Az adatvédelmi biztos szerint az alapjogokat sérti az a törvénymódosítás, amely szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatója közérdekű adatokat akár korlátlan ideig visszatarthat, ezért Jóri András a rendelkezés megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az ombudsman álláspontja szerint: a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jog korlátozására hatalmazza fel a szakszolgálatok főigazgatóját a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény azon módosítása, amely szerint a főigazgató bármely, a szerv kezelésében lévő közérdekű adat megismerését kizárhatja, valamint megtagadhatja az érintett kezelt személyes adatokról és az adattovábbításról való tájékoztatást. Jóri András úgy véli: a törvényi rendelkezésből hiányzik a korlátozás rendszeres felülvizsgálatának kötelezettsége és felül-bírálatának lehetősége is, ráadásul a közérdekű adatok megismeréséhez való jog bármeddig korlátozható. „A megfelelő garanciákat nélkülöző szabályozás szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást tesz lehetővé, ezért alkotmánysértő", - állítja az adatvédelmi biztos, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a szerinte alkotmánysértő jogszabály megsemmisítését.

Legfrissebb határozatok és végzések

1414/B/2009. AB határozat a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 41-45. §-aiban, valamint a 49. §-ában foglalt rendelkezések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.  

Az Alkotmánybíróság elutasította, illetve visszautasította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, és megsemmisítésére irányuló indítványt.

+

1413/B/2008. AB határozat a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint 32. § (3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság elutasította az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Indokolása szerint a jogszabály hatálybalépésére, illetve alkalmazására megszabott felkészülési idő nem veszélyeztette a jogbiztonságot olyan súlyos és kirívó mértékben, amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütköző alkotmányellenesség megállapítását megalapozná és a hatályba léptető rendelkezés megsemmisítését indokolná. 

+

1226/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság 471/2010. (VIII. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

 Az indítványozók azt kérték, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az Országos Választási Bizottság által jóváhagyott azon népszavazási kezdeményezést, amelynek aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj – az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül – a nyugdíj csökkentése nélkül igénybe vehető legyen?”

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben hitelesítette az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. 

+

1179/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság helyben hagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a hazai gondozatlan kert és udvar tulajdonosokat meg kell bírságolni és egyben felszólítani?”

+

1171/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 131/2011. (VII.26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

Magánszemély nyújtotta be országos népszavazási kezdeményezését az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a hazai tartós munkanélkülieknek szintén jegyet kell venni a tömegközlekedésre Magyarországon, ha nincs miből utazniuk, például állásinterjúra?” Az Országos Választási Bizottság megtagadta az aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Határozatát azzal indokolta, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem felel meg az egyértelműség követelményének, egyes részei, kifejezései nincsenek egymással nyelvtani és logikai összefüggésben, ezáltal annak pontos tartalma nem állapítható meg.  

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozatával egyetértve, az ellene benyújtott kifogást nem találta megalapozottnak, ezért azt elutasította.

+

1170/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 132/2011. (VII. 26.) OVB határozata tárgyában.

Magánszemély nyújtotta be országos népszavazási kezdeményezését az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a magyar települések, mint városok egy része szintén kamerázza az utcáit, ezzel a régi és békés állapotát elvéve?” Az Országos Választási Bizottság megtagadta az aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Határozatát azzal indokolta, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem felel meg az egyértelműség követelményének, egyes részei, kifejezései nincsenek egymással nyelvtani és logikai összefüggésben, ezáltal annak pontos tartalma nem állapítható meg.

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási határozatával egyetértve, az ellene benyújtott kifogást nem találta megalapozottnak, ezért azt elutasította.

+

1132/D/2007. AB határozat a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.  

Az indítványozók a támadott rendelkezés alapján tizenharmadik havi különjuttatásuknak mindössze 1/12-ed részét kapták meg. Szerintük nincs ésszerű indoka annak, hogy a régi szabályok szerint már nem, az új szabályok szerint pedig még nem jogosultak egyhavi külön juttatásra.

