Megkönnyíti a bankokkal való elszámolást és a nem természetes személy betétesek esetében lehetővé teszi a negatív kamat kikötését az a parlament által pénteken elfogadott törvény, amely a fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő jogszabályokat módosítja. Az Országgyűlés 148 igen szavazattal, ellenvoks nélkül és 4 tartózkodás mellett hagyta jóvá Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztését. A kormány az elszámolás zökkenőmentességével indokolta a fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő törvények módosítását.

A jogegységi törvény szerint a 2010. november 26-át követően közzétett vagy módosított általános szerződési feltételek (ászf) érintett szerződéses kikötései tekintetében nem kell vélelmezni azok tisztességtelenségét. E kikötéseket a jogszabályi rendelkezések alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálhatja meg, és amennyiben egyes kikötéseket tisztességtelennek talál, közérdekű keresettel pert indíthat a tisztességtelenség megállapítására. Az elfogadott törvény részletesen meghatározza, hogy a pénzügyi intézmény ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásának milyen tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy az MNB a megfelelő tartalmú keresetlevelet előkészíthesse. Ezen túlmenően további, az eljárási mechanizmust egyszerűsítő, valamint az igényérvényesítést hatékonyabban biztosító eljárási szabályt vezet be e perekre vonatkozóan.

A pénztartozásoknál a kamatfeltételek változása esetén előfordulhat, hogy a kikötött vagy alkalmazott referencia-kamatláb 0 százalékossá vagy negatív előjelűvé válik. A jogszabály a Ptk. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyból eredő pénztartozások tekintetében a kamatozás negatív előjelűvé válása esetén legalább 0.01 százalékos kamatot tekint kikötöttnek, illetve irányadónak. A betétszerződések esetében a pénzügyi intézmények negatív előjelű kamatot is kiköthetnek, illetve érvényesíthetnek, de kizárólag abban az esetben, ha a betétes nem természetes személy.
   
Márciustól módosulnak az ekáer szabályai

Február 1-je helyett március 11-étől kell első alkalommal kockázati biztosítékot nyújtani az erre kötelezett, kockázatos termékeket fuvarozó vállalkozásoknak – döntött a parlament pénteken azzal, hogy elfogadta az adózás rendjéről szóló törvénynek az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (ekáer) összefüggő módosítását. A 137 igen, 3 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett jóváhagyott, kivételes eljárásban megtárgyalt törvény a január elseje óta működő rendszer működtetésével kapcsolatos részletszabályok rögzítését nemzetgazdasági miniszteri rendeletre bízza. Ennek - több könnyítést tartalmazó - tervezete csütörtökön meg is jelent a kormány honlapján.

Az alapvető szabály nem változik: minden útdíjköteles - 3,5 tonna össztömeget meghaladó - járművel történő fuvarozás feltétele az, hogy a fuvarozó rendelkezzen ekáer-számmal. Márciustól a miniszteri rendelet tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben akkor is az ekáer alá tartozik a szállítás, ha nem útdíjköteles járművel végzik azt. Az ilyen jármű össztömege nem haladhatja meg a 3,5 tonnát.

Azok a vállalkozások, amelyek szerepelnek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában, mentesülnek a kockázati biztosíték fizetésének kötelezettsége alól. Annak a cégnek, amelyik február 28-áig kéri a felvételét a nyilvántartásba és nincs köztartozása, nem kell kockázati biztosítékot nyújtania.

Interpellációk
Az interpellációk között az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményről, forintosításról és a segélyezés átalakulásáról érdeklődtek a képviselők a parlament pénteki ülésnapján.

