Lezárult a távhőszolgáltatás árának hatósági megállapításáról szóló törvény általános vitája az Országgyűlésben. Az egyre nehezebben kigazdálkodható rezsi miatt kezdeményezte a lakossági gáz- és vilamosenergia után a távhőszolgáltatás területén is az állami ármegállapítást a kormány - mondta el a törvénymódosítás általános vitájában Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. A tervek szerint október elsejével életbe lépő új támogatási rendszer alapvető célkitűzése, hogy a lakossági távhőárak szinten tartása mellett a közszolgáltatási kötelezettséget ellátó távhőszolgáltatókat ösztönözze a ténylegesen primer energia megtakarítással járó, nagy hatásfokú, kapcsolt termelésből való vételezésre.

Riz Levente (Fidesz) elmondta, hogy 640 ezer lakást, és több mint kétmillió embert, vagyis az ország lakóinak több mint 20 százalékát érinti a távhőszolgáltatás. A szolgáltatást igény bevevők 85 százaléka panellakásban lakik. Ezért fontos  a panelprogram folytatása mellett, hogy a kormány a távhő hatósági ármegállapításával is védje a családokat - fogalmazott a kormánypárti politikus.

A gyorsan változó világgazdasági körülmények indokolják, hogy a jelenlegi 40 illetve 45-ről legalább 30 napra csökkenjen a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak - ezzel indokolta az államháztartásról szóló törvény módosításának szükségességét az általános vitában Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár. A leginkább az adótörvényeknél alkalmazott törvénymódosítás célja, hogy egy esetleges csúszás ne veszélyeztesse a végrehajthatóságot.

A vállalkozások október 20-ig külön kérelemmel igényelhetik vissza a nekik az Európai Unió bírósága által hozott ítélet alapján járó általános forgalmi adót, illetve később áfabevallásukban is megtehetik ezt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erre vonatkozó javaslatát hétfőn egyhangúlag, 301 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Az Európai Unió bíróságának július végén hozott ítélete szerint nincs összhangban az uniós joggal a magyar áfaszabályozás azon része, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést. A döntés miatt az államnak mintegy 250 milliárd forint áfát kell visszafizetnie a vállalkozásoknak.
   
Az Országgyűlés döntése értelmében, egyes esetekben lehetővé válik a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon - svájci frank esetében 180 forinton - történő végtörlesztése. Rogán Antal javaslatát 277 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 30 tartózkodással fogadta el a parlament. Igennel voksoltak a kormánypárti és a jobbikos képviselők, nemmel a szocialisták, az LMP tartózkodott.
    
A törvény átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elő a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében. A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett az adósoknak vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen.
    
Ha a hiteladós teljesíti a feltételeket, a finanszírozó nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és 60 napon belül elő kell készítenie a szerződés lezárását. Az ingatlanfedezetes devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket december 30-ig kell bejelenteniük a banknak.
    
A gazdasági bizottság módosító indítványának elfogadásával a Ház azt is rögzítette, hogy az adósoknak az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük a végtörlesztést.
    
A devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programokban részt vevőket a jogszabály mentesíti a személyi jövedelemadó, az ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alól a pénzintézetek által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után.
    
A törvény korlátozza a fogyasztóval kötött devizaalapú hitel- és kölcsönszerződések esetében devizában felszámítható költségeket, díjakat. Így kizárólag azokat a költségeket és díjakat lehet felszámítani devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ideértve a kamatjellegű kezelési költséget. Nem számolható fel devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitelmonitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződésmódosítással, a hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.
    
Díjmentessé válik az állam lakásvásárlásával, valamint a devizában felvett lakáshitelből származó követelés rögzített árfolyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, akárcsak a vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás és a nemzeti eszközkezelő javára történő vagyonkezelői jog bejegyzése. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba és 2012. április 1-jén hatályát veszti.
   
A jövőben nemcsak a nem teljesítő adósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), hanem az időben törlesztő lakossági hiteleseket is, azaz létrejön a pozitív adóslista. Az Országgyűlés egy nap alatt tárgyalta meg és fogadta el hétfő este a fideszes Rogán Antal erre vonatkozó - pénteken benyújtott - javaslatát 286 igen szavazattal, 29 nem ellenében. A Ház kérte a törvény sürgős kihirdetését is.
    