Az Alkotmánybíróság indokolása szerint a jogalkotó a 2004. február és december között megszűnt jogviszonyú érintettek csoportján belül nem alkotott eltérő szabályokat egyes személyekre. A támadott szabály nem tesz különbséget azok között, akiknek jogviszonya ebben az időszakban szűnt meg, ezért a jogegyenlőség elvének sérelme nem állapítható meg. Az alkotmánybíróság mindezek alapján a sérelmezett törvény alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését elutasította.

A határozathoz Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós párhuzamos indokolást, Pokol Béla pedig különvéleményt csatolt. 

+

988/B/2009. AB határozat az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.  

Az indítványozó szerint a nemesi előnév (nemesi cím) használatának általános érvényű, differenciálatlan törvényi tiltása sérti a jogbiztonság követelményét, valamint az emberi méltósághoz való jogot is.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az emberi méltósághoz való jogból levezetett, a saját név viseléséhez fűződő alkotmányos alapjognak a tartalmát a támadott jogszabályi rendelkezés nem sérti. A törvény a nemesi rangok megszűnéséről, illetve a címek viselésére adott engedélyek hatályvesztéséről rendelkezik, amely elsősorban anyakönyvi, állami nyilvántartási célzatú. A törvény nyomán a nemesi címeknek és rangoknak a magánérintkezésben a mellőzése elvárt, de a használata nem tilalmazott.

A határozathoz Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. 

+

821/B/2009. AB határozat a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselői-testületének a helyi adók bevezetéséről szóló 20/1995. (VI. 29.) számú rendelete 7. §-ának hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában. 

Az Alkotmánybíróság elutasította a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adók bevezetéséről szóló 20/1995. (VI. 29.) sz. rendelete 7. §-ának „amelyből a magánszemélyeket 442,- Ft/m2/év adókedvezmény illet meg”” szövegrésze, valamint 14. §-ának „amelyből a magánszemélyeket 131,- Ft/m2/év adókedvezmény illet meg” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint a szabályozás egy objektív tényhez – a jogalanyiság jellegéhez – kötött, ezért nem tekinthető önkényesnek, és nem eredményezi a kedvezménnyel nem érintett adóalanyok alapjogainak korlátozását.

A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást, Bragyova András pedig különvéleményt csatolt.

+

665/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 45/2011. (V. 6.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.  

Az Országos Választási Bizottság megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy a 70. életévét betöltött választópolgár választójogának gyakorlását közjegyzői okiratban nagykorú cselekvőképes gyermekére átruházhassa.”

Az Alkotmánybíróság indokolása szerint önmagában az a körülmény, hogy a kérdés közvetetten vagy közvetlenül törvényalkotásra irányul, még nem teszi értelmetlenné, értelmezhetetlenné az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést. Az Alkotmánybíróság ezért megsemmisítette az Országos Választási Bizottság határozatát, és új eljárásra utasította. 

+

512/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság 148/2010. (III. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.  

Magánszemélyek nyújtottak be országos népszavazási kezdeményezést az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság elnökét a miniszterelnök kezdeményezésére a köztársasági elnök előterjesztésére az Országgyűlés válassza meg?”

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott kifogást nem találta megalapozottnak, ezért azt, annak határozatát helyes indokai alapján, helybenhagyta.

+

505/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 27/2011. (III. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés dolgozzon ki jogszabályt a fizetésképtelenné váló természetes személyek adósságrendezési eljárására vonatkozóan?”

+

504/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 26/2011. (III. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.  

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy ingatlanfedezetű banki hitel esetén a fizetésképtelenné váló adós fedezetül szolgáló ingatlanának vagy ingatlanjainak elárverezését követően az esetleg fennmaradó tartozás kerüljön elengedésre a gazdasági válságra való tekintettel?”

+

438/B/2003. AB határozat az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában. 

