Tállai: család- és vállalkozásbarát a kormány adócsomagja

Tállai András szerint a kormány adócsomagja adócsökkentést hoz, mérsékli az adminisztratív terheket, támogatja a vállalkozásokat és fehéríti a gazdaságot. A 2017. évi költségvetés megalapozását is szolgáló család- és vállalkozásbarát adócsomaggal a kormány a 2010-ben megkezdett munkát folytatja, azt a növekedésösztönző adórendszert erősíti, amely már évek óta segíti a családok boldogulását, szerepet vállal a munkahelyek megőrzésében és teremtésében, mérsékeli a kis- és középvállalkozások adóterheit, ösztönzi a vállalkozások fejlődését és javítja a beruházási kedvet – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.



Közölte: az adócsomag szerint a baromfihús, a tojás és a friss tej általános forgalmi adója 5 százalékra mérséklődik, amivel együttesen nagyjából 35 milliárd forintról mond le jövőre az állam, míg az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfájának 18 százalékra mérséklése 20 milliárd forintot jelent. Egy nyugdíjas házaspárnál 15-20 ezer forintot, a nagycsaládosoknál 30-35 ezer forintot, míg egy kétgyermekes családnál a személyi jövedelemadó kedvezménnyel együtt 80-85 ezer forintot hagyhat jövőre a tervezett áfacsökkentés – tette hozzá az államtitkár.

Fidesz: a munkaerő-mobilitást is segítik az adóváltozások

A munkaerő mobilabbá válását is segítik a jövő évi adóváltozások, amelyek mintegy 9 milliárd forintnyi kedvezménnyel járulnak hozzá a munkavállalás könnyítéséhez – mutatott rá a Fidesz vezérszónoka a vitában.

Mengyi Roland elmondta: mind a beutazáshoz, mind szállás biztosításához igényelhető társasági adókedvezmény jövőre. Az évi százmilliárd forintos albérleti piac élénkülését is eredményezheti az intézkedés – jegyezte meg.

Kiemelte, hogy mintegy 55 milliárd forintot hagy a javaslat az embereknél az internet és az éttermi áruk áfájának csökkentésével. Utóbbiról elmondta: az az ételek és a helyben készített, nem alkoholtartamú italok esetében mérséklődik.



Szólt arról, hogy a kisadózó vállalkozások bevételébe jövőre már nem számítanak bele a támogatások, ez összesen 1 milliárd forintot hagy náluk.

A tételes áfanyilatkozat határa 1 millió forintról százezerre csökken – sorolta a változásokat –, az áruforgalmi ellenőrző rendszer szabályainak módosításával pedig kiszűrhetők lesznek a túlpakolt kisteherautók.

Az üzemanyag jövedéki adójából befolyó többletbevétel az alsóbbrendű utak felújítását szolgálhatja, a "Google-adónak" nevezett teher pedig azt teszi lehetővé, hogy a világcégek se mentesüljenek a közteherviselés alól – mutatott rá. Ismertette: ha ezen reklámozó cégek nem jelentkeznek be az adóhatóságnál, 10 millió forintos, és exponenciálisan növekvő bírságra számíthatnak.

A politikus, aki a gazdaság stabilitásával magyarázta, hogy az adótörvények is ilyen korán tárgyalhatók, felvázolta az elmúlt évek adópolitikáját is, hangsúlyosan szólva arról: annak köszönhetően jelentős összegeket hagyott a kabinet az embereknél és a vállalkozásoknál. Kiemelte: a személyi jövedelemadó csökkentése hat év alatt mintegy 3600 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást eredményezett. Mengyi Roland emellett méltatta a különadókat, valamint az áfacsökkentést, és felelevenítette a szocialista kormányok adóemeléseit.

KDNP: mindenkit érintenek az adókönnyítések

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a parlament előtt fekvő adócsomag a ciklus legfontosabb törvénye. Következetes gazdaság- és költségvetési politika eredménye, hogy az ország bizonyos könnyítéseket tehet az adótörvényekben; ez mindenkit előnyösen érint, mindenkinek könnyítéseket jelent – fejtette ki.