A jogszabály megőrzi az eddig hatályos szabályozásból a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor a lakosság esetében is megteremti a teljes körű lakossági hitelnyilvántartást (tlh), így a Központi Hitelinformációs Rendszer az összes lakossági hitelszerződés pozitív adatait is tartalmazza majd. A teljes listás rendszer a hitelt kérelmező ügyfél minden érvényben lévő hitelszerződését, valamint a hozzájuk kapcsolódó negatív eseményeket is tartalmazza, így megállapíthatóvá válik, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati kötelezettségei vannak a kért hitel törlesztési időszakában, és továbbra is kiderülnek az eddigi törlesztési problémák, értékelhető a korábbi fizetési képesség és hajlandóság. A KHR-be a magánszemélyek azonosító adatain kívül bekerül az összes pénzügyi szolgáltatással, befektetési hitel nyújtásával, értékpapír-kölcsönzéssel kapcsolatos szerződésre, továbbá kereskedelmi kölcsönszerződésre, valamint hallgatói hitelre vonatkozó adat, így a szerződés típusa és azonosítója, a kontraktus megkötésének, lejártának, megszűnésének időpontja, az ügyfél "minősége" (adós, adóstárs, kezes), a szerződés és a törlesztőrészlet összege, devizaneme, valamint a törlesztés módja. Továbbra is nyilvántartják a fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összegét, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módját és időpontját, a követelés másik pénzintézetnek történő átruházására, valamint perre utaló megjegyzéseket. A nyilvántartottak bármikor, korlátozások nélkül, költségmentesen megismerhetik a KHR által kezelt, róluk nyilvántartott adatokat.

Állami kézbe és fennhatóság alá kerülnek a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a katasztrófavédelemhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló parlamenti előterjesztés hétfői elfogadásával. A 281 igen, 54 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadott javaslat értelmében létrejön egy iparbiztonsági hatóság, illetve bevezetik a katasztrófavédelmi bírságot is. A törvény szerint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság helyébe egy egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóság lép. A jogszabály indoklása szerint a módosításokkal egy helyi érdekektől mentes, egységes rendvédelmi és megfelelő szintű irányítással bíró rendszer jön létre, amely hatékonyabb tűzvédelmet eredményezhet a meglévő kapacitások jobb hatásfokú kihasználásával, illetve az erő- és eszközállomány optimális tervezésével.

A legpesszimistább előrejelzések szerint is legalább 150 ezer, devizahitellel rendelkező család él majd a rögzített árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztés lehetőségével, de számuk akár ennek a két-háromszorosa is lehet majd - közölte a végtörlesztési törvényjavaslatot jegyző fideszes Rogán Antal hétfői parlamenti expozéjában. A politikus azt mondta: azok, akik a rögzített feletti árfolyamon vették fel a devizahitelt, azért nem élhetnek majd a végtörlesztés lehetőségével, mert egyrészt nyernének rajta, másrész mert ők a kölcsönfelvétel időpontjában már tisztában voltak a lehetséges kockázatokkal. A tervek szerint létrejövő pozitív adóslistáról szólva Rogán Antal közölte: egy ilyen lista megléte esetén csak az Országgyűlésen múlik olyan szabályoknak a megalkotása, amelyek lehetővé teszik, hogy a "pozitív adósok" kedvezményeket kaphassanak a saját hitelükből.

Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár elmondása szerint a kormány támogatja a rögzített árfolyamon való végtörlesztést, mert ez illeszkedik azon javaslatok közé, amellyel korszakváltáshoz értek. Mint mondta, az elmúlt nyolc évben megszokták az emberek, hogy ha válság van, akkor annak az árát mindig a kis emberekkel, a magyar családokkal fizettetik meg. Ez a javaslat ezzel szemben arról szól, hogy a felelősség megoszlik a problémát előidézők között. Hozzátette ugyanakkor, hogy minden eladósodott háztartáson nem tudnak majd segíteni, de minden olyan javaslatot támogatni kell, amely csak egy családon is segít.

