A Fidesz és a KDNP által kezdeményezett, július eleji házbizottsági ülés kapcsán kevés figyelem összpontosult a közigazgatási hivatalok átrendezése körüli vitákra, mivel inkább a legnagyobb ellenzéki párt áfa- és adócsökkentési javaslatai voltak terítéken. Ahogy az utóbbi kérdésben, úgy az előbbiben is mereven elutasító volt a kormány minden ellentétes véleménnyel szemben – írja a Magyar Hírlap.
Kósa Lajos Fidesz-alelnök az átszervezés ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult – immáron második alkalommal –, mert a kabinet újfent rendeletben szabályozta, hogy a megyei intézmények helyett hét regionális közigazgatási hivatal működjön hazánkban. Ezt már tavaly is megtette, azonban a taláros testület a lépést akkor alkotmányellenesnek minősítette és idén június 30-i hatállyal megsemmisítette a kormányrendeletet. A kabinet azonban egy nappal később már újat is alkotott, szinte ugyanazzal a tartalommal, emiatt fordult most újra az AB-hez a Fidesz – idézi fel az eseményeket a lap.
Fodor Gábor és Semjén Zsolt találkozóján is szóba került a közigazgatási hivatalok körül kialakult helyzet, a tárgyalást követő sajtótájékoztatón a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kifejtette, a kormány alkotmánysértő gyakorlata miatt a másodfokon eljáró közigazgatási hivatalok jogi értelemben nem léteznek. Semjén Zsolt elfogadhatatlannak nevezte, hogy Gyenesei István önkormányzati miniszter ismét egy kormányrendelettel akar kiváltani egy kétharmados parlamenti törvényt. Az SZDSZ és a KDNP elnöke egybehangzóan kijelentette, nem teremthető precedens abból, hogy a kormány rendeleti úton felülírjon a parlamenti döntéshez kötött törvényeket.
Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője Holló Andrásnak, az Alkotmánybíróság alelnökének nyilatkozatára hivatkozva a Magyar Hírlapnak elmondta: ősszel várható döntés az újabb beadvány ügyében, amely szerinte megint csak elutasító lesz, hiszen az elsőhöz képest semmi érdemleges változás nincs a kormány második határozatában. A politikus szerint akár jogi következményei is lehetnek a rendezetlen állapotnak. Az Alkotmánybíróság visszamenőleg megsemmisítheti a regionális közigazgatási hivatalok által hozott döntéseket, ám ezt Répássy Róbert nem tartja valószínűnek, mint mondta: az AB nyilván nem kívánja magára venni annak ódiumát, hogy több ezer embert érintő döntéseket utólag semmisnek nyilvánít. Ezzel a kormány is tisztában van, tehát – úgymond – „zsarolja a bírákat."