Mérlegen a választási eljárásról szóló törvény. Áder János teljesítette a „követelők” kívánságát, - a legfőbb döntésre hivatott Taláros Testületre bízta az alkotmányos dilemmák elbírálását. Az egykori az egykori SZDSZ jelesei az Európai Bizottságot, az Európai Parlament képviselőit, az EU kormányait, az Európa Tanácsot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet is mozgósították. Az Alkotmánybíróság legfrissebb döntései, és legközelebbi ülésének programja.
Mérlegen a választási eljárásról szóló törvény
Az elmúlt hetek egyik leghangosabb szócsatáját a választási eljárásról szóló törvényt kísérte. Legvitatottabb pontja a választási regisztráció. Demonstrációk, látványos ellenzéki petíciók szólították fel Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá, forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje a vizsgálatát.
(Az Országgyűlés november 26-án név szerinti szavazással – 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében – fogadta a választási eljárási törvényt - szövege: PDF.)
Az államfő teljesítette a „követelők” kívánságát – a legfőbb döntésre hivatott Taláros Testületre bízta az alkotmányos dilemmák elbírálását. A Fidesz is üdvözölte nemes tettét, hangsúlyozva: egy új választási rendszer nagyon sok részletszabályt tartalmaz, fontosnak tartják, hogy ezek mindegyikéről véleményt nyilváníthassanak az alkotmánybírák. Közölték továbbá, hogy az új szabályozás Európa egyik legmodernebb választási rendszerét hozza létre. Az új szabályozás megkönnyíti a pártok indulását, független intézményekhez rendeli a választások adminisztrációját és felügyeletét, a polgárokat tudatos választási részvételre hívja fel, és biztosítja a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét.
A köztársasági elnök nyilatkozat a választási eljárási törvényről
Politikai nemzetünk életében aligha van fontosabb annál a törvénynél, amely arról rendelkezik, hogy Magyarország polgárai miképp élhetnek választójogukkal.
Ennek érdekében arra kértem mindazokat az országgyűlési képviselőcsoportokat, amelyek kritikával illették a törvényt, jutassák el hozzám alkotmányos kifogásaikat. Függetlenül attól, hogy osztom-e álláspontjukat, köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik éltek a lehetőséggel.
Az elfogadott törvény alkotmányosságát alapos vizsgálatnak vetettem alá. Ennek során megvizsgáltam elfogadásának módját, valamint alkotmányosságának formai és tartalmi kritériumait.
Megállapítottam, hogy az új választási eljárási törvény minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét.
Megállapítottam továbbá azt is, hogy a választási eljárási törvény számos új – korábban nem alkalmazott – szabályt vezet be, amelyeket senki alkotmányos kritikával nem illetett. Ilyen például a levél útján történő szavazás.
A legtöbb kritika a választási névjegyzékbe történő önkéntes feliratkozással kapcsolatos szabályokat érintette.
Megállapítottam, hogy a feliratkozás két formáját – a határon túl élő, magyar lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, valamint a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációját – semmilyen alkotmányos kifogás nem érte.
A feliratkozás harmadik formáját – a Magyarországon élőkét – annál inkább.
Az új törvény e kérdésre vonatkozó szabályaiban alkotmányosan aggályos részeket találtam. Ezen kívül a kampányra, a közvélemény-kutatásokra vonatkozó, valamint a hatályba léptetéssel kapcsolatos szabályok között találtam alkotmányosan kifogásolható részeket.
Politikai nemzetünk minden polgárának közös érdeke, hogy a felmerülő kételyekre megkérdőjelezhetetlen válaszok szülessenek, miként az is, hogy a jogosnak ítélt alkotmányos aggályokat mielőbb orvosolni lehessen.
Ezért élve Alaptörvényben biztosított jogommal, ma eljuttatom az Alkotmánybírósághoz részletes alkotmányjogi beadványomat, melyhez az ellenzéki pártok hozzám megküldött észrevételeit is mellékelem.