Rámutatatott: az adócsomag szól az adócsökkentésekről, az adminisztratív könnyítésekről, amelyek a vállalkozásokat kedvezőbb helyzetbe hozzák, és szól a gazdaság fehérítéséről is.

A KDNP-s politikus a csomag legfontosabb elemének a családokat érintő pontokat, az áfakönnyítéseket nevezte. Üdvözölte, hogy 2017-ben a tejre, a tojásra és a baromfihúsra is kiterjeszti a kormány az adócsökkentést. Az intézkedés a nyugdíjasoknál 12-20 ezer, a nagycsaládosoknál 30-35 ezer forintos megtakarítást eredményezhet – közölte, hozzátéve: összesen 55 milliárd forintot hagynak a családoknál. A politikus helyeselte az internetet érintő adócsökkentést is.

Megmosolyogtatónak nevezte az előtte szóló Burány Sándor (MSZP) hozzászólását, „akinek be kell bizonyítania mindenáron a fehérről, hogy fekete, és ez nagyon nehezen megy". Nyilvánvaló volt, hogy azt az adópolitikát, amellyel csődbe vitték 2008 körül az országot, nem lehet folytatni, az kollektív hazugságra épült. Ha ezt folytatták volna, ma is túlzottdeficit-eljárás alatt állna Magyarország – hangoztatta. A kastélyfelújítás a műemlékvédelmi program része, ebből rengeteg van az országban – mutatott rá, és demagógiának nevezte, hogy ezt a fideszes elitre „hegyezi ki" a szocialista politikus.

Fidesz: az otthonteremtés éve is lesz 2017

Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy a költségvetéshez hasonlóan az adótörvény-javaslat is azt tükrözi: 2017 az otthonteremtés éve is lesz.

Úgy fogalmazott: a saját otthon megléte a polgári berendezkedés egyik legfontosabb feltétele, ezért a jövő évi büdzsében 211 milliárd forintot fordítanak az otthonteremtés támogatására.

A program legfontosabb elemei közül megemlítette a családok otthonteremtési kedvezményét, az államilag támogatott hitelt, az áfakedvezményeket és a nemzeti otthonteremtési közösségeket.

Dunai Mónika jelezte azt is, hogy nagyon pozitív az otthonteremtési program fogadtatása a lakosság körében.

Fidesz: lépésről-lépésre haladunk előre

Bartos Mónika (Fidesz) szerint az adócsomagban vállalkozás- és munkavállalóbarát szemlélet uralkodik. A változások közül kiemelte az áfacsökkentést, az adminisztráció mérséklésére irányuló intézkedéseket és a munkába járás adómentes költségtérítésének emelését is. Hozzátette: az ellenzéki pártok mindig többet várnak, de nem szabad elfelejteni, hogy lépésről-lépésre haladnak előre, minden évben újabb lépéseket tesznek a közös cél, egy testben és lélekben egészséges társadalom létrehozása érdekében. Sosem mondtuk, hogy a munka végére értünk – tette hozzá.

Fidesz: vállalkozásbarát az adócsomag

László Tamás (Fidesz) véleménye szerint a 2017-es vállalkozásbarát szemléletű adócsomag csökkenti az adó- és az adminisztrációs terheket, több ponton is farag a közterhekből, ezzel pedig tízmilliárdok maradnak a lakosságnál és a vállalkozásoknál.

A kormánypárti politikus több konkrét változtatást is említett, például a kisadózók esetében nem lesz a bevétel része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás. Hozzátette: ennek a rendelkezésnek az uniós források felhasználásával kapcsolatban van jelentősége.

Ismertetése szerint mentesülnek a kisadózók a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

László Tamás közölte, koncepcionális változás lesz a kisvállalati adó alapjának meghatározása esetében: az csupán a vállalkozásból kivont és az abba bevont jövedelmek egyenlegére épül.