Vejkey Imre (KDNP) felszólalásában azt mondta, pártja támogatja Rogán Antal előterjesztését, mert a javaslat támogatja a családokat, és lehetővé teszi a végtörlesztést, és bizonyos körben adó- és illetékmentességet biztosít.
    
A kérdések órájában a szocialista Tukacs István arra volt kíváncsi: volt-e nyertese a Mol-részvények állam általi felvásárlásának, az ügyleten ugyanis az állam eddig 160 milliárd forintot veszített, a részvények árának csökkenése miatt. Cséfalvay Zoltán államtitkár összeesküvés-elméletnek minősítette a politikus felvetését és azt válaszolta: az állam akkor veszítene 160 milliárd forintot az ügyleten, ha eladná a részvényeket, de nem adja el.

A fideszes Demeter Zoltán arra várt választ: tervezi-e a kormány, hogy támogatja a hátrányos régiók kistelepüléseinek sportegyesületeit. Mint mondta, a támogatás nélkül egyre több helyen várható a sportélet megszűnése. Czene Attila államtitkár elmondta, hogy a kormány 5,7 milliárd forintot adott át a Magyar Olimpiai Bizottságnak, a szervezetre bízva az egyesületek támogatását. Beszámolt azokról a pályázatokról is, amelyekre a kistelepülések pályázhattak a sportéletük finanszírozásához.

A jobbikos Endrésik Zsolt a hazai oktatás vámszedőinek nevezte a Dzsáj Bhim közösséget, amely az Ambédkár Gimnázium révén oktatási tevékenységet is folytathat Magyarországon. Feltette a kérdést: meddig folytathatja tevékenységét a szerinte csak nevében gimnázium, valójában képzetlen emberek által vezetett intézmény? Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában elmondta, hogy a Derdák Tibor nevével fémjelzett intézmény támogatása csak komoly pénzügyi és szakmai átvilágítás után lehetséges.

Az LMP-s Vágó Gábor az önkormányzatok hajléktalanokkal szemben tanúsított büntetőpolitikáját bírálta és kifogásolta, hogy egyes kerületek nagyságrendekkel többet költenek kilakoltatásra, mint hajléktalan-ellátásra. Soltész Miklós államtitkár beszámolt a hajléktalanok számára kitörési lehetőséget biztosító programokról, de kijelentette azt is: a polgárok jogos elvárása, hogy rend legyen a városokban.

Göndör István azon véleményének adott hangot, hogy a rögzített árfolyamon való végtörlesztés lehetősége olyan mértékű beavatkozás visszamenőleges hatállyal a polgári szerződésekbe, amelyet szerinte sem az Alkotmánybíróság, sem az Európai Bíróság nem tart majd elfogadhatónak. Cséfalvay Zoltán erre reagálva azt mondta: a polgári törvénykönyv kivételes esetekben lehetővé teszi a jogszabály hatályba lépése előtt megkötött szerződések utólagos módosítását, ha az a megváltozott viszonyok miatt tartósan és lényegesen sérti az egyik felet és a fennálló helyzet a társadalom széles körét érinti.

Ertsey Katalin (LMP) az azonnali kérdések során arra kérdezett rá, hogy miért olyan alacsony a részmunkaidős foglalkoztatás a kormányzati szférában. Hangsúlyozta, hogy a kisgyermekes nőknek annak ellenére nem ajánlja fel az állam a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét, hogy az törvényben rögzített kötelessége lenne. Cséfalvay Zoltán államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a közigazgatásban csak a kinevezés módosítása után lehet valakit részmunkaidőben foglalkoztatni. Azt a tapasztalatát is megosztotta, hogy az érintett munkavállalók részéről nem mindig van igény erre a foglalkoztatási formára.

Molnár Zsolt (MSZP) azt akarta megtudni, hogy miért kell bezárni a Zöld Pardon nevű fővárosi szórakozóhelyet. Szabó Erika államtitkár azt felelte, hogy a kormánynak sem illetékessége sem hatásköre nincs ebben a döntésben. Hangsúlyozta, hogy az ügyben a XI. kerületi önkormányzat dönt.
    