Az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni.
Áder János
Magyarország köztársasági elnöke
(A köztársasági elnök indítványa innen tölthető le.)
+
Az Alkotmánybírósághoz és európai intézményekhez fordultak az egykori az egykori SZDSZ jelesei is az új választási törvény miatt. Ara-Kovács Attila, Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Iványi Gábor, Kenedi János, Konrád György, Magyar Bálint, Mécs Imre, Radnóti Sándor, Rajk László és Szilágyi Sándor által fémjelzett indítvány hangsúlyozza: az Országgyűlés által elfogadott választási eljárásjogi törvény „bevégzi az alkotmányos fékek és egyensúlyok lebontását”. Az Alkotmánybíróságtól azt követelik, hogy „ne részleges és formalitásokat kifogásoló határozatot hozzon, hanem mutasson rá: ezek a diktátumos választójogi törvények meghiúsítják a szabad és tiszta választásokat, megszüntetik a jogállami garanciákat, lerombolják a demokráciát.”
Az aláírók az Alkotmánybíróságon kívül, az Európai Bizottságot, az Európai Parlament képviselőit, az EU kormányait, az Európa Tanácsot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet is felszólítják: akadályozzák meg, hogy „2014-ben a magyar nép az illegitim, korlátozó, kirekesztő és csalásokat intézményesítő szabályok alapján kényszerüljön választásokat tartani.” Ha kell, új rendszabályok bevezetésével gátolják meg az „autokrácia meghonosítását” az Európai Unióban.
Az ombudsman sem tétlenkedik
Alaptörvény-ellenesek és nemzetközi szerződésbe ütköznek a nemrég módosított építési törvény összevont telepítési eljárásra vonatkozó rendelkezései, állítja Szabó Máté alapjogi biztos, ezért alkotmányosságának vizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.
(A törvénymódosítást megelőzően több - településrendezési, környezetvédelmi, talajvédelmi, erdővédelmi, régészeti feltárási, építési engedélyeztetési stb. – eljárás előzött meg egy-egy beruházást. Indoklása alapján, a módosítás nyomán a jövőben - a beruházó kérése alapján – ezeket egyetlen eljárás, az összevont telepítési eljárás keretében lehet majd lefolytatni. Így az építési hatóság egyetlen lezáró határozatot, úgynevezett integrált építési engedélyt ad ki, amely a többi korábbi külön engedélyt is magában foglalja. A szabályozás célja az engedélyezési folyamat gyorsítása, hatékonyabbá tétele. Egységesül a jogorvoslati eljárás is, vagyis az egyes engedélyeket az ügyfelek már nem külön-külön fellebbezéssel, hanem csak az egész összevont eljárást lezáró határozattal szembeni egységes jogorvoslati kérelemben támadhatják meg.)
A nemrég kihirdetett törvénymódosítás az ombudsmani indítvány szerint, sérti a jogbiztonság alkotmányos követelményét, az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalmába ütközik, nem érvényesíti a környezetvédelmi döntésekhez kapcsolódó társadalmi részvétel és a nyilvánosság elvét, továbbá szemben áll az egészséges környezethez való joggal. Állítja: nemzetközi szerződésbe is ütközik, ellentétes az Aarhusi Egyezmény azon rendelkezésével, mely alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosság megismerhesse a környezetvédelmi döntések alapjául szolgáló okokat és megfontolásokat. (Az indítvány szövege: http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201204492Ai.rtf.)
