Az állami földek értékesítéséről, a szociális ágazat béreiről, a romaintegrációt célul kitűző Híd a munkába programról és az illegális bevándorlásról volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben, Firtl Mátyás Széchenyi István születésének évfordulójáról emlékezett meg. Ezt követően az Európai Unió vezetőinek szóló üzenetről, a közbeszerzések új szabályairól és az autóhitelek forintosításáról döntött a parlament.
LMP: elhibázott és buta döntés az állami földek értékesítése
Sallai R. Benedek (LMP) szerint „rettenetesen elhibázott és buta döntés" az állami földek értékesítése. Hiányolta a párbeszédet „termőföld privatizációjával kapcsolatban". Szerinte az állam közvetlenül ezen földek tulajdonjogán keresztül tud beavatkozni a birtokpolitikába. Ha kiengedi a jogot a kezéből, lemond arról, hogy a jövőbeni kormányoknak hatása lehessen a vidékre – közölte. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára válaszában közölte, hogy az állami földek eladásával a helyben élő családi gazdákat segítenék. Nem privatizációról van szó – jelentette ki, majd ezt úgy magyarázta, hogy a földeket nyilvános árverésen értékesítik és az lesz tulajdonos, aki a legtöbb pénzt ajánlja. Elmondta azt is, hogy kifejezetten szántóföldekről van szó, nem értékesítenek erdőket, védett természeti területeket.
KDNP: minden magyar példaképe Széchenyi István
Firtl Mátyás a 224 éve született Széchenyi Istvánról emlékezett meg, akit a modern Magyarország megteremtőjének, minden, a közösségért tenni akaró magyar példaképének nevezett. Szerinte Széchenyinek nem kevesebb nehézséggel kellett megküzdeni, mint a mostani magyaroknak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, hogy Széchenyi születésének 225. évfordulója alkalmából a Miniszterelnökség azzal a kezdeményezéssel él a kormánynál, hogy eseménysorozattal emlékezzenek meg a jubileumról. Rövidesen a kormány elé kerülhet az az előterjesztés, amely kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a mostani őszi ülésszakon határozatban nyilvánítsa ki egyetértését Széchenyi István, a legnagyobb magyar emlékét törvénybe iktató 1925-ös jogszabállyal. Beszélt arról is, hogy távlati cél egy Széchenyi-kutatóközpont kialakítása is, illetve hamarosan a nemzeti kastélyprogram része lesz a nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttes.
MSZP: gyalázatosan keveset keresnek a szociális ágazatban dolgozók
Korózs Lajos (MSZP) azt tette szóvá, hogy gyalázatosan keveset keresnek a szociális ágazatban dolgozók. Rétvári Bence válaszában azt vetette fel, hogy a szocialista kormányok alatt egyáltalán nem volt bérplafon az állami vezetőknek és Korózs Lajos államtitkárként magasabb fizetést kapott, mint a második és a harmadik Orbán-kormány államtitkárai. Beszélt arról is, hogy több mint 4 millióan dolgoznak ma Magyarországon, nőtt a foglalkoztatottság, csökkent a munkanélküliség, a reálbérek 31 hónapja folyamatosan nőnek.
Jobbik: árt a romaintegrációnak az a politika, amit a kormány folytat
A Híd a munkába program kapcsán Mirkóczki Ádám (Jobbik) a kormány cigányintegrációs politikáját bírálta, amely szerinte nem különbözik az MSZP-jétől és az SZDSZ-étől. Az eredmények a nullával konvergálnak – értékelt. Rétvári Bence államtitkár válaszában arra emlékeztetett, hogy minden dokumentumba betekinthettek a képviselők, szemben azzal, ahogy a Jobbik kezelte a pártalapítványának iratait, amelyeket visszatartott. Elmondta azt is, hogy a projekttel kapcsolatban több vizsgálatot is indítottak, és végül csökkentett költségvetéssel zárult a Híd a munkába program. Kifejtette: 272 millió forint értékben találtak szabálytalanságot, és 228 millió forint visszafizetésére kötelezték a kedvezményezettet, amely jogorvoslatot kért.