Gyöngyösi Márton (Jobbik) arra kérdezett rá, hogy Magyarország támogatni fogja-e a palesztin államiság elismerését, amikor az napirendre kerül az ENSZ közgyűlésén. Németh Zsolt államtitkár rögzítette, hogy Magyarország elvi álláspontot képvisel az izraeli-palesztin megbékélés ügyében, amelyet rövid távú részérdekek nem befolyásolnak. Hangsúlyozta, hogy a palesztinok egyelőre nem nyújtottak be hivatalos kérést és azt sem lehet tudni, hogy azzal melyik ENSZ testülethez fordulnának. Végül leszögezte, hogy amíg esély van az egységes EU-s álláspont kialakítására, addig egyik tagállam sem készít önálló véleményt. Azt viszont hangsúlyozta: az egységes álláspont lényege az lenne, hogy a békefolyamat újraindítását tartsák a legfontosabbnak, amelynek végcélja egy független Palesztina és egy biztonságban élő Izrael.
    
Spaller Endre (KDNP) arra kérdezett rá, hogy milyen azonnali következményekkel jár a munka törvénykönyvének módosítása. A képviselő annak a gondolatának is hangot adott, hogy amikor a szakszervezetek azt hangoztatják, hogy a változtatások életbe lépése után az emberek kevesebbet fognak keresni, azzal a munkaadók oldalára állnak a munkavállalók helyett. Cséfalvay Zoltán azt hangsúlyozta, hogy sok olyan kritika éri a kormányt, amelyek tételesen nem igazak. Kiemelte, hogy a tervezetbe bekerült a védett kor intézménye, nem változik az alap- és pótszabadságok rendszere, korlátozott lesz a munkavállaló kártérítési felelőssége, miközben számos rendelkezés segíti a gyermekvállalást és a családok védelmét. Az új munka törvénykönyve nem fogja érinteni a szakszervezetek munkahelyi szerveződésének jogát.
    
Dorosz Dávid (LMP) egy, a "gyáva nyúl díjat" jelképező plüssnyulat akart átadni Kontrát Károly belügyi államtitkárnak. A képviselő arra hivatkozott, hogy a rendőrség megtiltotta a szakszervezetek szeptember 29-től meghirdetett, 12 helyszínre szervezett, D-Day névre keresztelt demonstrációsorozatát. Kontrát Károly leszögezte, hogy a kormány senkitől sem fél és a demonstrációkat a rendőrség tiltotta be azzal az indokkal, hogy a közlekedés más útvonalakon nem biztosítható. A politikus azt mondta, hogy ha a rendőrség engedélyezte volna a demonstrációkat, az nem érdekvédelem lett volna, hanem "blokád".

A kormány gazdaságpolitikája, az egészségügyi szakápolók külföldi munkavállalása, a foglalkoztatottság, a parlagfű-mentesítés és a Leader-program volt a téma hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén az interpellációk között.

Kovács Tibor (MSZP) interpellációjában azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy hol van az ígért növekedés és jólét? Cséfalvay Zoltán államtitkár hangsúlyozta: az államháztartási hiány 3 százalék alatt van, egy év alatt 43 ezerrel több lett a munkahely és növekszik a gazdaság is, bár nem akkora mértékben, mint azt szeretnénk. Az államtitkár szerint rossz az a kérdés, hogy hol a jólét. Ehelyett azt a kérdést kellene feltenni: milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy az emberek munkájukkal, szorgalmukkal, tehetségükkel jólétet tudjanak maguknak teremteni?
   
Boldvai László (MSZP) azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy létezik-e bárhol a világban az a gazdaságpolitika, amelyet a kormány próbál alkalmazni Magyarországon és ha nem, akkor miért kell Magyarországgal kísérletezni? Cséfalvay Zoltán válaszában elmondta: az Európai Unióban két világos társadalmi modell van: az egyik a klasszikus liberális alapelvek mentén szerveződött, a másik pedig a szocialista modell, amely kifelé zárt, befelé protekcionista szuperállamban hisz. Hozzátette: az utóbbi 15 évben ez vált uralkodóvá egész Európában és így Magyarországon is. A magyar kormány épp ettől a modelltől távolodik.
    
