Egyelőre nem tudni, hogy a január 29-i rendkívüli parlamenti ülésnek mi lesz a forgatókönyve, ahogyan azt sem, hogy a miniszterelnökön kívül kik és mennyit beszélhetnek a plénum előtt. Kérdés az is, hogy ezzel kapcsolatban miben tudnak megállapodni a frakciók a házelnök által összehívott pénteki, soron kívüli házbizottsági ülésen. A napirend nélküli rendkívüli ülés számos jogértelmezési problémát vet fel.
Az Országgyűlés házszabálya szerint a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére a házelnöknek rendkívüli ülést kell összehívnia legkésőbb a kezdeményezéstől számított nyolc napon belüli időpontra. A kérelemben meg kell jelölni az összehívás indokát, a javasolt időpontot és napirendet is.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Szili Katalinnak tíz nappal ezelőtt írt levelében az ülés napirendjeként a miniszterelnöki tájékoztatót jelölte meg „A világgazdasági válság legújabb fejleményeiről és az ezekből fakadó nemzeti feladatokról” címmel.
A kormányfő indoklása szerint a rendkívüli ülés összehívására azért van szükség, hogy az Országgyűlés ülésének nyilvánossága folytán „az ország lakossága – a folyamatosan mélyülő, elhúzódó válság miatt szükségessé vált új helyzetelemzés elkészültét követően – a lehető leghamarabb hiteles tájékoztatást kapjon a kormányzati intézkedésekről, a válság kezelését biztosító teendőkről”.
A házszabályban nincs benne, hogy mi a teendő akkor, ha a rendkívüli ülést kezdeményező kormány – köztársasági elnök, vagy képviselők – kérésükkel egy időben nem nyújtanak be olyan parlamenti indítványt, amelynek megtárgyalása szerepelne az ülés napirendjén.
Az MTI úgy tudja, a miniszterelnök kezdeményezése jogértelmezési problémákat vet fel, mivel ilyenre még nem volt példa.
A rendkívüli ülést napirend nélkül nem lehet összehívni, de kérdés az, hogy lehet-e napirendi pont a miniszterelnök tájékoztatója, hiszen a plenáris üléseken a napirendi pontok között határozati javaslatok, törvényjavaslatok vagy döntések szerepelnek. A kormány azonban a rendkívüli üléssel összefüggésben egyelőre nem nyújtott be semmilyen indítványt.
A jelenlegi gyakorlat szerint a miniszterelnök napirend előtt tud hosszabban beszélni, ez a lehetőség a rendkívüli ülésre is vonatkozik. Ennek nincs időkorlátja, csak annyit kell előre jeleznie, hogy húsz percnél hosszabban kíván-e szólni, mert ha igen, akkor a frakciók képviselői is a szokásosnál hosszabban reagálhatnak. A reagálások után a kormányfő válaszolhat az elhangzottakra, szintén időkorlát nélkül.
A másik lehetőség a miniszterelnöki tájékoztatóra, hogy politikai vitát tart az Országgyűlés. A házszabály szerint azonban ez kizárólag a rendes ülésszak alatt lehetséges.
A rendkívüli ülés miatt Szili Katalin péntekre soron kívüli házbizottsági ülést hívott össze, ahol a frakciók megállapodhatnak abban, hogy házszabálytól való eltéréssel – amelyhez a képviselők négyötödének támogatása kell – döntenének például arról, hogy mégis tartson politikai vitát a Ház. Ebben az esetben a szabályozás szerint 6 óra 32 percen át tárgyalhatnának a frakciók a válságkezelésről, ennyi ugyanis az a minimális időkeret, amelyet meg lehet állapítani a politikai vitára.
Az MTI információi szerint a házelnök a frakcióvezetőknek küldött levelében is három lehetőséget vázolt fel a rendkívüli ülés napirendjével kapcsolatban, és javasolta, hogy a részletekről a pénteki házbizottsági ülésen állapodjanak meg.