Fidesz: a baloldali pártok nem támogatták a magyar kormány tömeges bevándorlás elleni küzdelmét
Németh Szilárd (Fidesz) azt vetette fel, hogy a baloldali pártok nem vették komolyan a miniszterelnök azon kérést, hogy párthovatartozástól függetlenül támogassák a magyar kormány tömeges bevándorlás elleni küzdelmét, mert nem szavazták meg a honvédség bevetését a határon. Azt kérte, hogy az ellenzéki pártok támogassák az unió vezetőinek címzett üzenetet a parlamenti szavazáson. Beszámolt arról is, hogy 200 millió forintot adott a kormány a Karitatív Tanács három tagjának, olyan civil szervezetek kaptak támogatást a migrációs feladatok ellátásra, amelyek átláthatóak. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, hosszú küzdelemre kell berendezkednie Magyarországnak, mert a tömeges bevándorlás utánpótlása kimeríthetetlennek látszik, és az EU-nak nincs megfelelő válasza arra, hogy mit kellene tenni. Szerinte legfontosabb az lenne, ha az unió szervei döntenének a görög határ védelméről.
Határozathozatalok
A kormányoldal határozatban szólította védekezésre az európai vezetőket
Az Országgyűlés kormánypárti képviselők kezdeményezésére határozati javaslatban szólította fel az Európai Unió vezetőit a kontinens és polgárai védelmére a migrációs válsággal összefüggésben. A képviselők 112 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el az erről szóló előterjesztést, amelyet többek között Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője terjesztett a parlament elé. A Ház az indítvány elfogadásával a kabinetet is felszólította, hogy pénzügyi forrásokkal és jogszabályi feltételekkel tegye lehetővé, hogy Magyarország minden szükséges eszközzel meg tudja védeni a határait. A kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés kimondta, „felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt".
Átvezették a költségvetésen az új közbeszerzési törvény értékhatárait
Az Országgyűlés az idei évi költségvetésen is átvezette a ma elfogadott új közbeszerzési törvény értékhatárait. A változtatások az új jogszabály november 1-jén történő hatályba lépése után megkezdett közbeszerzési eljárásokra, illetve az ezután megkötött szerződésekre vonatkoznak. A képviselők 112 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a büdzsé átírását.
Módosulnak a közbeszerzési szabályok
A közbeszerzési törvény módosításáról is döntött az Országgyűlés, az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg. A javaslatot 113 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadta el a Ház. A hazai kis- és közepes vállalkozások érdekérvényesítése miatt már 75 százalékos referenciaértékkel lehet pályázni. Változnak az értékelési szempontok: a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást. A – hazai és az uniós forrásokra is vonatkozó – módosítás rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Csökkennek az ajánlattételi határidők, kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni. Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, s gyorsul a jogorvoslati eljárás. A jogszabály november elsején lép hatályba.
Az autóhiteleket is forintosította az Országgyűlés
Az Országgyűlés kedden döntött a devizában felvett autóhitelek forintosításáról, amit az augusztus 19-i árfolyamon hajtanak végre. A képviselők 115 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 61 tartózkodás mellett fogadták el a nemzetgazdasági miniszter fogyasztói devizahitelek forintosításáról szóló javaslatát, azt követően, hogy hétfőn ellenzéki képviselők is támogatták a házszabálytól eltérő gyorsaságú határozathozatalt A parlament döntése egy tipikus svájci frankos hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent. A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből.
Tőkepiaci és biztosítási törvények
Varga: az uniós jogharmonizáció és a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése a cél
Az uniós jogszabályok hazai jogba illesztésével és a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítésével indokolta a tőkepiaci és biztosítási törvények módosítását a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály expozéjában arról beszélt: a kis terjedelmű jogszabály-módosítás kardinális, a fogyasztók jogait erősítő pontokat tartalmaz, a rendelkezések emellett a tőkepiaci és biztosítási szektor biztonságának és stabilitásának fenntartását célozzák. Értékelése szerint a változás kiegyensúlyozott és fogyasztóbarát működést gördít előre.
A tárcavezető kifejtette, hogy módosulnak az értékpapír kibocsátókra vonatkozó rendelkezések, nagyobb harmonizáció jön létre az EU egységes piacán, ami a növeli a befektetői bizalmat és fokozza a versenyt. Egységesebb keretrendszer jön létre a felügyeleti szankciókban is és módosul a féléves jelentések közzétételi határideje.
