Vámosmikolán Harrach Péter a kormányzati munkában megvalósított, keresztény-polgári értékekről beszélt, különös tekintettel a család védelmére, és a munkaalapú társadalom építésére. A politikus kiemelte, az új Alkotmányban megfogalmazott gondolatok, a keresztény európaiságban gyökereznek. Harrach Péter a gazdasági helyzetről is szólt, amely a csőd közeléből, mára növekvő pályára állt.
Sikerült kikerülni a túlzott deficiteljárás alól, és visszafizetni az IMF kölcsönt, úgy, hogy közben a lakosság helyett, a bankok, multinacionális vállalatok, és szolgáltatók vállára helyezték az adóterheket.
A súlyosan eladósodott önkormányzatok mindegyikét konszolidálta a kormány, emellett az oktatásban és az egészségügyben is javított a bérek helyzetén. A kórházak és iskolák állami kezelésbe kerültek, így a fennmaradásuk biztosítottá vált. Ugyanez a döntés az önkormányzatok, mint korábbi fenntartók számára, sokmilliós tehercsökkenést jelentett.
A devizahitelesek problémáját érintve elmondta, hogy a kilakoltatások megakadályozása, az árfolyamgát, a végtörlesztés, és az eszközkezelő tevékenysége sok család helyzetén javított, de a baj még nincs teljesen megoldva. Az Alkotmánybíróság döntése, új teret nyit a politika lehetőségei előtt.
A munkahelyteremtés további cél, ennek egyik biztosítéka a gazdasági növekedés. Első lépcsőben a közmunka kiterjesztése történt meg, amiben 200 ezer ember, segély helyett, munkabért vihet haza. Emellett a munkát vállaló, és gyermeket nevelő családok adókedvezményeiről, és a GYED Extráról is szólt a politikus.
Hozzátette, a lakosság közműterhei a rezsicsökkentésnek köszönhetően, több mint húsz százalékkal csökkentek, és a kormány tervei között szerepel, hogy nonprofittá váljanak a legnagyobb közműszolgáltatók.
Harrach Péter végül emlékeztetett arra, hogy a közjogi értelemben vett nemzetegyesítés az Orbán kormány első lépései között valósult meg, amikor a határon túli magyaroknak állampolgárságot biztosítottak.