Kitért arra is, hogy tovább egyszerűsödnek az adóelőleg szabályai. A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének létszámkorlátja 100 főre emelkedik – mondta.

László Tamás a népegészségügyi termékadó kapcsán beszélt arról, hogy a minimális gyógynövénymennyiség előírásával kizárható, hogy egyes alkoholos italok gyártói minimális mennyiségű gyógynövény hozzáadásával kikerüljék az adófizetési kötelezettséget. Rögzítik azt is, az ízesített vodka nem minősülhet gyógynövényes italnak.

Szólt arról is, hogy változások lesznek a cégautóadóban, illetve megszűnik a praxisjog illetéke.

NGM: a műemlék-felújítás adókedvezményét a szocialisták vezették be

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára műemlék-felújítás kedvezményéről szólva közölte: az adókedvezményt az MSZP vezette be, ráadásul korlát nélkül. Jelenleg azonban van korlátja, és ahhoz örökségvédelmi igazolást is be kell nyújtani.

Fidesz: növekedést ösztönöz az adórendszer

Witzmann Mihály (Fidesz) kijelentette: az elmúlt években növekedésösztönző adórendszert sikerült kiépíteni, amely jótékonyan hat a beruházásokra.

A kedvezményeket sorolva szólt az internet áfájának csökkentéséről, az alapvető élelmiszerekéről, de kijelentette azt is: vállalkozás szemléletű az adócsomag. Pozitívan szólt a választható tételes átalánydíjról az ingatlanokat bérbeadók számára, de a munkába járás költségeit érintő kedvezményekről is.

Az online számlázás a láncolatos áfacsalás ellen lép fel – mutatott rá.

Frakciótársa, Bodó Sándor úgy ítélte meg: a polgári értékrendbe illeszkednek az adótörvények, csökkentve az adminisztrációt és más terheket.

A friss tej fogyasztásának aránya szerinte növekedni fog az áfacsökkentés hatására.

Örömmel látta, hogy az ellenőrzés továbbra is jelentős szerepet kap. Egyetértett az adózói minősítéssel is.

Az ekáer-rendszer módosításáról szólva közölte: igazságosság, szakszerűség és az elfogadottság irányába mutat a javaslat.

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az általános vitát lezárta.

Tállai: eljött az idő az adócsökkentésre

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára zárszavában úgy értékelt: a kormánypárti képviselők megértették a javaslat lényegét, azt, hogy ez megalapozza a 2017-es költségvetés bevételi oldalát. Eljött az idő az adócsökkentésre – emelte ki.

Az államtitkár szerint az ellenzék nem jár jó úton, statisztikai adatok bizonyítják, hogy csökkent az adóterhelés, különösen a családoknál. Tévesnek nevezte, hogy az MSZP visszatérne az adó nélküli minimálbérhez, szerinte korábban "a fél ország" így volt bejelentve, a többit pedig adózás nélkül oldották meg. Hozzátette: a módosítás után senki sem járt rosszul és így a minimálbéresek is igénybe tudják venni az adókedvezményeket.

Tállai András megdöbbentőnek nevezte, hogy az ellenzék évekig küzdött az áfacsökkentésért, most viszont elbagatellizálja azt és semmire sem tartja, hogy 50-60 milliárd forint marad az emberek zsebében. Visszautasította, hogy az áfacsökkentés jelentéktelen lenne a friss tej esetében, szerinte ez arra ösztönöz, hogy az emberek ne a tartósított terméket fogyasszák, hanem az egészséges tejet.

Az államtitkár szóvá tette, hogy a Jobbik nem támogatja az online számlázást, szerinte ezzel a párt a láncolatos áfacsalás mellett van. Azt is érthetetlennek nevezte, hogy az ellenzéki párt miért követeli vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt vezetőit.

A jövedéki adóról törvényjavaslat

Kormány: a modernizálás a cél

A modernizálást nevezte a jövedéki adóról szóló törvény módosítása céljának Tállai András. A nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint átláthatóbb, egyszerűbb és rövidebb eljárások lesznek, a teljes elektronizációval pedig csökkennek az adminisztratív terhek.