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezéssel az állam durván beavatkozik a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termékeket felvásárlók szerződéses viszonyaiba, ami sérti a gazdasági versenyt, illetve a vállalkozás szabadságát.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügyben érintett szerződéstípusok esetén a fizetési határidő jogszabályi megállapítása nem jelenti a szerződési szabadság alkotmányellenes korlátozását, hiszen a 30 napos határidő nem tekinthető olyan rövid határidőnek, ami a fizetést lehetetlenné tenné. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján elutasította a sérelmezett jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.  

+

222/B/2011. AB határozat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2010. december 31. napjáig hatályos 46. §-a „közlekedési” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság a folyamatban lévő perekben kizárta a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2010. december 31. napjáig hatályos 46. §-a „közlekedési” szövegrészének alkalmazását. Az eljárást kezdeményező bírák olyan jogszabály perbeli alkalmazásának kizárását kérték, amely a jogviták bíróságok általi elbírálásának idején már nem volt hatályban, emellett az Alkotmánybíróság megállapította alkotmányellenességét is. Az alkotmánybírák az indítványokból és a csatolt iratokból megállapították, hogy az elbírálás alapjául szolgáló közigazgatási jogviszonyok az Alkotmánybíróság 5/2011. (I. 28.) AB határozat alapját képező jogviszonyokkal egyező időben jöttek létre. 

+

1813/B/2010. AB végzés a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 24/2009. (V. 11.) Kgy. rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.  

Az Alkotmánybíróság megszüntette az eljárást a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet jogerősen le nem zárt polgári peres eljárásokban való alkalmazásának tilalmára irányuló indítványok tárgyában. A határozat indokolása rámutatott: amennyiben az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabály alkalmazhatóságát meghatározott időtartamra kifejezett rendelkezésével a jövőre nézve alkalmazandónak nyilvánította, úgy az alkotmányellenes jogszabály alkalmazhatósága tekintetében nincs mód sem egyedi, sem generális jelleggel annak ismételt elbírálására.

+

1428/D/2011. AB végzés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.  

Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozók az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése szerinti költségvetés végrehajtásáról szóló törvény egyik rendelkezésének megsemmisítését kérték. Az általuk sérelmezett visszamenőleges hatályú jogalkotásnak az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből fakadó tilalma azonban nem szerepel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésében megjelölt alkotmányos jogok között. A végzéshez Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

+

368/D/2010. AB végzés a Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf.21.032/2009/5. sz. ítéletével, valamint a Fővárosi Bíróság 33.P.22.195/2008/13. sz. ítélete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fővárosi Ítélőtábla valamint a Fővárosi Bíróság ítéletének megsemmisítését szorgalmazó indítványt, mert – tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére – nincs hatásköre a támadott jogszabály felülvizsgálatára. 

+

3/B/2008. AB végzés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdés g)-i) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság csak akkor vizsgálhatja felül, az - Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése -, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. Erre való tekintettel az Alkotmánybíróság elutasította a támadott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.

Az Alkotmánybíróság november 7-8-i teljes ülésének napirendje

A társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdése, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XIX. törvény 6. § (1) és (3) bekezdése, valamint 27. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezései Tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggő kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályaival összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 307. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 528. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. §. a) pontja „beleértve a védett természeti értéket is” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 45. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 44/2011. (V. 6.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A Budapest Kőbánya Önkormányzatának a telekadóról szóló 58/2003. (XII. 18.) rendelete 5. §-a és 8. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.

Az Országos Választási Bizottság 50/2009. (II. 18.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 376/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 377/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 254/2010. (III.31.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 78/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 76/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII., törvény 38. § (3) bekezdése, 67. § (4) bekezdése, 71. § (8) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szól 2007. évi CLXIX. törvény 4. sz. mellékletének II. 1., valamint 5-8. pontjaiba foglalt rendelkezések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.

Az Országos Választási Bizottság 255/2010. (III.31.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 121/2011. (VI.26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 122/2011. (VI.26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 336/2010. (IV.23.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 127/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 126/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 125/2011. (VII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az Országos Választási Bizottság 123/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.