+
Az alapvető jogok biztosa szerint a tulajdonhoz való jogot és a tudományos kutatás szabadságát sérti a levéltári törvény 2012. június 1-jei módosítása, amelynek révén állami tulajdonba kerültek a Politikatörténeti Intézet tulajdonában lévő pártiratok, valamint az általa letétként kezelt szakszervezeti iratok. Szabó Máté az általános jellegű és a kompenzációt nélkülöző kisajátítást megteremtő, rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatát és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
(A levéltári törvény 2012. júniusi módosítása során a törvény zárórendelkezéseinek egyik szakasza alapján immár az állam tulajdonát képezik a Magyar Dolgozók Pártjának és jogelődeinek, valamint a Magyar Szocialista Munkáspártnak, illetve ezek társadalmi és ifjúsági szervezeteinek, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a szakszervezeti tanácsoknak és az ágazati szakszervezeteknek az iratai. Ezek az iratok az 1944 és 1989 közötti időszakban keletkeztek. Az állami tulajdonba vett iratok részben a Politikatörténeti Intézet levéltárának, részben pedig szakszervezetek tulajdonát képezték.)
Az ombudsman állítja: ezekre az iratokra mint speciális, vagyoni értékkel is rendelkező tulajdoni tárgyakra kiterjed a tulajdonvédelem. Bár nehéz meghatározni pénzben kifejezhető értéküket, de "puszta adatnál bizonyosan többek", maradandó értékű és eredeti iratok, amelyek a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez és megértéséhez nélkülözhetetlenek, emellett olyan adatokat tartalmaznak, amelyek más forrásból nem, vagy csak részlegesen ismerhetők meg.
Az alapvető jogok biztosa szerint a tulajdon állami elvonásának alkotmányos módja a kisajátítás, amelyet azonban csak kivételesen és közérdekből, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett tehet meg. Jelen esetben azonban hiányoznak ezek a feltételek, így az egyedi szempontok mérlegelése nélküli, semmilyen kompenzációt nem tartalmazó teljes államosítás sérti a tulajdonhoz való jogot. Szabó Máté emellett külön is kiemeli: sérül a tudományos kutatás szabadsága is, mivel nem világos, hogy milyen kényszerítő okkal, legitim céllal indokolható a kutathatóságot biztosító nyilvános magánlevéltár tulajdonában, illetve kezelésében lévő iratanyag államosítása. (Az indítvány szövege: http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201205695Ai.rtf.)
Salamon Lászlót jelöli alkotmánybírónak a Fidesz-KDNP
2013 februárjában távozik a Taláros Testületből a második alkotmánybírói ciklusát töltő Bihari Mihály, az év második hónapjának a végén ugyanis betölti a 70 éves felső korhatárt. (1994-től 1998-ig az MSZP országgyűlési képviselője, 1999 júniusa és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja, 2005 novembere és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság elnöke. Az Országgyűlés 2010. július 22-én újra alkotmánybíróvá választotta.)
A vonatkozó szabályok értelmében a 15 tagú Ab új tagját az Országgyűlés az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választja meg, a képviselők kétharmadának titkos szavazatával, tizenkét évre. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a testület tagjaira országgyűlési jelölő bizottság tesz javaslatot, a jelölteket pedig az alkotmányügyi bizottság hallgatja meg. A jogszabály szerint az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki jogász végzettséggel rendelkezik, 45. életévét betöltötte, és kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Hétfőn ülést tart Tisztelt Házban az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság, és javaslatot tesz az új alkotmánybíró személyére, akit két nappal később, szerdán, hallgat meg az Alkotmányügyi bizottság. Az előzetes tervek szerint a parlament december 17-én, hétfőn választja meg az Taláros Testület új tagját.
Értesüléseink szerint Salamon Lászlót jelöli a Fidesz-KDNP a megüresedő alkotmánybírói helyre. A KDNP frakcióvezető-helyettese jelenleg a parlament Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának az elnöke. Megválasztása esetén le kell mondania képviselői mandátumáról, megüresedett helyét pedig a Fidesz-KDNP Pest megyei területi listájáról kell betöltenie a kormányoldalnak.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legfrissebb döntései
Az Alkotmánybíróság a 2012. december 4-én hozott határozatában döntött az alapvető jogok biztosának a megváltozott munkaképességűekről szóló törvényt támadó indítványáról. A határozat szerint alaptörvény-ellenes az a törvényi rendelkezés, amely bármely, akár minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység végzése esetén is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását.