Kifejtette, hogy részletekbe menő helyett egy keret jellegű szabályozást alakítottak ki, ami rugalmasan igazodik a gazdasági igényekhez.

Megszűnik a papír alapú nyilvántartás és a továbbiakban csak egyféle adatszolgáltatást kell teljesíteni - emelte ki, hozzátéve: 2018-tól a jövedéki adóbevallást is az adóhatóság készíti el, s azt a gazdálkodó jóváhagyhatja vagy korrigálhatja.

Emellett megszűnik a 47 féle adóraktár, a kisüzemi bortermelők – azaz a borászatok 95 százaléka – pedig jelentős adminisztrációs kötelezettségtől mentesül.

Tállai András úgy értékelt: a vállalkozóbarát szemléletet helyezik a fókuszba, ugyanakkor megmaradnak a visszaélések szigorú szankciói. Ezeket két csoportra bontják, egyrészt a komoly költségvetési hátrány okozókra, másrészt a kisebb jelentőségű esetekre, utóbbiban maximalizálják a bírságot.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az energiaadókról szóló szabályozást lényegében változatlan tartalommal integrálják a törvénybe, a cigaretta és más dohánytermékek adójának emelését pedig uniós kötelezettséggel indokolta, amelyet három lépésben fognak végrehajtani.

Fidesz: egyszerűen alkalmazható szabályok lesznek

Gelencsér Attila, a Fidesz vezérszónoka egyetértett az új szabályozás szükségességével és az átfogó modernizálás igényével.

Üdvözölte, hogy az új számítástechnikai fejlesztések lehetővé teszik a valós idejű nyomon követést, a keretjellegű szabályozást pedig egyszerűen alkalmazhatónak ítélte.

A kormánypárti politikus szerint az elektronikus nyilvántartás kiszélesítése mind a gazdálkodóknak, mind az adóhatóságnak könnyebbséget jelent, a naprakész nyilvántartás pedig minimalizálja a visszaéléseket. A jogszabály-módosítás egyenlő feltételeket teremt a piacra jutásban, csökkenti az adminisztrációs terheket, új termékeket - például az elektromos cigarettát – von be a szabályozás hatálya alá – sorolta Gelencsér Attila, aki egyetértett az energiaadóról szóló jogszabály integrálásával is.

KDNP: a javaslat egyszerűbb és olcsóbb rendszert hoz

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka kiemelte, hogy egyszerűsödik a nyilvántartások vezetése, az adatszolgáltatás és az engedélyezés, emellett a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a bevallásokat a NAV készítse.

Méltatta, hogy a 47 féle adóraktár helyett csak 1 működik majd, illetve további két speciális, a bérfőzőkre és a szőlőbortermelőkre vonatkozóan. Ezzel a bortermelők 95 százaléka mentesül az adminisztrációs terhek alól – tette hozzá.

A kormánypárti politikus fontosnak nevezte, hogy a továbbiakban a pénzügyőri jelenlét korlátozott idejű lehet és határozatban kell elrendelni.

A dohánytermékekről szólva azt hangsúlyozta: nem többletbevételt remél a kormány, hanem uniós kötelezettségből adódik az adóemelés.

Az üzemanyagokról szólva úgy reagált az MSZP felvetéseire: nem lát gondot abban, hogy az eljárás ezen szakaszában még nem el eldöntött, hogy 40 vagy 50 dolláros olajárhoz kötik az adóterhelést.

Zárszó

Tállai András, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár zárszavában az elhangzott kritikákra reagálva azt mondta: az ellenzéki képviselők nem foglalkoztak a jövedéki adót érintő átfogó módosításokkal.

Valóban a világpiaci árhoz kötnék a jövedéki adó nagyságát a benzin áránál, de erről vitatkozni szerettek volna, azonban nem volt vita – jegyezte meg.

