységes jogalkalmazás megteremtésével indokolta a törvényjavaslatot. Értékelése szerint az előterjesztés koncepcionális módosításokat nem tartalmaz, az új szabálysértési kódex hatálybalépése óta szerzett tapasztalatok és uniós jogharmonizáció indokolja a módosítást. A törvénymódosítás a problémákat, a hiányosságokat orvosolja.
Véleménye szerint a bíróságok mozgásterét szélesíti, hogy lehetőség lesz a fiatalok esetében a szabálysértési elzárás felfüggesztésére. Mint mondta, egységes joggyakorlat megteremtése miatt rendszerezik a közösségi munkára vonatkozó rendelkezéseket.    

Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy már az új jogszabály 3,5 évvel ezelőtti vitájában hibásnak tartották a kormány koncepcióját, mert az lehetővé tette a hatóságoknak, hogy a legkisebb jogsértéssel szemben is a legkeményebb eszközöket alkalmazza. Értékelése szerint a jogalkalmazói tapasztalatok miatt indokolt a módosítás, üdvözlendőek egyebek mellett a képviseleti jogra, a pszichoaktív anyagokra és a közérdekű üzem megzavarására vonatkozó új rendelkezések. Pozitívnak nevezte a fiatalkorúak elzárásának felfüggesztési lehetőségét is, magát az elzárást azonban továbbra is elutasította.    

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka is azt mondta, hogy a javaslatnak vannak előremutató elemei, ugyanakkor úgy vélte: nem kellően hatékony a bűnüldözés ahhoz, hogy az elkövetők elszámoltathatók legyenek. Rossz gyakorlatnak nevezte, hogy szerinte a hatóságok a szabálysértési értékhatár alatt tartanak bizonyos lopásokat. Az ellenzéki politikus pozitívumként értékelte a járművezetéstől való eltiltás időtartamára és fiatalkorúak elzárása esetén a felfüggesztésre vonatkozó elemeket, utóbbi szabályozást azonban enyhének minősítette. Fontos kiegészítésnek nevezte, hogy állami költségen tolmács jár a beszédfogyatékosoknak, siketvakoknak és hallássérülteknek.

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló a parlament nemzetiségi bizottságának nevében egyetértéséről biztosította a módosítást. A szószóló üdvözölte, hogy a nemzetiségek választhatnak saját anyanyelvük és a magyar nyelv használata között az eljárásokban. Ismertette, hogy a jogszabályban a regionális, illetve kisebbségi nyelv megfogalmazást a nemzetiségi fogalomhasználat váltja fel, ami egységes fogalomhasználatot eredményez és egyetértenek vele.    

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakat összegezve azt mondta: az új szabálysértési törvény elfogadása hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon az emberek nagyobb biztonságban élnek, mint öt évvel ezelőtt. Az államtitkár a Jobbiknak címezve visszautasította, hogy a hatóságok nem kezelik helyén az elkövetési értékeket, a kábítószerekkel szembeni fellépés elmaradásáról szólva pedig azt felelte: ha tudomása van ilyenről, tegyen feljelentést. Azt is mondta: az önkormányzati szövetségekkel egyeztettek a szabálysértési bírságokról.

Az általános vitát az elnöklő Jakab István lezárta.

A Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosítása

A jövőben a Magyar Fejlesztési Bank nem kezeli ügyfélcsoportként azon ügyfeleit, amelyek kizárólag a bankkal való kapcsolatukra tekintettel képeznek egyetlen kockázati tényezőt - ismertette az MFB-ről szóló törvény módosításának egyik elemét a Miniszterelnökség államtitkára. Csepreghy Nándor kifejtette: az összefonódott társaságokat értelemszerűen a továbbiakban is egy kockázati tényezőként kezeli a pénzintézet, a változtatás csak azon esetekre vonatkozik, ha eltérő profilú, gazdálkodású és menedzsmenttel rendelkező társaságokról van szó, például egy energetikai társaság és egy szálloda esetében.    

A törvénymódosítás másik eleme az uniós programok visszatérítendő forrásainak kezelését érinti. A Széchenyi 2020 program keretében lehetőség van arra, hogy a kihelyezett hitelek kockázatát az uniós program terhére számolják el – ismertette az államtitkár.

László Tamás (Fidesz) elmondta: az állam kizárólagos tulajdonában lévő hitelintézet alapfeladata a kedvező fejlesztési hitelek biztosítása, az állam gazdaságpolitikainak segítése a támogatásközvetítés által. Ismertetése szerint az MFB 2014-ben 173 milliárd forintnyi új hitelt helyezett ki, rossz hiteleinek aránya pedig 7 százalékkal csökkent. Rámutatott arra is, hogy a bank tőkemegfelelési mutatója kiemelkedő, 23 százalékos szintjét rontaná, ha egyes uniós támogatások kihelyezését magasabb kockázattal kellene elszámolni.     

Szakács László (MSZP) szerint Lázár János miniszter túlhatalma, az MFB-re is átültetett „cselekvési mozgástere” már az irracionalitás határát súrolja. Felidézte a jogszabály korábbi módosításait, amelyek szintén ezt szolgálták, és amelyek lehetővé tették, hogy a miniszter rendeletben is felhatalmazást adhat egyes társaságok bank általi felvásárlására.     

Frakciótársa, Mesterházy Attila bírálta az előterjesztés általános indoklását, amely a törvényjavaslat céljaként az érintett törvény módosítását jelölte meg.