Az alapvető jogok biztosa több szempontból kezdeményezte a megváltozott munkaképességűekről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát. Egyrészt azt kérte, fontolja meg az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását, mert a törvény rövid időn belül, jelentősen és átmeneti szabályok hiányában változtatta meg a rokkantellátás jogszabályi kereteit. Másrészt az indítvány szerint az Alaptörvény esélyegyenlőségi klauzuláját sérti, hogy a rehabilitációs ellátást szüneteltetni kell keresőtevékenység, közfoglalkoztatásban részvétel vagy keresőképtelenség esetén, illetve hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvény XIX. cikkének elfogadása és a korábban hatályos Alkotmány ma is alkalmazandó 70/E. § (5) bekezdése kifejezetten felhatalmazta a törvényhozót, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást csökkenthesse, szociális ellátássá alakítsa, munkavégzésre való képesség esetén megszüntesse. E rendelkezés alapján fogadta el az Országgyűlés a törvényt, amely a megváltozott munkaképességű személyek számára nem nyugellátást, hanem egészségbiztosítási ellátást biztosít.
Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a törvény tartalmaz átmeneti szabályt, hiszen az életkort és az egészségkárosodás korábban megállapított mértékét, továbbá az addigi ellátási formákat figyelembe véve rendelkezik a 2012. január elsejétől folyósítandó ellátásokról. Ezért az alapvető jogok biztosának erre vonatkozó indítványát az Alkotmánybíróság elutasította.
Az Alkotmánybíróság a két konkrét törvényi rendelkezés vizsgálatát követően megállapította, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszüntetésére vonatkozó szabály nem sérti az Alaptörvényt, mivel a megszüntetést a rászorultság megszűnéséhez, valamint a megélhetési minimumot biztosító jövedelem meglétéhez köti. Az Alkotmánybíróság határozata szerint azonban a rehabilitációs ellátás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezés – mint az Alaptörvény XV. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti, az esélyegyenlőség megvalósulását segítő „külön intézkedés” – nem felel meg maradéktalanul a jogbiztonság követelményének. Annak ellenére rendelkezik ugyanis a rehabilitációs ellátás szüneteltetéséről, hogy a megváltozott munkaképességű személy rászorultsága (legalábbis átmenetileg) megszűnt volna, és a megélhetési minimumhoz szükséges jövedelmének megléte biztosított volna. A szabály nem segíti elő a rászorulók munkába állását, és mielőbbi, teljes és másokkal (az arra rá nem szoruló személyekkel) egyenlő mértékű társadalmi részvételüket, sőt annak ellenében hat. Bármilyen jogszerű eseti megbízásból vagy alkalmi munkából származó csekély összegű kereset a rehabilitációs ellátás szünetelését eredményezi. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság a rehabilitációs ellátás szünetelésére vonatkozó szabályt megsemmisítette.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. (AB határozat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről: II/3283/2012.)
+
Az Alkotmánybíróság kiegészítette azt a korábbi határozatát, amelyben megsemmisítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatának szabálysértéssé minősítéséről szóló törvényi rendelkezést, és elrendelte a jogerős határozattal lezárt szabálysértési ügyek felülvizsgálatát.
„Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.”
A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt csatolt. (AB határozat az Alkotmánybíróság 38/2012. (XI. 14.) AB határozatának kiegészítéséről (II/1477/2012.)
+
Az Alkotmánybíróság elutasította a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 56. § (1) bekezdésének „– a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint –” szövegrésze alaptörvény-ellenessége és nemzetközi szerződésbe ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint – az alapvető jogok biztosának álláspontjával ellentétben – nincs szó a nemzetiséghez tartozók önrendelkezési jogának szükségtelen, illetve aránytalan korlátozásáról, az egyéni önrendelkezési jog ugyanis az egyén joga, amelynek gyakorlása nem vonhat maga után az egyénre nézve semmilyen hátrányos jogkövetkezményt.
A határozathoz Bragyova András és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. (AB határozat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról: II/2883/2012.)