A jövedéki adó emelése során a dohánytermékeknél egyértelműen uniós előírásokat hajtanak végre – jelezte.

A politikus kikérte magának, hogy előkészítetlen a törvényjavaslat, egy éven át 20-25 szervezettel egyeztettek.

Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.

Költségvetést megalapozó törvények

Államtitkár: a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés a cél

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára expozéjában azt mondta: a 2017-es költségvetésből egyértelműen látszik, hogy változatlanul a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaság élénkítés szerepel a kormány legfontosabb célkitűzései között. Hozzátette: a költségvetést megalapozó törvényjavaslat e célok elérése érdekében 42 jogszabályt módosítására tesz javaslatot, emellett tartalmaz egy deregulációs csomagot is, amely csökkenti jogrendszer túlszabályozottságát és hatályon kívül helyez egyes rendelkezéseket.

Banai Péter Benő szerint a javaslat lehetővé teszi, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, illetve az általuk irányított vállalkozások tevékenységével összefüggő adatok, szerződések, szerződéskötést megelőző döntések, illetve az üzleti titoknak minősülő egyéb adatok ne legyenek megismerhetők. A tevékenységgel összefüggő korlátozás csak az ország energiaellátását biztosító állami tulajdonú gazdasági társaságokra vonatkozik, míg az üzleti titok megismerhetőségére vonatkozó rendelkezés valamennyi köztulajdonban álló társaságra, de csak a törvényben a meghatározott feltételek teljesülése esetén – hangsúlyozta.

A változtatások közül kiemelte, hogy módosítás egyértelművé teszi, hogy az önkormányzatoknak mely működési célú hitelek esetében szükséges, és mely esetében nem szükséges a kormány előzetes hozzájárulását kérni. Hangsúlyozta: a kormány kiemelt célként kezeli az adóelkerüléssel szembeni küzdelmet, ezért a módosítás szerint az off-shore cégeknek történő kifizetés tilalmát az önkormányzati alrendszer kiadási előirányzataira is kiterjesztik.

Elmondta: mivel a paksi atomerőmű bővítés finanszírozása részben közvetlen állami hitelfelvétel útján történik, ezért a törvényjavaslat speciális felhatalmazást ad az Államadósság Kezelő Központ számára a projekt kapcsán teljesítendő állami kiadások technikailag egységes kezelése érdekében.

Az államtitkár szerint a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény módosítása csökkenti az elhunyt hozzátartozóinak terheit és az egészségügyi intézmény leterheltségét, mert az elhunyttal kapcsolatos halotti ügyintézést a temetkezési szolgáltató bonyolítja majd le. A módosítás a szociális temetés jogintézményének hatálybalépési időpontját 2019. január 1-jére tolja ki – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a módosítás szerint a jövőben a kormányhivatalok helyett a Magyar Nemzeti Filmalap intézi majd a közterületek filmforgatási célú használatával kapcsolatos ügyeket. Emellett – folytatta – a javaslat emeli a 2010. óta változatlan rehabilitációs hozzájárulás mértékét és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők természetbeni támogatását.

Fidesz: a megalapozó törvények garantálják a költségvetés szabályszerűségét

László Tamás, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a törvénymódosítás legfőbb célja a jogharmonizáció, hogy zökkenőmentes legyen a költségvetés és az adótörvények végrehajtása.

Módosulnak az önkormányzatok hitelfelvételének körülményei, változnak a zárszámadásra vonatkozó szabályok, 5 százalékkal emelkedik az időskorúak járadéka, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény pedig 200 forinttal 6 ezer forintra nő - sorolta a javaslat elemeit. Továbbá csökkennek az elhunytak hozzátartozóinak terhei, összehasonlíthatóvá válnak a temetkezési szolgáltatók árai, miután csak a jogszabályban meghatározott díjakat lehet elszámolni – tájékoztatott a fideszes politikus.

A bejegyzett élettársakkal kapcsolatos módosítással lehetővé válik – ismertette –, hogy más törvények is eltérő szabályozást állapíthassanak meg a bejegyzett élettársakra nézve a házastársak jogviszonyához képest.