Egyed Zsolt (Jobbik) interpellációjában arról beszélt, hogy az egészségügyi szakápolók és szakasszisztensek esetében egyre súlyosabb a szakemberhiány. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában hangsúlyozta: a szaktárcán belül prioritás az ágazatban dolgozók helyzete, jelenleg három fő területen zajlanak intézkedések: azonnali jövedelemjavítás a népegészségügyi termékadóból befolyt összegből, a képzés-továbbképzés fejlesztése (gyakorlati képzések előtérbe helyezése, hatékonyabb továbbképzés és a területek közötti átjárás biztosítása), valamint pályázatok kiírása a megfelelő szakdolgozói létszám elérése érdekében.
   
Gaudi Nagy Tamás (Jobbik) azt kérdezte, hogy miért nem hozták nyilvánosságra a Balsai István miniszterelnöki megbízott által, a rendőri túlkapásokról készített jelentést? Navracsics Tibor válaszul azt felelte, hogy 2006 őszén a rendőrség sok esetben áthágta a jogszabályokat és vélhetően politikai utasításra támadt békés polgárokra. Hangsúlyozta, hogy az ügyben a fideszes Gulyás Gergely feljelentést tett a Katonai Főügyészségen. A büntetőeljárás jelenleg is folyik a Debreceni Katonai Ügyészségen.

Burány Sándor arról beszélt, hogy több száz milliárdnyi adóbevételt engedett el a kormány, rontotta  a forint árfolyamát, rombolta az ország nemzetközi megítélését és megszüntette a költségvetés átláthatóságát. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy nem a külfölddel, nemzetközi szervezetekkel, partnerekkel, hanem az MSZP által itt hagyott óriási államadóssággal, a foglalkoztatás szétzilálásával, egy versenyképtelen gazdasággal, és a lakosságra terhelt magas devizakockázattal harcolnak. A szabadságharc arról szól, hogy a vissza kell szerezni az önálló döntés lehetőségét, hogy ezektől a terhektől miként szabadulhatunk meg. A korábbi gyenge és elégtelen pénzügyi szabályozással a bankok éltek és sokszor visszaéltek, és magas költségvetési hiány jellemezte az előző kormányzat politikáját.
   
Bertha Szilvia szerint a kormány eddigi lépései nem javították a kis és középvállalkozások helyzetét. Czomba Sándor államtitkár úgy válaszolt: nem csökken, hanem nő a munkahelyek száma a versenyszférában, s 43 ezerrel magasabb, mint egy évvel korábban. Kitért arra is, hogy a munkaerő-piaci alapból 5 milliárd forintból 3 ezer munkahelyet teremtettek, illetve 5 ezret tartottak meg.    
    
Zsiga Marcell (Fidesz) a parlagfű-mentesítés érdekében kidolgozandó kormányzati programról kérdezett. Ángyán József államtitkár kiemelte: a fertőzött területek csökkentése kiemelt társadalmi összefogást igényel, a hatósági eljárás erősítése mellett folyamatos társadalmi tudatformálásra van szükség. Idén tavaszra kidolgozták a tárca mentesítési stratégiáját, amit azóta el is fogadtak. 200 önkormányzat nyert a parlagfű mentes település pályázaton, hozzátéve: ezenkívül 1500 közmunkás kiemelt feladata a parlagfű irtása. Szólt még arról is, hogy új hatósági eljárásrendet megalapozó légi felderítést próbálnak ki az idei szezonban.

Szabó Rebeka azt kérdezte, meddig halogatja még a kormány a Leader-program reformját. V. Németh Zsolt államtitkár egyetértett abban hogy a kistelepülések megújításában fontos szerepet játszhat a program, de ugyanakkor túlbürokratizált és visszaélésekkel terhelt volt. Kiemelte: számos változtatást vezettek be már tavaly nyáron, az uniós félretájékoztatás helyett folyamatosan részt vesznek a vonatkozó albizottság munkájában. Elzárták a pénzcsapokat, szigorúbb igazolásokhoz kötik a különböző eszközök beszerzését.
    