Varga Mihály lényeges elemként hivatkozott arra, hogy a közzétételi kötelezettséget megszegők maximális bírsága 2 milliárdról közel 3 milliárd forintra nő.
A miniszter a biztosítások egyre nagyobb szerepével indokolta, hogy fokozatosan törekednek arra, hogy az emberek szakszerű, mindenre kiterjedő tájékoztatást kapjanak. További garanciális szabálynak nevezte, hogy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén a szolgáltató kizárólag olyat tarthat nyilván, amit ténylegesen befektetett.
Beszámolt arról is, hogy a biztosítási törvényben változnak a titok szabályai.
Fidesz: hangsúlyosabb fogyasztóvédelem
Galambos Dénes, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: jogharmonizációs törvényről van szó, a szabályozás célja a fogyasztóvédelem erősítése a tőkepiaci és a biztosítási területen.
Ennek jegyében módosulhat a tőkepiaci, a biztosítási törvény, a jegybankról szóló törvény, a kollektív befektetési formákról szóló törvény.
Kitért arra, hogy a biztosítónak értesítenie kell ügyfelét a szerződés általa javasolt módosításáról, és ha egy adójóváírás változik a biztosítók olyan módosítást dolgoznak ki 60 napon belül, amely lehetővé teszi a kedvezmény igénybe vételét. Változnak a biztosítás titokszabályai is – jelezte a fideszes képviselő, aki a tőkepiaci törvény módosításáról szólva kiemelte: az unió célja az értékpapír kibocsátás átláthatósága.
Rámutatott: a kibocsátó fogalmát pontosabban meg kellett határozni, ezt is tartalmazza a törvénymódosítás. Eszerint az egyes tagállamokban a szabályozott piacokra bevezetett értékpapírok kibocsátói természetes személyek is lehetnek.
A törvényjavaslat emellett módosítja a féléves jelentések közzétételének határidejét is, ami a beszámolási időszakot követő két hónapról háromra nő.
A Magyar Nemzeti Bankot érintő rendelkezésekről szólva kiemelte: az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét a jegybank látja majd el. A kormánypárti politikus a javaslat támogatását kérte.
MSZP: előremutató pontok a javaslatban
Józsa István, az MSZP vezérszónoka a Az MNB-ről szóló törvény módosítását úgy értékelte: az uniós irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetén rögzített új szankciókat ülteti át. Józsa István közölte: ez az előterjesztés támogatható, de kevés, a Quaestor által elsíbolt kár megelőzéséhez szükséges pontok hiányoznak, ezért várják a további törvényalkotást.
„–
KDNP: igen a tőkepiaci és biztosítási törvények módosítására
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a törvénnyel uniós kötelezettségeknek tesznek eleget, nem új jogterületről, szabályozásról van szó. A tőkepiacokat és a biztosítási tevékenységet érinti a javaslat, és az uniós irányelvek átültetése mellett cél a fogyasztóvédelmi szempontok erősítése – hangsúlyozta.
Kiemelte: pontosabb és teljesebb információk vonatkoznak majd az értékpapírok kibocsátóira, ezek 10 évig elérhetők maradnak, s a jelentési kötelezettség szabályai is változnak. Nő a jegybank – mint felügyeleti intézmény – szankciós eszköztára, magasabb bírsággal operálhat meghatározott esetekben – jelezte a kormánypárti politikus, aki a biztosítási piacról szólva hangsúlyozta: fontos, hogy erősítsék a fogyasztóvédelmi szempontokat.
A törvénymódosítás szerinte olyan változtatásokat eszközöl, amelyek az ügyfeleknek többletlehetőséget biztosítanak majd. A javaslat elfogadása indokolt, azt támogatják – közölte a KDNP-s politikus.
Jobbik: a szokásos uniós ajándékcsomagról van szó
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka úgy fogalmazott: a szokásos uniós ajándékcsomagot láthatják, amely néhol támogatható elemeket tartalmaz, és amellyel a közösségi jog bizonyos „vívmányait" kívánja a kormány átvenni. Időszerű bizonyos módosításokat megejteni – mondta, kiemelve a biztosítási titokra vonatkozó változtatásokat. A biztosítási csalások ellen a hatékonyabb adatcsere jó irány, ahogy az életbiztosítási szerződéseknél a megfelelő díj meghatározása is, de ha a pénzügyi fogyasztóvédelem normálisan működne, akkor nem a kármentéssel kellene foglalkozniuk – mondta Z. Kárpát Dániel. Hozzátette: azt látják, általában a nagybefektetőket szokás védeni, de az egyszerű károsultak érdekében a fellépés csonka, és többéves fáziskéséssel következik be.