Az intézkedéscsomag garantálja a büdzsé szabályszerűségét és törvényességét – mondta László Tamás.

KDNP: 80 törvénymódosítást tartalmaz átláthatóan az előterjesztés

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka azt mondta, a megalapozó törvény sajátossága, hogy számos jogszabályt módosít, jelen esetben 80-at.

Szerinte a kormány a műfaj nehézségei ellenére úgy terjesztette be az indítványt, hogy az átlátható, a szerkezete pedig a jogalkalmazónak is segítséget jelent.

Az önkormányzatokat érintő módosítást úgy véleményezte: az adósságkonszolidáció után a kormány joggal törekszik arra, hogy ne adósodjanak el újra a helyhatóságok. Ezért bizonyos korlátokat állított az önkormányzatok elé. Ezeket a korlátokat most némileg pontosítják – ismertette Hargitai János.

Kiemelte továbbá, hogy az önkormányzati alrendszerre is kiterjesztik azt a tilalmat, amely szerint átláthatatlan cégekkel nem köthető szerződés.

Államtitkári reagálás a felszólalásokra

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint egy költségvetés megalapozottságát nem az határozza meg, hogy mikor vitatják meg. Szerinte a kockázatok a tartalékokkal kivédhetők, és a tavaszi elfogadása a kiszámíthatóságot erősít.

Jelezte, reagálni fognak az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökeinek észrevételeire.

Az államtitkár szerint a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében a megismerhető információk korlátozása azért szükséges, mert a versenypiacon működnek, így a versenysemlegesség miatt jogos ez a korlátozás.

Banai Péter Benő közölte, a 2017-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatot benyújtás előtt megküldték a nemzetiség önkormányzatoknak, a roma, a horvát és a szlovák önkormányzattól is kaptak visszajelzést. Korábban voltak viták a költségvetési támogatások szabályainak egységesítése miatt – jegyezte meg, hozzátéve, hogy erről is volt hivatalos egyeztetést.

Fidesz: nyolc órán át láthatják el az óvodák a gyerekeket

Dunai Mónika (Fidesz) elmondta, hogy a költségvetést megalapozó előterjesztés módosítja a köznevelési, szakképzési és a felsőoktatási törvényt is. Hozzátette: a köznevelési intézményekben államilag finanszírozott óraszám az óvoda esetében heti hatvanegy óra. A módosítás rögzíti, hogy ebből 11 óra az az időkeret, amelyet a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek külön fejlesztő foglalkozására kell fordítani – mondta.

A kormánypárti képviselő azt mondta, lehetővé válik, hogy valamennyi óvoda nyolc órán át ellássa azon gyermekeket, akiknek szülei dolgoznak, vagy akiknek fejlesztése érdekében indokolt, hogy több időt töltsenek az óvodában.

Közölte, lehetőség lesz arra, hogy az állami fenntartású szakképző iskolák működési költségéhez a nemzeti foglalkoztatási alap képzési alaprésze is hozzájárulhasson.

Dunai Mónika a felsőoktatási törvénymódosításból azt emelte ki, hogy miniszteri rendeletben határozzák meg ezentúl a külföldi oklevelek elismerésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjakat.

Oktatási államtitkár: nem változik az alternatív oktatási intézmények finanszírozása

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára azt mondta, a törvényjavaslatban az szerepel, hogy minden alternatív iskolát, óvodát a saját specialitásának megfelelően kell finanszírozni, vagyis költségvetési támogatásuk alapja az óvodai programjukban, vagy a kerettantervben foglalt kötelező feladatellátás. Hozzátette: ezenfelül a működésükkel járó többletköltségekhez központi költségvetési támogatatás nem igényelhető.

