Az ellenzék béremelést és a korrupciós ügyek feltárását sürgette kedden a parlamentben napirend előtt, míg a kormánypártok szerint éppen az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel.

Schiffer András (LMP) szerint az idei év a dolgozó emberek helyett a migrációs válságról szólt. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára konkrétumok nélküli vádaskodásnak nevezte az LMP-s politikus felszólalását és kiemelte: 2014-ben a magyar gazdasági növekedés Európa élmezőnyében volt, s ez hatással volt a bérekre is. A kormány alacsonyan tartotta az energiaárakat, kivezette a devizahiteleket és megerősítette a családokat –
sorolta az államtitkár, aki szerint a baloldal csak beszél, a kormány viszont cselekszik azért, hogy ne legyenek nélkülöző gyermekek.
    
Tóbiás József (MSZP) arról beszélt, hogy a szociális szférában dolgozók semmivel sincsenek jobb helyzetben, mint a gondozottak. Dömötör Csaba válaszában azt hangoztatta: a szocialisták kormányon pont az ellenkezőjét tették annak, amit most kérnek, ugyanis elvették a közszféra egyhavi bérét és egyhavi nyugdíjat, a reáljövedelmek pedig nem emelkedtek 2002 és 2010 között. Szavai szerint 2010 óta 10 százalékkal nőtt a reáljövedelem, amihez a családi adózás és az ágazati életpályamodellek is hozzájárultak. Az államtitkár célként jelölte meg, hogy több pénz maradjon az emberek zsebében.
    
Staudt Gábor (Jobbik) arról érdeklődött, hogy kikre gondolt Tiffán Zsolt fideszes politikus, amikor egy Facebook-bejegyzésben maffiózókat említett. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a Jobbiknak Sneider Tamás azon kijelentését kellene tisztázni, miszerint egy jobbikos kampányfőnöknek még a maffiózókkal is jóban kell lennie. Tisztázniuk kellene Volner János cégtemetőjét és Kovács Béla EP-képviselő ügyét is – folytatta, utóbbival kapcsolatban jelezve: máig nem tudni, kinek az érdekében járt el a politikus és mennyit hozott puttonyban a Jobbiknak. Dömötör Csaba bravúrnak nevezte, hogy a Jobbik kormányon sem volt, mégis "szügyig ül" a korrupciós ügyekben.
    
Harrach Péter (KDNP) a hazai eseményekről szólva üdvözölte a gazdaság erősödését és annak társadalmi következményeit, egyebek mellett a foglalkoztatás és az átlagkereset növekedését. A határon túl történtekkel összefüggésben ugyanakkor komoly kihívásnak ítélte, hogy egy távoli kultúrában állami szintre emelt terrorizmus van, az ebből fakadó irányított bevándorlásra pedig rossz válaszokat ad az európai baloldali vezetés. Közép-Európának azért van esélye ebben a helyzetben, mert ragaszkodik a keresztény gyökerekhez és a hagyományos értékekhez. A kormánypárti politikus fontosnak nevezte, hogy a családok betöltsék szerepüket és közös kötelességként beszélt a szegények megsegítéséről. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt felelte: Európának újra fel kell fedeznie keresztény gyökereit, s nem az itt élőknek kell beilleszkedni a bevándorlók közé, hanem nekik kell elfogadni az európai kultúrát. A családok támogatásáról szólva célként fogalmazta meg, hogy ne legyen anyagi akadálya a családok bővülésének. Példaként hozta a családi adókedvezményeket, az ingyenes gyermekétkeztetést és tankönyvellátást.
    
Halász János (Fidesz) értékelése szerint a baloldal romlást hozott Magyarországra gazdasági és erkölcsi értelemben, s akik ma a kormányt vádolják, azok elherdálták az ország vagyonát. Az MSZP-s ügyekre példaként hozta Juhász Ferenc, Simon Gábor és Hiszékeny Dezső ügyét, a józsefvárosi "feketekasszát" és Sukorót, míg a Jobbikhoz kötődő legsúlyosabb ügyként az orosz kémkedéssel vádolt Kovács Béla ügyét hozta fel. Dömötör Csaba a legkorruptabb kormányként hivatkozott a 2002 és 2010 közöttire és kiemelte: a jelenlegi kormány zéró toleranciát hirdetett. Ennek részeként beszélt az új pártfinanszírozási és közbeszerzései törvényről, az online kasszáról és az ekáerről. Mint mondta, nem fogadja el, hogy olyanok oktassák ki a kormányt, akik tele vannak korrupciós ügyekkel.

