A magyar történelem legrégebbi intézménye a magyar iskola, amelynek köszönhetjük nemzeti fennmaradásunkat, kultúránkat, tudományunkat, művészetünket, mi több, hírünket a világban A magyar iskolarendszer keresztény iskolái a protestantizmussal keresztyén iskolákkal gyarapodtak. 150 évvel ezelőtt alapították a Lónyay utcai Református Gimnáziumot, s ez a keresztyén nevelés egyik jelentős évfordulója – mondta Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában..
„Hazánk nehéz időket élt akkoriban, Haynau és Bach – 1848-49 forradalmát és szabadságharcát vérbefojtó – önkényének korát. Az ismert megtorlások azonban nem jártak eredménnyel, a nemzet passzív ellenállással válaszolt, s az idegen szuronyokkal a magyar kultúra és a keresztény hit erejét állította szembe.
1859-ben Török Pál kezdeményezésére ekkor került sor az iskola alapítására. A nemes mag termékeny talajra hullott, a református gimnázium, amely 1943.ban a Lónyay utcába költözött, neves tanárok és diákok egész sorát adta az egyetemes és a keresztyén magyar kultúrának” – foglalta össze röviden az iskola alapításának történelmi hátterét a képviselő.
A 150 éve alapított iskolában tanított: Gyulai Pál, Thaly Kálmán és Ravasz Árpád, Áprily Lajos, Sain Márton, Benda Kálmán, Gombos Imre, Draskóczy István, és olyan híres tanítványok mint: Gárdonyi Géza, Csonka János, a Nobel díjas Szent-Györgyi Albert, Amerigo Tot, Beöthy Zsolt és Bächer Mihály , Devecseri Gábor, Farkas Ferenc (zeneszerző), Finta József, Jékely Zoltán, Borzsák István, Ritoók Zsigmond öregbítették hírnevét – sorolta a kereszténydemokrata politikus.
A magyar szellemi élet, a művészet és tudomány nemzetközi hírű nagyjainak alkotásai egykori iskolájuk sokszínű és sikeres pedagógiai munkásságát ékesen bizonyítják – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.
Mint mondta: a XIX.századi önkényuralmat száz év múlva a szovjet típusú kommunista diktatúra ateista zsarnoksága követte, a Lónyayt államosította, épületét kisajátította, pedagógiai kultúrájának gazdagságát a maga uniformisába kényszerítette. A történelem, mint annyiszor, megismételte önmagát, 1993-ban a hívek, az egykor volt tanárok és diákok szeretete újra életre keltette a református gimnáziumot. Ám az épületét még hosszú évekig nem kapta vissza. Az iskola visszaszerzésében, fennmaradásában és felemelésében hitével, tudásával és személyes áldozatvállalásával elévülhetetlen érdemeket szerzett Madarász Imréné igazgató asszony.
A diktatúra után először ő szervezett tüntetést a gimnáziumért az Oktatási Minisztérium, majd a Parlament elé, amelyre a szolidaritás és az ökumenizmus ereje más felekezetek tanárait, diákjait, jó érzésű civileket is mozgósította. A Lónyay Református Gimnázium e megmozdulásoknak is köszönhetően a 2000-2001-es tanévtől újra saját otthonában folytathatta munkáját – emlékeztetett a közelmúlt történéseire a képviselő..
„A Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz katolikus, protestáns vagy más felekezetű tartozó és felekezethez nem tartozói képviselőinek nevében tisztelettel hajtok fejet a keresztény és keresztyén iskolák több mint ezer éves teljesítménye előtt. A Magyar Köztársaság Országgyűléséből szeretettel köszöntöm valamennyi iskolánk pedagógusait és diákjait, kitüntetetten a 150 éves jubileumát ünneplő Lónyay utcai Református Gimnázium növendékeit és tanári karát, és sikeres érettségi vizsgát kívánok mindannyiuknak – mondta a KDNP szakpolitikusa.
Merítsünk erőt és okuljunk abból az áldozatkész hitből, reményből és szeretetből és alkotómunkából, amely hazánkat és ezt az iskolát is megteremtette és élteti. Okuljunk Szentgyörgyi-Albert szavaiból: „A magyar gyermek a magyar jövő”. Ezt elfelejtenünk nem volna szabad a mai válságos időben sem – zárta felszólalást Hoffmann Rózsa.