Az államtitkár úgy értékelte: ez egy technikai módosítás, nyilvánvalóan túlzó és egy soha végre nem hajtott rendelkezésről van szó, hiszen a költségvetési törvény nem tartalmaz külön az alternatív oktatási intézményekre vonatkozó összeget. Ezeket az iskolákat ugyanúgy az átlagbéralapú támogatás illeti meg, mint bármelyik másik magánintézményt – fejtette ki.

Palkovics László úgy összegzett: 2017-es megalapozó törvénycsomag nem jelent semmilyen változást ezeknek az iskoláknak az idei finanszírozásához képest.

Kitért arra is, hogy az óvodai nevelés alapprogramjában rögzítetteket a nyolcórás időben lehet a megfelelő színvonalon biztosítani. Hozzátette: tipikusan 50 órát finanszíroznak az óvodáknál, amelyik ettől eltér, nem kap finanszírozást, viszont ha nyolcórára emeli a bent tartózkodás idejét, a finanszírozás továbbra is elérhető lesz számukra.

Államtitkárok

Palkovics László felsőoktatási államtitkár egyetértett abban, hogy a magán- és alapítványi iskolák értéket képviselnek, az egyeztetést fontosnak tartotta és a köznevelési kerekasztalhoz invitálta az érintett szervezeteket.

Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár pedig az MSZP-s Harangozó Tamásnak válaszolt, kifejtve: a köztulajdonban álló cégek védtelenek az adatigénylésektől, miközben piaci tevékenységük miatt szükség lehet az információkibocsátás korlátozására. Nem lehet hátrányos helyzetbe hozni a magyar közszolgáltatókat versenytársaikkal szemben – magyarázta, megjegyezve: meg kell védeni üzleti portfóliójukat és értékeiket.

Banai: a szakképzés megerősítését szolgálja a javaslat

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára kifejtette, hogy a javaslatokat minden nemzetiségi önkormányzatnak megküldték és nyitottak további egyeztetésekre. Jelezte: pénzügyi szempontból kedvező a költségvetés az érintettek számára.

A szakképzésre vonatkozóan azt felelte: a rendszert azért alakították át, hogy az oktatási intézményt elhagyók a piacon hasznosítható tudással rendelkezzenek, és ennek megerősítését szolgálja mind a 2016-os büdzsé módosítása, mint a 2017-es javaslat.

A hátrányos helyzetűek felzárkóztatását célzó intézkedések között a kötelező óvodáztatást és a gyermekétkeztetés kibővítését emelte ki.

Latorcai János alelnök az általános vitát lezárta.

Kormány: célszerű egyben tárgyalni a költségvetést és az azt megalapozó törvényeket

Banai Péter Benő NGM-államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva célszerűnek nevezte, hogy egyben tárgyalják a költségvetést és az azt megalapozó törvényeket. Azt is célszerűnek tartotta, hogy egy átfogó törvényben szerepeltetik a megalapozó jogszabályokat.

A köztulajdonban lévő cégek információinak rendelkezésre bocsátását azért szükséges egyértelműen szabályozni, mert az információk kiadása sokszor az érintett cégek pozícióját gyengítené – közölte. A szülők érdekét is szolgálja, hogy a nem állami fenntartású óvodák csak akkor kaphatnak költségvetési támogatást, ha legalább napi nyolc órában nyitva tartanak – emelt ki egy másik témát az államtitkár.

Kormány: jelentős a többletbevétel, nem változik a pénzforgalmi hiány

A 2016-os költségvetés módosításának vitájában az előterjesztést ismertető Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt mondta: a magyar gazdaság az elmúlt években kiegyensúlyozott növekedési pályára állt, a gazdasági környezetnek és az eredményes gazdasági intézkedéseknek köszönhetően bővült az idei költségvetés mozgástere. Ebből következően jelentős többletbevétellel számolhatnak az eredetileg tervezetthez képest – tette hozzá. A kormány célja, hogy ezeknek a folyamatoknak a hatásait mindenki megtapasztalhassa, a büdzsé ezért számos területnek biztosít plusz forrásokat, a stabilitás megőrzése mellett – közölte.