+
Az Alkotmánybíróság visszautasította a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 10. § (2) és 11. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint az indítványozót a támadott jogszabályi rendelkezések aktuálisan nem érintették, tényleges jogsérelem nem következett be, csak egy jövőbeli eshetőleges („vélelmezett”) jogsértéssel hozta azokat összefüggésbe. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2727/2012.)
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legfrissebb döntései
(Tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)
– Visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.II.37.252/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította: az Abtv. 27. §-a értelmében valódi alkotmányjogi panaszt csak az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés ellen lehet benyújtani. E feltételnek a kérelem nem tesz eleget ezért a Kúria ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. §-ában szabályozott befogadási feltételeknek. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3437/2012.)
– Visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.II.37.145/2012/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. Az öttagú tanács megállapította: a megtámadott kúriai ítélet indokolásában tett érdemi megállapítások a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109. § (4) bekezdése értelmében az új eljárásra utasított hatóságot kötik a megismételt eljárás és a döntéshozatal során. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának a lehetősége csak a megismételt eljárásban – az ügy érdemét érintően – hozott jogerős döntés ellen nyílik majd meg. Minderre figyelemmel a Kúria Kfv. II.37.145/2012/3. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. §-ában szabályozott befogadási feltételeknek. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3438/2012.)
– Visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.II.37.146/2012/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. Az öttagú tanács megállapította: a megtámadott kúriai ítélet indokolásában tett érdemi megállapítások a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109. § (4) bekezdése értelmében az új eljárásra utasított hatóságot kötik a megismételt eljárás és a döntéshozatal során. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának a lehetősége csak a megismételt eljárásban — az ügy érdemét érintően — hozott jogerős döntés ellen nyílik majd meg. Minderre figyelemmel a Kúria Kfv. II.37.146/2012/3. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. §-ában szabályozott befogadási feltételeknek. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3390/2012.)
Döntésre várva
Az Alkotmánybíróság legközelebbi teljes ülésének napirendje
– Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja és (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/893/2012.).
– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 251. § (1) bekezdése és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.471/2007/9. és 12. számú végzéseinek megsemmisítésére és alkotmányos követelmény kimondására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/47/2012.).
– Az alapvető jogok biztosának a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. és 8. §-ai megsemmisítése tárgyában benyújtott indítványának vizsgálata, (II/3012/2012.).
– A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rend. 1. sz. melléklet XXVI. fejezete 1/a/5. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói indítvány vizsgálata, (III/331/2012.).
– Az alapvető jogok biztosának Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései felülvizsgálata érdekében benyújtott utólagos normakontroll indítványa vizsgálata, (II/2559/2012.).
– A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítére irányuló indítvány vizsgálata, (III/1181/2012.).
– Az alapvető jogok biztosának a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 3. § (3) bekezdés c) pontjának megsemmisítésére irányuló indítványa vizsgálata, (II/2602/2012.).
– A telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, (III/782/2012.).
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje
(Tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)
– A Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Rákospalota – Pestújhely – Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 31/2000. (VII. 1.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 34/2002. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 31. § (3) bekezdés 4. sz. táblázatába foglalt építtetői ingatlanra vonatkozó építési telek legnagyobb beépítés mértéke és az épületek legnagyobb magassága alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, (III/11/2012.).
– A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvény, és a 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2694/2012.).
– A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló, az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2616/2012.).
– A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdése, 266. § (1)–(3) bekezdése, 270. § (2)–(3) bekezdése, valamint a Legfelsőbb Bíróság Pfv. I.22.146/2008/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2732/2012.).
– A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 1. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/3180/2012.).
– Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) és (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3287/2012.).
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje
(Tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető, Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.)
– A Kúria Kfv.III.37.460/2011/5. számú ítéletének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3015/2012.).
– A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 310. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, (III/3289/2012.).
– A Kúria Mfv.I.10.439/2011/5. számú ítéletének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3107/2012.).
