Családi és az örökösödési kérdéseket érintő több módosító javaslatot is benyújt a Kereszténydemokrata Néppárt az új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) – közölte Harrach Péter frakcióvezető és Rubovszky György frakcióvezető-helyettes pénteki, budapesti sajtótájékoztatón. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett intézkedéscsomagra reagálva Harrach Péter kijelentette, hogy a KDNP azon fog dolgozni, hogy legyen pedagógusbér-emelés 2013 őszén.
„A Ptk-val kapcsolatos kormánypárti megnyilatkozások sok félreértést, és félremagyarázást keltettek, ezért nézzük a tényeket. Úgy értelmezzük a KDNP feladatát, hogy az általunk előterjesztett és elfogadott családjogi törvényt és a Ptk-t kell összhangba hozni. Ha megengedik, én a családjogi törvényen megfogalmazottakra hívnám fel a figyelmet újból, Rubovszky képviselő úr pedig azokra a módosító javaslatokra, amiket mi elsősorban a családjogi könyvvel kapcsolatban szándékozunk tenni" – kezdte a sajtótájékoztatót Harrach Péter.
A frakcióvezető emlékeztetett, hogy a család fogalmát a családvédelmi törvényben a lehető legszűkebbre vették, eszerint két egyenesági rokon – vagyis egy szülő és egy gyermek – már családot alkot. Teljesen mindegy, hogy az a gyermek milyen kapcsolatban született; házasságban, élettársi kapcsolatban, vagy leányanya szülte. A gyermekek egyformák, és azonos jogokat és támogatásokat élveznek – szögezte le Harrach Péter.
Különösen sok reakciót váltott ki a házasság és élettársi kapcsolat közötti különbségtétel, amellyel kapcsolatban a KDNP frakcióvezetője kifejtette, hogy a kereszténydemokraták szerint házasság az, amelyben kötésekor megvan a két egymást szerető fél – a férfi és a nő – részéről a véglegesség szándéka, a kizárólagosság szándéka, a gyermekvállalás szándéka és jobb esetben a vagyonközösség szándéka is.
Az élettársi kapcsolat egy nagyobb szabadságra építő kapcsolat, ahol a végleges elköteleződés nem feltétlenül jelenik meg, a könnyebb válás lehetősége is benne van, de mindenképpen a szabadság – a személyes szabadság megőrzésének a szándéka igen nagy. „Éppen ezért nem értjük, hogy miért akarják egyesek a házasság kötöttségébe bekényszeríteni a szabadabb mozgást igénylő élettársakat? – tette fel a kérdést Harrach Péter – Hagyjuk meg a szabad döntés lehetőségét mindenkinek, de az almát ne keverjük össze a körtével."
A kereszténydemokrata eszményt preambulum rögzíti, ez elsősorban a gyermek érdekeit, illetve a családot, mint a jövő egyetlen esélyét tartja szem előtt. Család pedig az, amelyben egy férfi és egy nő arra szövetkezik, hogy együtt éljék le az életüket, gyermekeket vállaljanak és családi közösségben éljenek.
Arra a közösséggel kapcsolatban megfogalmazott kérdésre, hogy mi van a közösségen kívül élőkkel és miért nem a kívül élőknek normái érvényesülnek a közösségen belül, Harrach Péter rámutatott, hogy a házasság közösségéről beszélve a működő család, a működő házasság képét vázolják fel, nem egy tönkrement közösségét. Ha elromlik egy házasság, akkor baj van. De egy autóról beszélve sem a koccanás utáni, összetört autó képét vázoljuk fel, hanem az új autóét, ami jól működik. Tehát a Kereszténydemokrata Néppárt is működő családról, működő házasságról, és ennek társadalomban betöltött szerepéről beszél.
Harrach Péter bevezetője után a konkrét módosító indítványokra rátérve Rubovszky György vette át a szót a sajtótájékoztatón. A képviselő elmondta, hogy a kereszténydemokrata elképzelés szerint, amit eddig sikerrel védtek meg az Országgyűlésben; a család fogalma a házasságon és az egyenesági hozzátartozói mivolton alapszik. Ennek következtében a KDNP azt akarja elérni, hogy ez legyen az egyetlen kör, amelyik a Polgári törvénykönyv családjogi könyvében rendezésre kerüljön.
A jelenlegi Polgári törvénykönyv is foglalkozott az élettársi kapcsolati kérdésekkel, és ezzel foglalkozni is kell – mutatott rá Rubovszky György több mint negyvenéves ügyvédi gyakorlatára hivatkozva. De a kereszténydemokrata felfogás szerint mivel az élettársak nem családot alapítanak, ezért az ő viszonyaikkal kapcsolatos kérdés, mintegy polgári jogi szerződés, a polgári törvénykönyv 6. számú könyvébe kerüljön át, és az élettársi kapcsolat vagyonjogi kérdéseit rendezze. Egyéb kérdést azért nem kell véleménye szerint rendezni, mert az élettársak a nem-házasságot választották. Tehát gyakorlatilag mindenfajta kötöttség mentesen akarják leélni az életüket - amiből az következik, hogy semmilyen kötöttséget ne rakjunk a nyakukba, mert hisz ők éppen ezen szabályok alól akarnak mentesülni, ezért ez kerüljön ki a családjogi körből – jelentette ki a képviselő.
