Egyperces néma emlékezést tartottak, halottak napja alkalmából az Országgyűlésben a képviselők. A munka napirend előtt felszólalásokkal indult. Tarnai Richárd, a KDNP országgygűlési képviselője, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője a hatósági ellenőrzésekről szólva beszélt arról, hogy a kormányhivatalokon belül működő szakigazgatási szerveknek nem a boszorkányüldözés a céljuk. Nagy Andor kereszténydemokrata képviselő arról beszélt, hogy lesznek módosító indítványok, de a költségvetés alapvetően rendben van
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: azt kívánják elérni, hogy önkéntes jogkövető magatartás alakuljon ki, ne érje meg lejárt szavatosságú termékeket forgalomba hozni egy cégnek sem, azaz jó minőségű termékek legyenek a polcokon. Ennek érdekében továbbra is maximális bírságok kiszabására lehet számítani ezen a területen.
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára erre úgy reagált, hogy a legjobb fogyasztóvédelem a verseny, de szükség van szigorú ellenőrzésre is. Hatékonynak nevezte a kormányhivataloknál e téren folyó munkát és kitért arra, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is erősíti ezt a tevékenységet.
A liberálisok és a szocialisták az oktatás jövőjét féltik
Az LMP-s Osztolykán Ágnes a kabinet felsőoktatási terveiről alkotott véleményét úgy összegezte: antidemokratikus fordulat készül a felsőoktatásban, egy szűk elit kiváltsága lesz az egyetem.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár válaszában kijelentette: az ellenzéki képviselő a „demagóg szólamok hangoztatását” folytatta felszólalásával. Hangsúlyozta, hogy a számítások szerint tíz év múlva a korosztályba tartozók legalább 30 százaléka diplomás lesz.
A kereszténydemokrata szakpolitikus jelezte, a kormány még nem döntött a keretszámokról, és kitért arra, hogy a törvényjavaslatban 23 olyan tétel szerepel, amely a hallgatói önkormányzatok kérésére került a szövegbe. Rendszerető politikus nem a lázadás mellett emel szót – mondta, és – a Szózat vonatkozó sorát is citálva – demagógiának nevezte röghöz kötésről beszélni.
A szocialista Hiller István szintén oktatáspolitikai tárgyú felszólalásában azt mondta, a szakpolitikai törvényeket összekötő közös pont, hogy minden koncepció szűkíti az oktatáshoz való hozzáférés jogát. Felrótta, hogy csökkentik az állami finanszírozású hallgatói helyek számát, bírálta, hogy a közoktatási törvényjavaslat 16 évre csökkenti a tankötelezettség korhatárát, amivel a kormány szerinte évente 12-15 ezer szegény magyar fiatalról veszi le a kezét, akik képesítés nélkül nem jutnak majd munkahelyhez. Hozzátette, a jövő évi költségvetésben nincs nyoma forrásnak például a pedagógusok bérfejlesztéséről szóló ígéretekhez.
Hoffmann Rózsa jelezte, hosszas egyeztetésen van túl a felsőoktatási és köznevelési törvény is. Egy eladósodott országtól nem lehet elvárni, hogy sokmilliárdos kivonást hamar pótoljon – utalt vissza a szocialista kormányok ágazatot érintő tevékenységére az államtitkár. A költségvetési forrásokról szólva azt mondta, 2012-től „nem ütemeztek elő lényeges változást”, a pedagógus-életpálya 2013-tól indul, magasabb bérkategóriákkal. A közoktatási ráfordítások az idei évihez képest mintegy 6 százalékkal növekednek, míg az előző kormányok idején évi tízmilliárdos nagyságrendben vontak ki a normatívacsökkentés miatt pénzt innen - hívta fel a figyelmet, rámutatva arra: a tankötelezettségi korhatár leszállításának célja az, hogy aki munkát akar vállalni, megtehesse.
Súlyos problémákat okoz a népességfogyás
Földi László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője szerint a jövő évi költségvetés képes lehet segíteni a magyarországi népességfogyás okozta probléma megoldásában, mert a kialakított családtámogatási rendszer meghozhatja a gyümölcsét. Hangsúlyozta, hogy ennek érdekében meg kell védeni a családi adózás rendszerét.
Elmondta, hogy a büdzsé befejezi az átállást az egykulcsos szja-ra, de a rendszer továbbra is támogatja a családokat.
Más téma kapcsán megjegyezte, hogy kiemelten fontos érdekként jelenik meg a javaslatban a tanyai gazdálkodás támogatása és fejlesztése. Világos célnak nevezte, hogy a külterületen élők tömegeit is visszavezessék a munka világába. Emellett szükség van a közbiztonság megerősítésére is, amit a költségvetés belügyminisztériumi fejezete lehetővé is tesz – mondta a kereszténydemokrata politikus.
Javul a környezetvédelem pozíciója
Nagy Andor arról beszélt, hogy lesznek módosító indítványok, de a költségvetés alapvetően rendben van, kezeli a kockázatokat és tartalmaz 300 milliárdnyi tartalékot. Bár nem lesz az áttörés éve, de a környezetvédelem és a vidékfejlesztési tárca pozíció egyaránt javulnak, a szaktárca jobb körülmények között gazdálkodhat – hangzott el.
Ennek egyik alapvető oka, hogy az idén létrejött Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által beszedendő termékdíj egy jó része megjelenik a tárcánál mint hulladékgazdálkodásra fordítható összeg – mondta a kereszténydemokrata politikus.
Emellett 40 milliárddal több jut környezetvédelmi célokra, s míg tavaly a ráfordítások aránya a GDP 1,3-a százalék volt, jövőre ez 1,5 százalék lesz, ami meghaladja a honvédelemre fordított kiadásokat – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy hamarosan a parlament elé kerül az új hulladékgazdálkodási törvény, s mint jelezte, jövőre 1,5 milliárdos kerettel létrejön a Nemzeti Környezetvédelmi Intézet is, amely a szaktárca háttérintézménye lesz.
Tervezik-e felülvizsgálni a végrehajtói díjakat?
Pálffy István, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője 24 önálló bírósági végrehajtó amerikai „luxusüdüléséről” beszélt, majd rámutatott a magas végrehajtói díjakra, amelyekkel kapcsolatban arra kérdezett rá, hogy tervezi-e a kormány azok felülvizsgálatát.
Válaszában Répássy Róbert államtitkár elmondta: az igazságügyi tárca felül fogja vizsgálni a végrehajtási költségeket, és az említett amerikai utazást is vizsgálja abból a szempontból, hogy elhúzódtak-e miatta eljárások.