Az ellenzéki felszólalók a nemzetgazdasági miniszter jövő évi költségvetéssel kapcsolatos, múlt pénteki bejelentéseinek kritikáját fogalmazták meg napirend előtti felszólalásukban, míg a kormánypártiak a változtatások szükségéről és a felelősségre vonás fontosságáról beszéltek a jelentős devizahitel-állomány kialakulása kapcsán az Országgyűlés hétfői ülésén.

A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Harrach Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági váltás Magyarország számára is elhozta a korszakváltás és a szemléletváltás kényszerét. Mint mondta, olyan államot kell kialakítani, amely választ ad a problémákra, de közben nem dönti magát adósságba. A kormánypárti politikus sajátos magyar jelenségnek nevezte egy életképtelen embertípus kialakulását, amely szerinte annak következménye, hogy az állam nem védőhálót adott az embereknek, hanem gyermekruhába bújtatta polgárait. Magáról gondoskodni tudó és dolgozni akaró emberekre van szükség.

A fideszes Lázár János annak kivizsgálását szorgalmazta, hogy 2002 után miért engedélyezte az akkori kormány a devizahitelek megjelenését. Szerinte az alkotmányügyi bizottságban lezajló vizsgálatnak ki kell derítenie azt is: milyen szabályozási eszközei voltak a kormánynak, és miért nem védte meg az embereket a bankároktól. Úgy fogalmazott: a szocialista kormány semmit nem tett, hogy megmentse az embereket. Önök a bankárok, az üzleti világ oldalára álltak - fordult az MSZP-s képviselőkhöz. Kijelentette, hogy a politikai és a jogi felelősséget is vizsgálni kell azzal kapcsolatban, hogy mit tett és mit mulasztott el a Pénzügyminisztérium vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a probléma kezelése és megelőzése kapcsán. Cséfalvay Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2002-ben a lakossági devizahitel-állomány mintegy 300 milliárd forintot tett ki, 2010 nyarára együttes összege már meghaladta a 6 ezer milliárd forintot. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a bizottság tisztázni fogja, mindez hogyan alakulhatott így.

A kormány elveszítette hitelét és megszorító politikát folytat, amelyből csak előrehozott választásokkal lehet kikecmeregni – mondta Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, hogy az egykulcsos adó arra ösztönzi az embereket, hogy saját erőből teremtsék meg a maguk gazdagságát. Kijelentette: 2006-ban meg volt az ideje az előrehozott választásoknak, most azonban a kormány tartható, stabil és az ország javát szolgáló költségvetést nyújt be.

Az LMP-s Vágó Gábor népnyúzásnak nevezte a büdzsét érintő kormányzati bejelentéseket. Cséfalvay Zoltán azt mondta: a kormány felelőssége, hogy az ország ne legyen védtelen a világgazdasági folyamatokkal szemben, ezért fontosnak tartja az államháztartási hiány 2,8 százalék alá csökkentését 2012-ben. A kabinet célja a jövedelmet terhelő adók csökkentése, és a fogyasztást terhelők növelése. A zöld fordulattal kapcsolatban felelőtlenségnek nevezte, ha az állam kevéssé hatékony ágazatokra fordítja az adófizetők pénzét.

A szocialista Mesterházy Attila azt mondta, a kormány gazdaságpolitikája megbukott, hiszen a három kitűzött cél egyike sem teljesült. Cséfalvay Zoltán válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság növekszik, mindezt pedig úgy éri el a kormány, hogy mellette a költségvetés egyensúlya is megmarad. Beszélt arról is, hogy a kormány a munkaalapú gazdaság megteremtéséért dolgozik.

Az Országgyűlés napirendjére tűzte a devizahitelek rögzített árfolyamon való, egyösszegű végtörlesztéséről, valamint a pozitív lakossági adóslistáról szóló, a fideszes Rogán Antal által jegyzett törvényjavaslatot, amelyről még hétfőn zárószavaznak is.