Korózs Lajos arról beszélt, hogy március 1-től nem lesz se önkormányzati segély, se adósságcsökkentési támogatás, se a méltányosságból adható ápolási díj, és a rendszeres szociális segélyt sem utalják az eddigi formában. A beteg, sok esetben idősek méltányos közgyógyellátása 36 ezer emberen segített, ez sem lesz. Nem gondolják, hogy éppen az elszegényedést, a nyomorba döntést fogják segíteni ezek az intézkedések? – kérdezte a szocialista képviselő. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a kormány álláspontja nem változott, segély helyett mindenkinek munkát szeretnének kínálni. Nem képzelhető el a szegénység minimum szintre szorítása anélkül, hogy a teljes foglalkoztatásért ne tennének. Kitért arra, hogy a szocialisták 2007-ben 30 ezer forinttal csökkentették a szociális intézményekben ápoltak támogatását, míg az emelt szintű ápoltaknál 100 ezerrel forintos volt csökkentés, és az ott dolgozóktól elvettek egyhavi bért is. Megerősítette: átalakítják a szociális támogatások rendszerét, a jövedelemkompenzáló támogatásokat teljes egészében az állam biztosítja a járási kormányhivatalokon keresztül. A kiadásokat kompenzáló támogatások átkerülnek az önkormányzatokhoz, mert helyben ők ismerik az emberek élethelyzetét, s azon önkormányzatoknak amelyek nem tudják ezt kigazdálkodni, a költségvetésben 30 milliárdos plusztételt állítottak be, és a belügyi tárcától 5 milliárdos plusz önhikis támogatást kaphatnak. A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament 105 igen és 29 nem szavazattal jóváhagyta.

A fideszes Hadházy Sándor arról érdeklődött, hogy milyen ütemezés alapján folyik majd a bankok elszámoltatása és a forintosítás, s mikortól fizetnek kevesebbet az érintettek. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy az első csökkenés már a januári törlesztőrészleteken megmutatkozott, az elszámolás határideje a törvény szerint május, addig már csak a csökkentett részletet számolhatja el a pénzintézet. Kitért arra is, hogy a jegybank adatai szerint a svájci frank hitelesek 13 százalékának 30 százalékkal; 17 százalékuknak 25-30 százalékkal; 13 százalékuknak 20-25 százalékkal; 25 százalékuknak 15-20 százalékkal; 19 százalékuknak 10-15 százalékkal csökken a részlete, s mindössze 3 százaléknyi fogyasztónál lesz 0-10 százalék közötti csökkenés. Hadházy Sándor elfogadta az államtitkári választ.
    
Gúr Nándor (MSZP) azt firtatta, hogy mikor hozza vissza a kormány a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét. Tállai András közölte: a korkedvezmény nem a nyugdíjrendszer része 2012. januárjától, hozzátéve: a korhatár előtti nyugdíjak korhatár előtti ellátássá alakultak. A cél az átalakítással az volt, hogy a munkavállalók az öregségi nyugdíjkorhatárig minél nagyobb számban dolgozzanak, szűnjön meg a munka világából való idő előtti kivonulás. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 98 igen és 27 nem szavazattal jóváhagyta.

Volner János jobbikos képviselő arról beszélt, régóta tisztában vannak azzal, hogy a baloldal külföldi pénzekből él. Azt kérdezte: mit tett a kormány, hogy más államok ne befolyásolhassák a magyar belpolitikát. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában jelezte: konszenzus van abban, hogy kiemelt érték a civil szféra Magyarországon, ezért az ilyen kérdésekkel körültekintően, kellő alapossággal kell foglalkozni. Szavai szerint a Kehi a norvég alapból forrást kapott civileknél folytatott, illetve egyes környezetvédelmi ügyek miatti vizsgálatainak eredményei megerősítették abban, hogy minden civil szervezetnek és mindenkinek, aki döntéseket képes befolyásolni, el kell számolni, hogy kitől kapja a pénzt és el kell számolni személyes vagyonával is. Volner János a választ nem fogadta el, a Ház azonban 106 igen, 11 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett igen.

Napirend előtt
A munka világáról, az energiapolitikáról, az egészségügy átalakításáról, a menekültekről és a forintosításról volt szó pénteken napirend előtt az Országgyűlésben.

