A család létszáma szerinti adóalap-kedvezményt jelent majd az elképzelések szerint az új családi adórendszer – erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke. A politikus elmondta: a következő ciklustól azt támogatná, hogy a polgármesterek ne lehessenek országgyűlési képviselők. Mint magyarázta, a Fidesz–KDNP éppen az összeférhetetlenség kimondásával erősítené hitelességét a választók szemében.
Miért volt szükség arra az erőltetett menetre, amelyet a Fidesz–KDNP diktált a parlamentben?
Alapvető volt, hogy megszülessenek azok a törvények, amelyek az új kormány gazdasági mozgásterét megalapozzák. Abból a csődközeli helyzetből, amelyet az MSZP teremtett, mindenképp gazdasági fordulat megkezdésére volt szükség. Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett huszonkilenc pont és a második Széchenyi-terv kapcsán kellett a törvénykezési, jogi megalapozást elvégeznünk az Országgyűlésben. Ezeken kívül olyan jelentős törvényeket is elfogadtunk, mint a nemzeti összetartozásunkat és önismeretünket megerősítő Trianon-törvényt és az emléknapot, valamint a kettős állampolgárságról szóló szabályozást is. Húszéves adósságunkat törlesztettük. Összességében tehát elmondható, hogy 1990 óta egyetlen országgyűlés sem végzett ilyen gyors és hatékony munkát a ciklus legelején.
Az ellenzék élesen támadta az új önkormányzati választási rendszert. Mivel lesz ez jobb, mint az előző volt?
A leglényegesebb változás az, hogy a költségcsökkentés és a hatékonyság növelése érdekében sokkal kevesebb önkormányzati képviselőt kell majd választanunk. Ez már önmagában is nagy eredmény. Az ellenzék – bár szívesen beszél arról, hogy a reformok híve – mégis abban érdekelt, hogy most ősztől még semmi se változzék. Szerintük egyeztetések sorára lenne szükség. Mi úgy láttuk, hogy egy ilyen elhúzódó döntési folyamattal csak az idő telne. Az elmúlt húsz év politikai tapasztalata ugyanis az, hogyha létrejön egy vagy több e témával foglalkozó országgyűlési bizottság, azzal csak az idő megy, többnyire az elképzelések nem közelednek egymáshoz, azaz végül semmi sem történik. Ismerjük ezt a tempót, mi nem így gondolkodunk.
Ön szerint a 2014-től működő kétszáz tagú parlamentben dolgozhatnak-e majd a polgármesterek és a megyei közgyűlési elnökök?
1990 és 1994 között összeférhetetlen volt a két tisztség. Az MSZP–SZDSZ-es Horn–Kuncze-kormány oldotta fel ezt a tilalmat. Azóta először a Fidesz–KDNP-nek van kétharmados többsége az Országgyűlésben, amellyel az önkormányzati törvényt hatékonnyá lehet tenni, meg lehet változtatni. 2014-től az új feltételrendszerben csökken az országgyűlési képviselők száma, ez új helyzetet teremt, új kihívást jelent. Számos vizsgálatot, elemzést kell még a döntésig elvégezni, de a hatékonyság érdekében magam azt támogatnám, hogy ezután polgármester ne lehessen országgyűlési képviselő.
A Fidesz–KDNP-frakciószövetség település- és megyevezetői örömmel fogadják majd ezt a döntést?
A Fidesz–KDNP éppen az összeférhetetlenség kimondásával erősítené hitelességét a választók szemében. Valóban nagyon sok polgármester és megyei közgyűlési elnök, alelnök dolgozik a frakcióban. Mivel a megyerendszer megerősítése a célunk, a közeljövőben a megyei önkormányzatok szerepe is felértékelődik.
Két teljesen új párt, az LMP és a Jobbik is bekerült a parlamentbe. Országgyűlési alelnökként mi a véleménye róluk?
Az LMP esetében úgy véltem, hogy harcos zöldpártként fog megjelenni. Kellemes meglepetés, hogy hagyományos parlamenti politizálást folytat. A Jobbik behozta a saját hétköznapi radikalizmusát az Országgyűlésbe. Persze ez a radikalizmus az egyén vérmérsékletétől függ. Vannak a Jobbikban olyan képviselők, akiket nemegyszer az indulat vezérel. Néha olyan érzése támad az embernek, mintha nem vették volna észre, hogy az Országházban beszélnek. Volt, aki kétségbe vonta még a jegyzőkönyvek hitelességét is, míg voltak, akik az Országgyűléshez méltatlan szófordulatokat és kifejezéseket használtak. A tisztességhez hozzátartozik, hogy minden ilyen esetben frakciójuk elhatárolódott ezektől a kijelentésektől, és a képviselő is bocsánatot kért a plenáris ülésen.
Ezzel kapcsolatban is feltehető a kérdés: az új parlamentben milyen ülésvezetési magatartás kívánatos?
Az lenne a szerencsés, ha a vita úgy folyna, hogy az ülésvezető elnök szinte észrevehetetlen tudna maradni. Sajnos ez gyakran nem így van. Ha a vita kiszalad a normális medréből, akkor természetesen rendet kell teremteni. A levezető elnököknek fel kell készülniük az elmúlt hónapok tapasztalataiból, és nagyon, de nagyon kell ismerniük a házszabályt.
Kövér László lett az Országgyűlés elnöke. Ön szerint változik ezzel a parlamenti munka?