Rogán: minden magyar család minél olcsóbban jusson saját lakáshoz

A miniszterelnök kabinetfőnökének közlése szerint az új építésű lakások forgalmi adójának csökkentésével a kormánynak az a célja, hogy minden magyar család minél olcsóbban saját lakáshoz jusson. Rogán Antal elmondta: ha valaki mások által épített ingatlant vásárol, akkor a végszámla áfatartalma az eddigi 27-ről 5 százalékra csökken jövőre. Ha valaki saját maga építkezik, akkor a kormány külön intézkedéssel biztosítja - az építkezés során keletkezett számlák esetében - az áfa visszaigényelhetőségét házanként maximum 5 millió forintig. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter elmondta azt is, hogy a 300 négyzetméter alatti ingatlanoknál nem kell építési engedélyt kérni a jövőben, mindössze bejelentési kötelezettség lesz.

A fővárosi forrásmegosztásról Rogán Antal azt mondta, a kormány teljesíti Tarlós István kérését, a főpolgármester elérte a célját: ha a javaslatot a parlament elfogadja, akkor a fővárosi kerületek nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a tömegközlekedés finanszírozásához, mint eddig.

Az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló javaslat keddi parlamenti vitájában a Fidesz támogatta a javaslatot, az MSZP vezérszónoka azt mondta, pártja szerint inkább az alapvető élelmiszerek áfáját kellene csökkenteni.
   
Balla György, a törvényalkotási bizottság fideszes előadója szerint a testület ülésén a szocialistákon kívül mindenki támogatta, hogy az új lakások áfája csökkenjen. Szerinte ez azért van, mert az MSZP kormányon sem támogatta az emberek lakásvásárlását, eltörölte az otthonteremtési támogatást és háromszor is emelte az áfát. 
    
Szatmáry Kristóf (Fidesz) úgy értékelte, hogy ennek az évtizednek az egyik legfontosabb gazdaságtörténeti döntése előtt áll a parlament és Európa egyik legalacsonyabb lakásépítési áfáját vezetik be. Szerinte az intézkedés hozzájárulhat a gazdasági növekedés fenntartásához, 100-120 milliárd forint új beruházást generálhat évente, amely 0,2-0,3 százalékkal növelheti a GDP-t éves szinten. Reményét fejezte ki, hogy az áfacsökkentés bővíti a foglalkoztatást is. Számítások szerint akár évi 5-7 ezer új munkahely jöhet létre. Nem tartotta azt sem kizártnak, hogy a külföldön dolgozókat hazacsábítják ezek a munkahelyek.

A kormánypárti vezérszónok szerint az áfacsökkentéssel az új építésű lakások ára mintegy 20 százalékkal eshet, de az sem kizárt, hogy még jelentősebb lesz az árcsökkenés a nagy kereslet miatt. Hozzátette: éves szinten mintegy 5 ezer új lakás épülhet. Szatmáry Kristóf az áfacsökkentés kapcsán megjegyezte, nem kizárt, hogy Brüsszellel is meg kell vívni a csatákat.

A fővárosi forrásmegosztásról közölte, hétfőn egyeztetett polgármesterekkel, akik jelezték, hogy vállalják ezt a megállapodást. Ugyanakkor a tömegközlekedés finanszírozása az agglomerációt is érint, és annak hozzájárulása még nyitott kérdés.    

Hargitai János (KDNP) az áfa csökkentésének fontosságát érzékeltetve azt mondta, a kormány konzekvensen ragaszkodik saját társadalompolitikájához, amelynek központi kérdése a családok minél több féle módon történő támogatása. A Magyarországon élők szeretnek saját tulajdonú lakásban lakni és az ingatlanhoz jutás is egy eszköz, hogy az eltávozni akaró fiatalokat megnyerjék az országnak. A kormány jól választott, amikor a törvény a az építőiparra koncentrál, miközben egyúttal helyeselte a bürokráciát csökkentő lépéseket.

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka érthetetlennek nevezte, hogy ha már ilyen fontos a kormánynak az építőipar, miért csak négy évre csökkenti a lakásáfát 5 százalékra. A szocialisták szerint egyébként rossz az irány, mert a társadalmi problémák között nem az építőipar válsága van az első helyeken, hanem a dolgozói szegénység növekedése, az egyre bonyolultabb adórendszer és a bürokrácia. Burány Sándor közölte: pártja szerint inkább az alapvető élelmiszerek áfáját kellene csökkenteni.

