Együttműködik az oktatási államtitkárság és a Magyar Tudományos Akadémia a természettudományos kerettantervek kidolgozásában – jelentette be Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára és Pálinkás József, az MTA elnöke. Az államtitkár kifejtette: évek óta nagy gond, hogy a diákok nem érdeklődnek ezen ismeretek iránt, holott nemzetközi példák sora igazolja, a gazdaság hajtóerejét e területek jelentik.
Hoffmann Rózsa a közös sajtótájékoztatón kiemelte: azt várják az új kerettantervektől, hogy ismét sikerül a diákok érdeklődését felkelteni a természettudományi tárgyak iránt. A tudományos tartalom matematika, fizika, kémia, biológia oktatásban korszerűbbé, színesebbé, izgalmasabbá válik. A kereszténydemokrata oktatási szakpolitikus hangsúlyozta: néhány év alatt szeretnék elérni, hogy a felsőoktatásban az informatikai, műszaki és természettudományos szakokon, amelyek korábban a magyar oktatási rendszer erősségei voltak, jelentős mértékben nőne a jelentkezők száma.
Az államtitkár kifejtette: évek óta nagy gond, hogy a diákok nem érdeklődnek ezen ismeretek iránt és a tanulás eredményessége jelentősen romlott az idesorolható tantárgyaknál. Nemzetközi példák sora igazolja, a gazdaság hajtóerejét e területek jelentik. Hozzátette: rendkívül fontos, hogy a természettudományi tanításban gyökeres változás történjen.
Az oktatási államtitkár azt mondta: az igazi természettudományos fejlődést a tagozatos iskolák számának növekedésétől várják, az ilyen jellegű intézmények aránya ugyanis a közoktatáson belül az elmúlt évtizedben minimálisra zsugorodott.
Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy nagyon sok iskolában kihasználatlanul állnak a természettudományos laboratóriumok, ennek okát többi között az eddigi tantervi szabályozatlanságban és az ellenőrzés hiányában látta.
Az új életpályamodellben a munkaidő szabályozása lehetővé teszi majd, hogy a kísérletezés, a gyerekek élményszerű oktatása nagyobb hangsúlyt kapjon a tanárok gyakorlatában, erre a szakmai ellenőrzés is kiterjed majd.
Az államtitkár elmondta: Új Széchenyi Terv részeként többmilliárdos természettudományos laboratóriumi pályázati kiírások meghirdetése van folyamatban.
Az új kerettantervek első változatai augusztus végére elkészülnek, a hátralevő idő nem sok, de elegendő arra, hogy jó és kellőképpen átgondolt kerettantervek szülessenek.
Pálinkás József az életkori sajátosságok figyelembevétele mellett azt hangsúlyozta, hogy a gondolkodás és nem az ismerethalmaz átadása a cél. Hozzátette: olyan kerettantervek kidolgozását kérte, amelyekben a tantárgyak nem versengenek, hanem, együttműködnek egymással.
Az MTA elnöke szerint fontos, hogy a tantervek összefogják a szakterülethez tartozó legfontosabb jelenségeket, fogalmakat, értelmezéseket, de szem előtt kell tartani azt is, hogy a megértés kulcsa a legtöbb esetben az egyszerűsítés.
Tantárgyi keretben reális tantervet szeretnének megalkotni – mondta hozzáfűzve a közmondást: ki sokat markol, keveset fog.
Az akadémia elnöke hangsúlyozta: az iskolákban a tanárok sohasem feledkezhetnek meg arról, hogy nem tantárgyat, hanem gyerekeket tanítanak.
Az MTA elnöke az ember és természet műveltségterületen a kerettantervek kidolgozására három akadémikust, Patkós Andrást, Falus Andrást és Náray-Szabó Gábort kérte fel. Először tantárgyi akadémiai munkacsoportok jönnek létre, és a kerettanterv egészét az MTA közoktatási elnöki bizottsága is megtárgyalja.
