A KDNP szerint az új munkajogi szabályozással megújulhat a munkavállalói érdekvédelem. Aradszki András a kereszténydemokrata frakció vezérszónoka hangsúlyozta: azért van szükség az új munka törvénykönyvére, mert a jelenlegi szabályok túlságosan nagyvállalati szemléletűek, nem támogatják Magyarország gazdasági versenyképességét, sem az egyre erősebb globális versenyben a Széll Kálmán tervben megfogalmazott munkaerőpiaci célokat.
Kifejtette: az új szabályozás összhangban áll az alaptörvénnyel és az uniós szabályokkal, esélyt ad a munkahelyek számának növelésére és megadja a munkavállalói érdekvédelem megújulásának esélyét, hogy a szakszervezetek nagyobb méltósággal és elkötelezettséggel teljesítsék hivatásukat. Úgy vélte, hogy a szabályozás ésszerűen módosítva, de fenntartja a munka világában tartósan fennálló garanciális jogokat.
A KDNP-s képviselő visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, hogy nem folytattak szakmai egyeztetést, szerinte ugyanis a javaslat benyújtása előtt átfogó társadalmi vita zajlott, az arra igényt tartó szakszervezetek kifejthették álláspontjukat és a nemzeti konzultáció eredményeit is beemelték.
Mint mondta, az eredeti változathoz képest a javaslat már tartalmazza a nyugdíj előtt állók, valamint a gyermeket váró és nevelők munkavállalók védelmét is. Hozzátette: az eredeti változathoz képest bekerült a törvényjavaslatba, hogy a munkáltató a munkaviszony felmondását indokolni köteles, és a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az indokok valósak. Szerinte a szakszervezetek továbbra is védhetik és képviselhetik a munkavállalókat az ilyen ügyekben.
Elismerte, hogy javaslat a műszakpótlék esetében tartalmaz olyan rendelkezéseket, „amelyek okozhatnak hátrányokat, de szerinte a józan ész mentén ennek a szabályozásnak is megvan az indoka. Mint mondta, megszűnik a délutáni, 15 százalékos műszakpótlék, ugyanakkor az éjszakai, 30 százalékos pótlék továbbra is megmarad, így akik valóban három műszakban dolgozik, az anyagilag nem jár rosszabbul.
Nem a javaslatról zajlik a vita
Lukács Tamás, a KDNP országgyűlési képbiselője szerint szerint elszomorító, ami az Országgyűlésben zajlik, hiszen a hozzászólások zömének semmi köze a beterjesztett javaslathoz. A kormánypárti politikus szerint az a kérdés, hogy az ellenzéki pártok mit kívánnak tenni: lehet csak politikai szlogeneket hangoztatni, de inkább olyan törvényt kellene alkotni, amely alkalmas lesz a kitűzött célok megvalósítására. A KDNP támogatja a javaslatot, de ez nem azt jelenti, hogy módosító indítványokkal nem próbálják meg még jobbá tenni.
Pálffy István, kereszténydemokrata képviselő álláspontja szerint az új törvénykönyv megalkotására azért van szükség, mert a jelenlegi törvény bár a gazdasági, jogi változásokat követte, de elsősorban politikai elvárásoknak felelt meg és nagyrészt a szakszervezetekkel kötött megállapodás határozta meg a tartalmát.
A foglalkoztatottsági- és versenyképességi mutatók is javulhatnak
Lakatosné Sira Magdolna szerint a válság elleni küzdelemben minden lehetséges eszközzel erősíteni kell Magyarország versenyképességét, az új munka törvénykönyve pedig javíthat a munkaerőpiac rugalmasságán, ami növelheti az országos foglalkoztatási szintet.
A szintén kormánypárti Kiss Attila úgy fogalmazott: a munka törvénykönyvének megszületése közvetlenül még nem teremt új munkahelyeket, de a rugalmas munkakörnyezet biztosításával segíti elérni a kormány által ígért egymillió új munkahely létrehozását.
Ékes Ilona, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint a törvényjavaslat segítheti a munkához való jog kiteljesedését, valamint a munkavállalók kollektív jogainak érvényesülését, továbbá növelheti a vállalkozás szabadságát.
Frakciótársa, Fülöp István örvendetes ténynek nevezte, hogy az új munka törvénykönyve már a bevezetőjében is megemlíti: a törvényes foglalkoztatás bővülését akarja segíteni.
A képviselő kitért rá, hogy az alapszabadság húsz nap lesz, de a munkavállalók pótszabadságra is jogosultak. A javaslat fejleszti a védett korra vonatkozó szabályozást, tette hozzá.
Varga László, a KDNP országgyűlési képviselője azt mondta, a Szentírás alapján vizsgálta meg a törvényt és képviselőtársai számára nyugodt szívvel javasolja annak elfogadását. Hozzátette: a munka mindannyiunk kötelessége, a mi kötelességünk pedig megteremteni annak lehetőségét.
Az új munka törvénykönyve korszerű és rugalmas szabályozást teremt
Az új munka törvénykönyve akkor szolgálja leginkább a munkavállalók érdekét, ha korszerű és rugalmas szabályozást teremt, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások minél nagyobb számban hozzanak létre új munkahelyeket – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a munka törvénykönyvéről szóló előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában a Parlamentben.
Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egymillió új adózó munkahely létrehozását határozta meg célként 2020-ig; e célnak az elérése számos eszközt igényel, ezek egyike az új munka törvénykönyve kidolgozása.
A javaslat az értékteremtő munkát és a vállalkozás szabadságát segíti
A fideszes Kara Ákos az értékteremtő munka és a vállalkozás szabadságának fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, a javaslat mindkét alapjog érvényesítését elősegíti. Hozzátette: a szabályozás a szociális konzultáció eredményére alapozva tartalmazza a védett kor intézményét és családbarát intézkedéseket is.
A politikus – rámutatva arra, hogy lassuló, majd lassan növekvő gazdasági környezettel kell számolni a jövőben – kiemelte, hogy az új munka törvénykönyve teret enged a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodásnak, így biztosítva a törvényben megfogalmazottaknál kedvezőbb feltételek kialakítását.
Kara Ákos hangsúlyozta: a nemzetgazdasági tárca nyár óta folytat társadalmi párbeszédet a tervezetről, az itt elhangzottak pedig konstruktív módon járultak hozzá az előterjesztéshez. A politikus ezrét visszautasította az egyeztetést hiányoló kritikákat. Mint mondta, a párbeszéd eredményeként széles garanciák vannak a törvényben a várandós nők vagy kismamák foglalkoztatásához kapcsolódóan, és a javaslat a versenyszférában is biztosítaná a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a három évesnél kisebb gyermeket nevelő szülők számára.
A javaslat garanciákat tartalmaz az egészséges, biztonságos munkakörülmények szempontjából vagy a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatban – tette hozzá.
A jogszabály újdonsága az atipikus foglalkoztatási formák lehetősége, például a munkakörmegosztás vagy a több munkáltató által létesített munkaviszony lehetősége.
A legnagyobb garanciát azonban a biztos munkahelyek, a meglévő és teremthető állások jelentik a munkaerőpiacon – zárta felszólalását a kormánypárti politikus.
