A javaslat két fő célja, hogy összehangolja a köztisztviselői, a rendőri és a katonai életpályát, így nem egymás mellett, elszigetelten, hanem átjárhatóan léteznek majd az életpályák egymás mellett. A másik fő cél az életpályák megújítása: átalakítják a közszolgálati szabályozás struktúráját és egységesítik a széttöredezett szabályozást – mondta az államtitkár.  

Létrehoznak egy közigazgatási kart, amelybe kötelező lesz minden közszolgának belépni. Ennek feladata egyebek mellett az érdekképviselet és az etikai eljárás lefolytatása lesz. A központi érdekegyeztetés két fórumát egyesítik és létrejön a közszolgálati érdekegyeztető fórum.   

A KDNP vezérszónoka, Stágel Bence azt mondta, a közigazgatás átalakítása tovább nem odázható, mert az emberek azt érzik, hogy rendetlen országban élnek. Ennek szerinte az az oka, hogy a közigazgatásnak nem volt igazi stratégiája. Megjegyezte, olyan életpályamodellre van szükség, amely megőrzi a karrier-rendszer előnyeit, de lehetőséget nyújt a rugalmas alkalmazkodásra is.

Bohács Zsolt, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában –- megismételve a törvény főbb célkitűzéseit – kiemelte a Magyari Zoltán Közigazgatási-fejlesztési Programot, az új életpályamodell kidolgozását, és a töredezett szabályozás egységesítését.   

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka azt mondta, sok ellentmondást hordoz magában a javaslat, az elmúlt másfél évben pedig a kormánytisztviselőknél „zsákmányszerző” politikát folytatott a kormányzat, ezzel „annullálták” a szférában eddig meglévő biztonságot.   

A képviselő szerint sem díjazásban, sem pedig más tekintetben nem hoz előrelépést a tervezet.   

Apáti István (Jobbik) közlésre szerint a márciusi bevezetés korai. A képviselő úgy vélte, túlzottak a lojalitásbeli elvárások. Előnye a javaslatnak, hogy határozott lépést próbál tenni az egységes közszolgálat felé – mondta.   

Szilágyi Péter (LMP) szerint a célok támogathatók, de tartalmilag súlyos aggodalmakra ad okot a javaslat. Kifejtette, hogy a közszolgálati tisztségviselők kiszolgáltatottsága több szempontból is megmarad, magánéletükre pedig túlzott befolyással akarnak lenni.   

Rétvári Bence úgy reagált: stabil, kiszámítható rendszert hoznak létre.
    
A nemzetiségek jogairól szóló törvény általános vitájának lezárásával ért véget a Parlament ülésnapja nem sokkal hajnali öt óra után. Az előterjesztés tárgyalására kevesebb mint fél tucat képviselő maradt az ülésteremben.

Kalmár Ferenc a KDNP országgyűlési képviselője a nemzetiségek jogairól szóló jogszabály korábbról folytatódó általános vitájában azt mondta, az új jogszabály jelentősége abban áll, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek jogait rendszerezi, bővíti és több területen pontosítja a mai törvény meghatározásait.  

Ezek közül kiemelkedően fontosnak nevezte, hogy a nemzetiségek számára biztosítják, hogy megválasszák, mely kisebbségek tagjai kívánnak lenni.  

Szabó Tímea az LMP képviselője arról szólt, hogy a nemzetiségi oktatás egyszerre jelent hatalmas jelentőséget, illetve szegregációs veszélyt. A megoldás ugyanakkor szerinte nem lehet a nemzetiségi iskolák visszaszorítása, sőt úgy gondolja, az állam ezen intézmények segítségével is biztosíthatná, hogy a gyerekek minél hamarabb elkezdjenek idegen nyelveket tanulni. 

Rétvári Bence államtitkár válaszában úgy fogalmazott, az ellenzéki pártok – kritikáik mellett – elismerték, hogy a jelenleg hatályos jogszabálynál jobb, egységesebb, pontosabb javaslat született. Mint mondta, az előterjesztést egy éves munkával készítette el a kabinet, és azalatt számos szervezettel egyeztetett.