Volner János (Jobbik) az átláthatóságot szorgalmazta, a kormány ugyanakkor ezt folyamatosan szűkíti és a parlamentáris ellenőrzés lehetőségét is csorbítja. Szerinte piaci versenyt korlátozó hatása is lehet a változtatásnak azáltal, hogy egyes támogatások elosztásának módját a kormány határozhatja meg, miközben az MFB a banktitok mögé dughatja el azon adatokat, kiknek nyújtanak forrást.    

Csepreghy Nándor államtitkár a vitára úgy felelt: két cég esetében csak akkor lehet figyelmen kívül hagyni a kockázatközösséget, ha teljesen eltérő profilúakról van szó. Megjegyezte: az átláthatóságot számos törvény szolgálhatja, például a közbeszerzési törvény módosítása is ezt célozza.

Nem kizárólag az MFB látja el az uniós források kihelyezését - hangsúlyozta, hozzátéve: a nyilvánossági szabály minden uniós forrás felhasználására érvényes.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.

Egyes jogállási törvények módosításának általános vitájával és a napirend utáni felszólalásokkal zárta keddi ülését a parlament.

Az elnöklő Hiller István a vita előtt közölte: Áder János államfő megküldte az államtitkárok kinevezéséről szóló átiratát, eszerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárává nevezi ki október 21-i hatállyal Dömötör Csabát, Nagy Jánost és Tuzson Bencét, míg Bíró Marcell közigazgatási államtitkár lesz szerdától.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára expozéjában kiemelte: ahhoz, hogy az újonnan megalakuló Miniszterelnöki Kabinetiroda hatékonyan tudjon beilleszkedni a központi államigazgatás rendszerébe további törvényeket kell módosítani. Kitért arra, hogy a miniszterelnök normatív utasításával miniszterelnöki biztost lehet kinevezni, s a javaslat rendelkezik arról, hogy a kormányfő külföldre utazásával összefüggő feladatokat a kabinetfőnöke látja el. Lehetővé teszi, hogy az adományai fedezetéül szolgáló előirányzat a kabinetiroda fejezetében jelenhessen meg. Lehetőség nyílik, hogy a munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya – külön engedély nélkül is – meghaladja az éves átlagos statisztikai állomány tíz százalékát. Szintén lehetővé válik miniszterelnöki tanácsadói, főtanácsadói munkakörök létesítése.
    
Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az új tárca nem a hagyományos szakminisztériumi struktúrába illeszkedik, és a miniszter elsődleges feladata lesz az emberek véleményét közelebb vinni a kormányzáshoz. Ez a szemlélet a kormányzás egészét kell, hogy formálja - mutatott rá. A speciális feladathoz az átlagostól eltérő szervezet szükséges, amely a hatékonyságot és a korszerűséget biztosítja - jegyezte meg. A kabinetiroda várható alacsony létszámára, az ellátott feladatok sajátosságára tekintettel indokolt a közigazgatási szerveknél általánosan érvényesülő 10 százalékos korlátozás feloldása a munkaszerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozóan.
    
Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a törvényjavaslatból az derül ki, Rogán Antal megnyerte a politikai küzdelmet, legalábbis egy időre, ugyanis olyan jogosítványokkal rendelkezik, amelyekkel Lázár János nem. Érdekesnek nevezte, hogy Orbán Viktor úgy gondolta, külön egészségügyi, környezetvédelmi, pénzügyi tárcára nincs szükség, propaganda minisztériumra viszont igen. Szerinte a Fideszen belüli politikai harcról van szó, s nem értette, miért az adófizetőkkel kell megfizettetni ennek az árát.

Apáti István, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, akárhogy bokszolnak, vagy ácsoltatnak színpadokat, a végén csak egy maradhat, és ő ebben a küzdelemben végső soron nem Rogán Antalra fogadna. Hozzátette: nem biztos abban sem, hogy a kettejük harcát ki nyerte meg most, s abban sem, hogy Lázár János rosszul járt.      

Csepreghy Nándor zárszavában úgy fogalmazott: van egy diszkrét bája annak, hogy az MSZP a hatékony államot kéri számon, miközben minden idők legnagyobb kormányzati struktúrájával dolgozott. Ezzel szembeállította, hogy az Orbán-kormány jelentősen csökkentette a parlamenti és az önkormányzati képviselők számát. Érdekes próbálkozásnak minősítette, hogy a "Jobbik-MSZP nagykoalíció egy politikai szappanopera megírásán" dolgozik azzal, hogy két szereplőn keresztül mutatja be a kérdést. Azt hangoztatta: a kormány az emberek ügyeivel foglalkozik. Arra kérte a képviselőket, hogy hagyják meg a kormányzati szerkezet kialakításának jogát a kormánynak.
        
Ezt követően Hiller István lezárta az általános vitát és az ülésnapot.
    
Napirend után
    
Az LMP-s Ikotity István arról beszélt, hogy pártja képviselteti magát Gyergyószentmiklóson, mert egyetért azzal, hogy Székelyföld határait őrtüzekkel jelöljék ki. A jobbikos Novák Előd az elmúlt 25 év szégyenének nevezte, hogy nem történt meg az állambiztonsági múlt feltárása, az érintett vezetők elszámoltatása és a kommunista luxusnyugdíjak megvonása.
    
A parlament szerda reggel folytatja munkáját.