A módosítás nem befolyásolja a költségvetési törvény pénzforgalmi hiányát, mert az előirányzat azonos összeggel változtatja meg a központi alrendszer kiadási és bevételi főösszegét. A kiadási előirányzat megemeléséhez a vártnál magasabb adó-, járulék- és illetékbevételek, valamint a gazdaság növekedése és az adófizetési morált javító kormányzati intézkedések is hozzájárultak – mondta.

A törvényjavaslat alapján a főbb makrogazdasági mutatók változatlanok maradnak – szögezte le.

A módosítás egyik legfontosabb eleme a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a szakképző centrumok költségvetéséhez biztosít többletforrásokat – ismertette a részleteket. Emellett felépül a Testnevelési Egyetem új kampusza, ami a világ egyik legkorszerűbb sporttechnikai és sporttudományi bázisává válhat – hangsúlyozta.

A kormány életre hívta a Modern városok programot, amelyhez ötvenmilliárd forintos összeggel biztosítja az idei évre szükséges forrásokat – folytatta.

A tömeges bevándorlás kezelésének további finanszírozására egymilliárd forintos új előirányzatot hoznak létre, a terrorellenes intézkedések további kiadásait pedig egy felülről nyitott, tízmilliárdos előirányzat teszi lehetővé. A javaslat megteremti az Iszlám Állam elleni fellépés magyar részvételének forrásait – sorolta a változásokat.

A módosítás tartalmazza a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) programhoz kapcsolódó lakásépítési támogatások költségvetési fedezetének többletét – hangsúlyozta.

A kárpátaljai magyarság szülőföldön maradásának és boldogulásának egyik legfontosabb feltétele, hogy elinduljon a gazdaság fejlődése a régióban, aminek érdekében a magyar kormány stratégiát dolgozott ki – ismertette az államtitkár.

Fidesz: a módosítás megőrzi a stabilitást

Szabolcs Attila, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a módosítás megőrzi a stabilitást, de közben választ ad az idei költségvetés elfogadása óta felmerült igényekre. Hangsúlyozta, hogy a változások nem érintik a pénzforgalmi hiányt és az államadósságot sem növelik.

A többletforrások növekedéséhez hozzájárultak az adófizetési morál javítása érdekében hozott kormányzati intézkedések – jelentette ki.

A javaslat alapján 91,5 milliárd forint többletforrás jut a Klik és a szakképző centrumok költségvetési problémáinak megoldására – emelte ki. Négymilliárd forintot biztosítanak a Testnevelési Egyetem új kampuszára és az indítvány 50 milliárdot adna a Modern városok programra.

A képviselő fontosnak nevezte, hogy a kormány erősíti a nemzeti ipart és az Irinyi Jánosról elnevezett iparstratégiai tervre kétmilliárd forint jut majd.

KDNP: ennél nagyobb tragédia ne történjen

Hargitay János vezérszónoki felszólalásában azt hangsúlyozta, azért kell módosítani a költségvetést, mert plusz forrás áll rendelkezésre. Megjegyezte: „ennél nagyobb tragédia soha ne érjen minket".

A politikus szerint egyetlen tétel van a mostani módosításban, amely korábbi tervezési hiba korrigálásának tudható be, ez a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ plusz támogatása.

Emellett beszélt arról is, hogy ismerve az országos közúti állapotokat jó helye lesz annak a 69 milliárd forintnak is, amelyet útfelújításra költhetnek el.

Banai Péter Benő a vitában elhangzottakra válaszolva elmondta, a kiszámíthatóságra választ kaptak, a kiadások tervezhetősége erősödött a korai benyújtással. Hozzátette: ha jobbak a számok, az erősíti a bizalmat, hitelességet. A többlet a személyi jövedelemadóból, illetve a munkához köthető járulékokból is származik – tette hozzá.

Az elnöklő Latorcai János ezután lezárta az általános vitát, és mivel napirend utáni felszólalás nem volt, a pénteki ülésnapot is berekesztette. A képviselők kedd reggel folytatják a munkát.