Meggyőződésem szerint alapjában véve nem fog változni. Kövér László szigorú, de az eddigi fősodort megtartó, következetes országgyűlési elnök lesz. Nem fogja hagyni, hogy az üléseken minősíthetetlen kifejezések elhangozzanak, és hogy a vita parttalanná váljék. Kövér miniszterként, pártelnökként, országos választmányi elnökként is rendkívül hatékonyan és eredményesen dolgozott. Korrekt, tisztességes ember, egészen biztosan jó elnöke lesz az Országgyűlésnek.
A KDNP ön szerint hatékonyan tudta a választások óta megjeleníteni keresztényszociális értékrendjét a kormányban?
Úgy gondolom, igen, sikerült markánsan megjeleníteni értékrendünket a parlamentben és a kormányban is. Orbán Viktor miniszterelnök több beszédében is hangsúlyozta, hogy a szövetségben nagy szükség van a KDNP-re, hiszen az ideológiailag széles spektrumot átölelő Fideszben mint néppártban a kereszténydemokraták jelentik a tőkesúlyt. A kereszténydemokrácia értékrendje tartja irányban a polgári oldal hajóját. Mi ugyanis nyíltan vállaljuk, hogy ideológiai alapon szervezett párt vagyunk. A szövetségben ugyan kisebb csoportot alkotunk, de azon belül hatékonyan képviseljük a társadalmi igazságosságot és a szociális biztonságot. A kormányfő bejelentette azt is, hogy jövőre családi jellegű adózás lép életbe. Erre nekünk kidolgozott törvényjavaslataink voltak és vannak, ugyanúgy, ahogy a nyugdíjrendszer átalakítására is. Az, hogy az e területeket felügyelő minisztériumok vezetői kereszténydemokrata politikusok, a keresztényszociális értékek előtérbe kerülését jelenti. Ez pedig jelzésértékű döntés.
Jövőre egykulcsos adó lép életbe a családi adózással elegyítve. Önök csak a családi adózás mellett érveltek. Ez akkor most kompromisszumos döntés?
A kormányzás mindig kompromisszumokat, megegyezéseket igényel. A KDNP – a társadalmi igazságosság jegyében – azt képviseli, hogy a nagyobb jövedelműeknek nagyobb arányban kell adózniuk. Viszont elfogadjuk, hogy a gazdaság versenyképességéhez szükség van versenyképes adózási feltételekre is. A térség legalacsonyabb, egykulcsos, tizenhat százalékos személyi jövedelemadó-kulcsa, többek között ezt hívatott biztosítani. De ez az adózási forma családi típusú adórendszerrel párosul majd. Az elképzelések szerint nem gyermekek után járó adókedvezmény, hanem a család létszáma szerinti adóalap-kedvezményt hoz létre a törvény. Az őszi költségvetési törvényjavaslathoz készülnek el az adótörvények, amelyek a részleteket is egyértelművé teszik.
Hogyan jelenik meg az új kormány tevékenysége az állam és az egyházak kapcsolatában?
Az elmúlt nyolc év egyértelmű jelzése volt annak, hogy az előző, szocialista kormányok nem tekintették partnernek az egyházakat. A vatikáni szerződésben megfogalmazottakat nem tartották be, az egyházi, közszolgáltatásokat végző intézményeket, iskolákat, szociális otthonokat hátrányos helyzetbe kényszerítették. Ugyanazokat a közfeladatokat ellátó önkormányzati intézményekkel szemben anyagi, támogatásbéli hátrányba kerültek. Sajnos nem is tudjuk pontosan, mekkora összeggel tartozik az állam az egyházaknak, hiszen az előző kormányok adataiban más számok szerepelnek, mint az egyházi és állami számvevőszéki dokumentumokban. Ez utóbbi kettőben viszont nagyon nagy a hasonlóság. Az már biztos, hogy nem az egyházak követeltek maguknak többet az államtól, hanem a kormányok számoltak rosszul.
Hogyan jelenik meg a kereszténységre való hivatkozás az új alkotmányban?
Az Európai Unió alapdokumentumában sajnos nem szerepel Európa megtartó gyökerére, a kereszténységre való utalás. Ez nagyon nagy hiba! A magyar államiság Szent István királlyal kezdődött, s ez a folyamat is a kereszténységhez kötődik. Hazánk Európa tartópillére, védelmezője volt évszázadon át. Erre mindenképpen hivatkozni kell az új alkotmány preambulumában.
Elnöki, félelnöki vagy parlamentáris rendszert rögzít majd az alaptörvény?
Természetesen parlamentáris rendszert. Mi elkötelezettek vagyunk a demokrácia iránt. Húszéves adósságot kell törlesztenünk, egy tisztességes, a keresztény értékeken alapuló köztársaság alkotmányát kell kidolgoznunk és elfogadnunk. 1989-ben a német mintájú, gyenge államfői, erős miniszterelnöki posztot meghatározó alkotmánymódosítások léptek hatályba, és ez így volt jó. De tegyük a kezünket a szívünkre, akkor sem történne az alkotmányosság, a parlamenti demokrácia terén semmi változás, ha a jelenlegi alkotmányos berendezkedésünk megváltozna. Ha a parlament végrehajtható, jó törvényeket hoz, a kormány pedig hatékonyan dolgozik, mindegy, milyen – elnöki, félelnöki vagy a jelenleginek megfelelő – parlamentáris rendszer működik. Egy a lényeg: demokrácia és kikristályosodott erkölcsi rend legyen, működő ország, abban egészséges, gyarapodó állampolgárokkal.