Aradszki András (KDNP) Ferenc pápa gondolataira hívta fel a figyelmet, miszerint a munka része Isten szeretettervének. Mint mondta, a szocialista kormányok alatt a magyar társadalom átélhette a munkanélküliség növekedését, a Fidesz-KDNP-kormány viszont 2010 óta számos intézkedést tett a munkavállalás feltételeinek javításáért, így a munkanélküliség rekord alacsony szinten van. Emlékeztetett arra, a Magyar Nemzeti Bank a napokban hirdette meg a növekedési hitelprogram pluszt. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a hitelprogrammal kapcsolatban ismertette, hogy az március 16-tól indul, abból többnyire olyan, a bankok által kockázatosnak ítélt vállalkozások részesülhetnek, amelyek kiszorultak a korábbi programból, így a bankok csak túl drágán adtak volna nekik hitelt. Hozzátette: a korábbi növekedési program 500 milliárd forintja mellé év végéig újabb 500 milliárd forintot juttatnak ezeknek a vállalkozásoknak, alacsony kamatfeltételekkel és biztosítéki követelményekkel.
    
Sallai R. Benedek (LMP) azt firtatta, mi a különbség a Gyurcsány- és az Orbán-kormány energiapolitikája között. Véleménye szerint mindkettő az orosz energiára épül. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára emlékeztetett arra, hogy a 2011-ben elfogadott energiastratégia az atomenergiára, a fosszilis és a megújuló energiaforrásokra épül, így a megújuló energiaforrások is fontos elemét jelentik a magyar energiamixnek. Hangsúlyozta, hogy inkább a függetlenség irányába hat a paksi atomerőmű működtetése, az orosz fél nem kért részesedést az atomerőműből, és nem kéri az áram árának meghatározását.
    
Lukács László György (Jobbik) szerint a kormány meggondolatlan, kapkodó egészségügyi átalakításba kezd. A problémák közé sorolta az egészségügyi intézmények 100 milliárd forintos adósságát, illetve az egészségügyben dolgozók bérrendezését. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, nem titkos az a dokumentum, amely alapján az átalakításokat végzik, az Egészséges Magyarország 2014-20 közötti stratégia a Magyar Közlönyben jelent meg és annak legfőbb célja, hogy plusz két évvel nőjön az egészséges életévek száma. Felidézte a kormányzati intézkedéseket, a többi között azt, hogy 95 ezer dolgozó kapott átlagosan 27 százalékos béremelést, négyszáz helyen folyik az országban egészségügyi fejlesztés, csökkent a kórházak adósságállománya, illetve 8,5 milliárd forintot fordítottak a várólisták csökkentésére.

Harangozó Tamás Attila (MSZP) szerint szégyenletes az a propaganda, amit a Fidesz menekültkérdésben folytat. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arra emlékeztetett, hogy a baloldali pártok voltak azok, amelyek 2002-ben 23 millió románnal ijesztgették az embereket. Az adatokat ismertetve közölte: 2012-ben 2157, 2013-ban 18 900, 2014-ben közel 45 ezer, és idén eddig a napig több mint 30 ezer menekült érkezett az országba. Úgy fogalmazott: a kormány Magyarország érdekében cselekszik, mindent megtesz azért, hogy a megélhetési bevándorlóktól megvédje az országot.

Rogán Antal (Fidesz) kitért arra, hogy a baloldali pártok 2004 decemberében a magyaroktól akarták megvédeni a magyarokat, de úgy tűnik, a megélhetési bevándorlókkal nincsen problémájuk. Beszélt a forintosításról, amely szerinte ha az ellenzéki pártokon múlt volna, nem valósul meg és családok százezrei mentek volna tönkre. Elmondta, 2015. március 1-je és április 30-a között hatszázezer család kap elszámoló levelet, és ezzel elkezdődik a bankok elszámoltatása. 2015-ben véget ér a devizahitelek korszaka és kezdődik a fair bankoké. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a devizahitelezés problémájáért a 2003-2010 közötti kormányok a felelősek, mert megszüntették a kamattámogatott forinthiteleket, miközben a jegybanki alapkamat magas volt, ezért drágultak a forinthitelek, míg a devizahitelekhez alacsony kamattal  lehetett hozzájutni. A forintosítás előnyei közé sorolta, hogy megszűnik a hitelfelvevők és a bankrendszer kockázata, a törlesztőrészletek jelentősen csökkennek, a tőketartozás is mérséklődik; a bankoknak 1100 milliárd forintot kell visszafizetniük.