LMP: két évig tartott a kormánynak egy átláthatósági irányelv átültetése
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka kritizálta, hogy egy átláthatósági irányelv átültetése két évig tartott a kormánynak, amely szerinte az átláthatóság és a szigorúbb fogyasztóvédelem terén „szelektíven szeret szabályt alkotni". Általában nem szereti a kabinet, ha azonos játékszabályok között kell működnie az európai térséggel – fogalmazott. Az LMP-s politikus a javaslattal összefüggésben arról is beszélt, hogy a brókerbotrány rávilágított: a jegybank nem képes megfelelően ellátni a pénzügyi felügyeleti területet.
Latorcai János, az ülés levezető elnöke ezt követően lezárta az általános vitát.
A Magyarország és Liechtenstein közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Magyarország és a Liechtensteini Hercegség között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetési javaslatát ismertetve elmondta: a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő egyezmény alkalmazása kizárja a magánszemélyek és a vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását, és lehetőséget ad a hatóságoknak az információcserére is.
A frakciók támogatásukról biztosították a kihirdetésről szóló előterjesztést.
Latorcai János levezető elnök ezután lezárta az általános vitát.
Lezárt temetők, villamos energia
A temetőkről szóló törvény módosítása: enyhítenék a lezárt temetők tulajdonosainak terheit
L. Simon László, a Fidesz országgyűlési képviselője – a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára – expozéjában közölte: a temetőkről szóló törvény módosításának célja, hogy a lezárt temetőkre vonatkozó jelenlegi, az előterjesztők szerint túl adminisztratív szabályozást enyhítse, csökkentse a fenntartói terheket.
Álláspontja szerint a hatályos szabályok nem veszik kellően figyelembe a különböző vallási közösségek speciális előírásait sem.
A lezárt temetőkre vonatkozó, tervezett új szabályokra példaként említette, hogy ha egy temető fenntartójának fel nem róható okból a temetkezésről vezetett korábbi nyilvántartások megsemmisültek, akkor nem kell eleget tenni a törvényben előírt nyilvántartási kötelezettségnek.
Hulladéktároló kihelyezésére sem lesz szükség a lezárt temetőkben – tette hozzá.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: a kormány támogatja a javaslatot.
A frakciók egyetértenek a törvénymódosítási javaslattal
A kormány képviselőjéhez hasonlóan nyilatkoztak a frakciók is.
A kereszténydemokrata Vejkey Imre is azt közölte, hogy frakciója támogatja az előterjesztést.
Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka szintén hiánypótlónak nevezte a módosítást, elmondta, a Jobbik osztja azt a véleményt, hogy a lezárt temetők nemcsak kegyeleti helyek, hanem történelmi emlékhelyek is.
A református lelkészként is felszólaló Demeter Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy az emberi méltóságból levezethető a kegyeleti jog. Ezt úgy részletezte, hogy az emberi méltósághoz való jog az embert életében illeti meg, de nem mondható ki, hogy az a halállal megszűnik. Szerinte a kegyeleti jog az emberi méltósághoz való jog részleges továbbélését jelenti.
Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
Zárszó
L. Simon László zárszavában beszámolt arról, hogy most készült el az 1848 és 1947 közötti miniszterelnökök sírjának az adatbázisa, és két-három éven belül – egy viszonylag szerény összegből – minden egyes sírt rendbe lehet hozni.
Közölte azt is, hogy a jelentős történelmi családok sírboltjának rendbetételéhez is hozzájárul a kormány, példaként a nagycenki Széchenyi mauzóleum felújítását említette. Megjegyezte, hogy október 3-án adják át Keszthelyen a Festetics család felújított sírboltját.
Közölte, dolgoznak egy olyan adatbázison, amely az elmúlt 170 év valamennyi jelentős államférfija sírjának helyét tartalmazza.
Véleménye szerint nemcsak a kormányzati támogatáson múlik a sírok megőrzése, mert az önkormányzatok helyi védettséggel láthatják el a számukra, illetve az ország számára fontos sírokat.