A családjogi kör másik részéről, az az azonos neműek kapcsolati rendszerét rendező bejegyzett élettársi kapcsolatról szólva Rubovszky György elmondta, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint ezt a kérdést a 2007. évben az Országgyűlés rendezte, erről törvény van. Mivel ez a kapcsolati rendszer sem képez családot, mert se nem házasság, se nem egyeneságbeli hozzátartozói kérdés, tehát ne is kerüljön át a családjogi körbe. A képviselő véleménye szerint itt nem kell semmi egyéb rendezés, mert a törvény önállóan rendez minden kérdést. Ennek a következményei természetesen megjelennek akkor, amikor a hozzátartozói kört definiálja a Polgári törvénykönyv, azt is ennek a szemléletnek megfelelően terjeszti elő a KDNP.
Az öröklési joggal kapcsolatban Rubovszky György kifejtette, hogy a kereszténydemokraták az öröklési fejezetből azt mondák, hogy úgy az élettárs, mint a bejegyzett élettárs javára a törvény által biztosított öröklési jogot felejtsük el. Marad a társadalom minden tagjának rendelkezésére álló végrendelet alkotási jog. Ha az élettársak úgy gondolják, hogy örökössé kívánják nevezni az élettársukat, akkor erre a Polgári törvénykönyv végrendelet alkotási szabadsága biztosítja a jogokat.
Rubovszky György kitért a túlélő házastársat megillető haszonélvezeti joggal kapcsolatos megváltási akció szabályozásra, amellyel kapcsolatos módosító indítvány beadásán még „erősen gondolkodik" a Kereszténydemokrata Néppárt. A ma hatályos jog ugyanis arra az álláspontra helyezkedik, hogy a túlélő házastárs örökli minden olyan vagyonnak a haszonélvezeti jogát, amit nem ő örököl, és a speciális eset pedig a haszonélvezet megváltása. A polgári törvénykönyvi javaslat ezt az eljárást megfordítja, általánossá teszi azt, hogy a túlélő házastárs a haszonélvezet ellenértékeként egy gyerekrésznyi örökséget örököl, és a speciális eset a haszonélvezet fenntartása lesz.
Ezzel kapcsolatban a kereszténydemokraták két dolgot támadnak: az egyik dolog az, hogy a túlélő házastárs vagyoni részesedésének aránya egy mozgó szám, a gyerekszámtól, az örököstárstól függ. Tehát egy gyerekes a hagyaték esetében a vagyon fele, ha négy gyerek van, akkor a vagyon egyötöde. A kereszténydemokraták egy olyan szám felé szeretnék ezt elvinni, hogy a mindenkori túlélő házastárs a vagyon egynegyedét örökölje meg, és az egynegyed rész feletti rész pedig a törvényes öröklési rend szerint menjen a gyerekre, illetve a gyerekekre. De a lényeges az, hogy a KDNP szeretné általánossá tenni a haszonélvezet örökségét, és speciális esetnek pedig a megváltást.
KDNP a 2013 őszi pedagógusbér-emelésért fog dolgozni
A KDNP azon fog dolgozni, hogy legyen pedagógusbér-emelés 2013 őszén - reagált a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője a nemzetgazdasági miniszter által pénteken bejelentett intézkedéscsomagra. Harrach Péter úgy fogalmazott: első hallásra nem tudnak örülni a program pedagógus életpályamodellre vonatkozó elemének, miszerint a béremelést 2014 januárjára halasztaná a kormány.
Megjegyezte: ugyanakkor arra Matolcsy György nemzetgazdaság miniszter is tett célzást, hogy ha a helyzet javul, akkor már 2013 őszén lehet béremelés.
A kereszténydemokraták országgyűlésii frakciójának vezetője kiemelte: az egész oktatási rendszer átalakításának szerves része a pedagógus életpályamodell. Leszögezte, mindent meg kell tenni, hogy ez a béremelés megtörténjen, és azon fognak dolgozni, hogy a helyzet javuljon, és 2013 őszén valóban megkapják a pedagógusok a megemelt bérüket.
Harrach Péter jelezte, azzal egyetért, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási munkabért nem haladhatja meg adott esetben a segély. Szintén egyet kell érteni a hiánycél megtartása érdekében megfogalmazottakkal - mondta a frakcióvezető.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány jövőre 397 milliárd forintos egyenlegjavító programról döntött, ezek révén 2013-ban az államháztartás hiánya 2,7 százalék lehet. A kormány eltörli a társadalombiztosítási járulékplafont, a pedagógusok bérének emelését pedig jövő szeptemberről 2014 januárjára halasztja. Emellett felső korlátot vezet be 2013-tól a kormány az önkormányzatok által kifizetett szociális támogatásokra, az európai uniós társfinanszírozás mértéke pedig 15-ről 5 százalékra csökken jövőre.