Levélben fordultak a történelmi egyházak a közjogi méltóságokhoz, mert aggályosnak tartanak egy, a felekezeti közoktatást érintő módosító indítványt, amelyet hétfőn szavaztak meg a parlamentben. A szocialista javaslat értelmében – amely egyébként egyetlen szavazattal ment csak át – jelentős állami támogatástól esnek el azok az egyházi fenntartók, amelyek nem állami iskolát vesznek át. Ezek ugyanis az átvett intézményben tanuló gyerekek után nem vehetik igénybe a kiegészítő támogatást.
A módosítás jelentős felháborodást váltott ki az érintett egyházaknál, szerintük ez a lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányos elvébe ütközik, de ellentétben van a felekezetek hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi támogatásáról szóló 1997-es törvénnyel is. Aggályaikat közös levélben fogalmazták meg, és elküldték Sólyom László államfőnek, Szili Katalin házelnöknek és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek.
Az indítvány ismételten jelentős jogkorlátozást léptet életbe az egyházak közszolgálati tevékenységében – mondta a Magyar Hírlapnak Papp Kornél, a református egyház oktatási szakértője. A szocialista javaslat értelmében ugyanis az Országgyűlés a létrehozás módja alapján különbözteti majd meg az egyházi intézményeket.
Papp Kornél szerint ráadásul egy másik probléma is felvetődik: ha egyházon belül zajlik le a fenntartóváltás, tehát mondjuk egy szerzetesrend egy egyházmegyének ad át intézményt, ez utóbbi elesik a kiegészítő támogatástól, hisz nem rögzíti a tervezet, hogy az átvett, nem állami iskola csak alapítványi vagy egyesületi fenntartású lehet.
A lelkiismereti és a vallásszabadsággal összefüggő jogok többször ismétlődő korlátozásai egy olyan folyamatot vázolnak fel, miszerint a szocialista és liberális parlamenti többség a vallásilag elkötelezett nevelés és a szabad iskolaválasztás lehetőségét a társadalomban a gazdagok előjogává igyekszik szűkíteni. Az egyházak közcélú tevékenysége pedig épp a gondoskodásra szoruló szegényebb néprétegek körében jelentős hatású – mondta a szakértő.