A villamos energiáról szóló törvény módosítása
A villamos energiáról szóló törvény módosításának általános vitájában L. Simon László azt mondta, a javaslat az egyetemes szolgáltatással felhagyni akaró áramcégek életét könnyíti meg, ezeknek a vállalatoknak abban segít, hogy ezen tevékenységük megszüntetését rendezett körülmények között tehessék meg.
A törvénymódosítás célja az is – folytatta –, hogy versenysemleges módon adjon lehetőséget arra, hogy más szolgáltatók a visszaadott engedélyt az energiahivatalnál megpályázzák. Hozzátette: az indítvánnyal azt is szeretnék elérni, hogy ebből a folyamatból a fogyasztók semmit ne érezzenek meg, az ellátásuk biztosított legyen.
Véleménye szerint a törvény elfogadásával a szabályozást a piaci folyamatokhoz igazítják.
Az államtitkár azt mondta, a javaslat precízen rögzíti a kivonulás szabályait, illetve hogy az átadás-átvétel során az érintetteknek, hogyan kell kötelezően együttműködniük.
L. Simon László szerint ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. terjeszkedése miatt foglalkozni kell a kivonuló egyetemes szolgáltatók ügyével, a gázellátási törvényben hasonló szabályozást vezettek be. A kormány felelősen jár el, amikor az árampiac területén is hasonlóan jár el – hangoztatta.
Megjegyezte: az állam nem feltétlenül számít arra, hogy egyedül lássa el a lakossági áramfogyasztókat, de az engedély visszaadásának egyes társaságok részéről világos jelei vannak.
Fidesz: a rezsicsökkentés fenntarthatóságához járul hozzá a javaslat
Németh Szilárd (Fidesz) értékelése szerint a törvényjavaslat a rezsicsökkentés fenntarthatóságát, folytathatóságát is meghatározza. Mint mondta, a jelenlegi egyetemes szolgáltatók már nem akarnak részt vállalni ebben a feladatban, mert a rezsicsökkentés megszüntette a korlátlan pénzkitermelési lehetőséget. 1062 milliárd forintot vittek ki az országból – jegyezte meg.
Mint mondta, „déja vu" érzése van, mert a jelenlegi előterjesztés tartalmában a gázellátási törvénnyel egyezik. Közölte, a javaslattal fel akarnak készülni arra is, hogy a későbbiekben esetleg a szabad piacon kell megoldani a lakosság gáz- és villanyszolgáltatását.
L. Simon László: stratégiai hiba volt a közműszolgáltatók eladása
A kisebbik kormánypárt támogatta, az ellenzéki pártok ellenezték a villamos energiáról szóló, az egyetemes szolgáltatók kivonulásával összefüggő törvénymódosítást kedden a parlamentben. Latorcai János (KDNP) szerint átlátható feltételeket kívánnak teremteni az egyetemes szolgáltatással felhagyni kívánó szolgáltatók számára. Mint mondta, a javaslat precízen körülírja az átadás-átvétel felvételeit. Célja az is - folytatta - , hogy a váltás során a fogyasztók érdekei érvényesüljenek, az ellátásbiztonság garanciális elemekkel legyen körülbástyázva. L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára a vitára úgy reagált: stratégiai hiba volt a közműszolgáltatók eladása. Kijelentette: külföldi kézben lévő közműszolgáltatók tulajdonosai gyakran más államok, ott ezek szerint jó gazda tud lenni az állam. A bérplafont firtatóknak válaszul megjegyezte: vessék össze a piaci szereplők menedzsmentjének fizetését az állami cégek vezetőinek bérével.
A Veritas Történetkutató Intézet levéltárához kerülnek a kárpótlás iratanyagai
Önálló szaklevéltárhoz, a Veritas Történetkutató Intézet levéltárához kerülnek a kárpótlás iratanyagai - a többi közt ez biztosítja a levéltári törvény módosítása, amelynek vitáját kedden folytatta le az Országgyűlés. Irattárazási és szaklevéltári feladatköröket kap a Veritas Történetkutató Intézet annak érdekében, hogy a jövőben kezelni tudja a kárpótlás iratanyagát - ismertette a levéltári törvény módosítását Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára kedden, az előterjesztés általános vitájában. Elmondta, a dokumentumoknak a keletkezésük után tizenöt éven belül kellett volna szaklevéltárba kerülniük, ez azonban nem volt lehetséges, mivel számos irat máig nem lezárt, a mai napig érkeznek kárpótlással kapcsolatos igények. Hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány szándéka, hogy azok iratok kutathatók legyenek és megfelelően kezeljék azokat. A Veritas ugyanakkor biztosítani fogja a dokumentumokhoz való folyamatos hozzáférést az ügyek kezelése érdekében. Az államtitkár szólt a levéltári rendszer korábbi átalakításáról, de arról is, hogy a törvénymódosítással egyidejűleg a kormány módosítja a történetkutató intézetről szóló rendeletét, lehetővé téve számára az iratkezelést. Hoffmann Rózsa (KDNP) kijelentette: pártja számára egyértelműen támogatandó a javaslat.
További megyékre kellett kihirdetni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet
A kormánypártok mellett a Jobbik is támogatta az egyes polgári és büntetőügyekben eljáró bíróságok illetékességéről szóló javaslatot annak keddi parlamenti vitája során. Az MSZP kormányzati dilettantizmusról beszélt, az LMP az indítvány visszavonását kérte. Tuzson Bence (Fidesz) az egyes polgári és büntetőügyekben eljáró bíróságok illetékességéről szóló javaslatot előterjesztőként ismertetve kiemelte: a jelen helyzetben különösen fontos, hogy az egész jogalkotás figyelemmel kísérje a tényeket, azt, hogy a hatóságok milyen nyomásnak vannak kitéve, és ehhez alkalmazkodjon is a jogalkotás. Rámutatott: indokolt volt, hogy az illegális bevándorlással összefüggésben a büntetőügyekre a szegedi járásbíróságot jelöljék ki, mostanra azonban megváltozott a helyzet, a nyomás, ami ezen a határszakaszon jelentkezett, már nem itt tapasztalható, hanem a horvát határnál jelentkezik a probléma. Ezért indokolt más illetékes eljáró bíróságokat is megjelölni, így Pécsett és Zalaegerszegen. Ezáltal az ilyen típusú bűncselekmények és eljárások esetében a bíróságok terhelése csökkenhet, a büntető eljárások elosztva jelennek meg, az ítéletek pedig kellően megalapozottan, nem időbeli nyomás alatt születhetnek meg. Vejkey Imre (KDNP) közölte: Horvátország a menekültügyben egy nap alatt összeomlott, ezért Csongrád és Bács-Kiskun után további megyékre kellett kihirdetni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Indokolatlan, hogy fenntartsák az eddigi megyék kizárólagosságát, hozzátéve: a KDNP támogatja a javaslatot.
A képviselők lezárták az egyes polgári és büntetőügyekben eljáró bíróságokról szóló előterjesztés vitáját, majd áttértek a bűncselekmények áldozatainak jogait bővítő uniós irányelv átvételének tárgyalására, amelyet minden frakció támogatott.
Az ellenzéki felszólalók is támogatták a bűncselekmények áldozatainak jogait bővítő uniós irányelv átvételét, az erről szóló előterjesztés keddi parlamenti vitájában. A javaslat tárgyalása után a biometrikus adatok használatának módosításáról vitáztak, majd napirend utáni felszólalással ért véget a keddi ülésnap.
A novemberi határidőn belül átültethető az unió áldozatvédelemmel kapcsolatos irányelve - mondta Vejkey Imre (KDNP), aki üdvözölte, hogy bővülnek a sértettek jogosítványai, az eddiginél több segítséget vehetnek igénybe. Üdvözölte, hogy az előterjesztés pontosítja azon okiratok körét, amelyeket az áldozatsegítő szolgálat elfogadhat, de azt is, hogy a jövőben e-mailen is tartható a kapcsolat az ügyféllel. Az áldozatsegítést teheti hatékonyabbá az önkéntesek alkalmazása - folytatta, és kitért arra is, hogy a javaslat a tanúgondozás részleteit is tartalmazza. Már a tárgyalást megelőzően lehetőség lesz átfogó ügyvédi segítség igénybevételére, a szemérem elleni bűncselekmények áldozatait pedig a jövőben csak azonos nemű ember hallgathatja ki. Gördülékenyebbé teszi az uniós tagállamok közötti ügyintézést a bűnügyi egyezményekről szóló törvény módosítása.