A Jobbik vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányoldal lehetetlenné teszi az elegáns vitát, mert "beleerőszakolták" a javaslatba a BKV-t és a filmipart is. Közölte: támogatják az áfa mérséklését, de szerintük a megoldás nem teljes körű.

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslatnak már a címe is átverés, mert nagy része olyan filmipari módosításokat tartalmaz, amelyeknek nincs köze a gazdasági növekedéshez. A lakásépítés áfájának csökkentését elvben akár támogathatónak is tartotta, ugyanakkor - véleménye szerint - nem ennek kellene az első lépésnek lenni.
   
A Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere a vita után a kormány céljaként hivatkozott arra, hogy mindenki saját tulajdonú lakáshoz jusson, olcsóbban és könnyebben, mint most. A 300 négyzetméternél kisebb új családi házak építéséhez kapcsolódó számlák áfájának visszaigényléséről szerdán dönthet a kormány, amely áttekinti a többi otthonteremtési támogatási formát is. A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénybe vételének könnyítéséről is tárgyal a kabinet, amely várhatóan az összeget is megemeli majd. Rogán Antal a bérlakásépítésre reagálva jelezte, hogy egy ilyen árából 5-6 családot lehet saját otthonhoz juttatni, a szocialisták áfacsökkentési felvetéseit pedig a képmutatás magasiskolájának nevezte arra hivatkozva, hogy kormányzásuk idején jelentősen emelték ezt az adónemet. Rogán Antal az építési engedélyekre vonatkozó eljárás egyszerűsítését a bürokráciacsökkentéssel magyarázta, kiemelve: éppen az építészeknek lesz nagyobb felelősségük az előírások betartásában.

A miniszter a forrásmegosztás módosításával összefüggésben azt mondta: az garancia a BKV finanszírozására. Felidézte, hogy a kormány 150 milliárd forintot vállalt át a cégtől és 270 milliárdot a fővárosi önkormányzattól, ami 25-30 milliárd forint kamattehertől is megszabadította Budapestet.

Interpellációk

Tukacs István (MSZP) az egészségügy problémáiról beszélt, egyebek között azt vetette fel, hogy a Szent László, a Szent István, a Szent János és a Szent Imre kórházakból egyaránt orvosok, ápolók állnak fel. Sorozatban nyújtanak át petíciókat a szektorban dolgozók, de az új államtitkártól sem kapnak megnyugtató választ – jelentette ki. A politikus megfelelő bérek bevezetését sürgette, és feltette a kérdést: mit tesz a kormányzat az elvándorlás megállítása érdekében? Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: a szocialisták a privatizációval sodorták veszélybe a kórházakban dolgozók állását, rendszerszintű megoldás helyett pedig csak távol akarták tartani a betegeket a kórházaktól, például a vizitdíjjal. Kormányzásuk alatt forráskivonás, míg azóta csak forrásbővítés volt – hangsúlyozta. Velük szemben a jelenlegi kabinetnek hosszú távú képe van, fizetéseket is emel, ahogy azt a nemzeti össztermék növekedése lehetővé teszi, de pluszforrások is rendelkezésre állnak, például a műszakpótlékok fedezésére  – jelentette ki az államtitkár, aki szerint a szocialisták kormányzása alatt az orvosok elvándorlása is jelentősebb volt.

Kepli Lajos (Jobbik) szerint Siófok korábbi fideszes polgármestere után „csontvázai hullanak a szekrényből". Több üggyel együtt arról beszélt, hogy gyanúsan áron alul kelt el egy belvárosi ingatlan Balázs Árpád ténykedése alatt, a korábbi városvezető pedig mindenkit feljelentett, aki az erről szóló hírt megosztotta egy közösségi oldalon, majd az ügyészség az ügyben közvádlóként lépett fel. Elfogadhatatlannak nevezte egy demokráciában, hogy a bejegyzést megosztókkal szemben így lépett fel a hatóság. Tervezik-e cenzúrázni az internetet? – kérdezte. Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára fontos alkotmányos érdeknek nevezte, hogy a sajtó és a közvélemény is bírálhasson egy politikust. A személyiségvédelem ezért a közszereplőknél korlátozottabban érvényesült, korlátok azonban ebben az esetben is vannak – mutatott rá – hamis állításokkal szemben ők is élvezhetnek jogi védelmet. A konkrét ügyről annyit mondott: folyamatban lévő eljárásról nem adhat tájékoztatást.

Szél Bernadett (LMP) azt kifogásolta, hogy mintegy 900 ezer állami dolgozó nem kapja meg időben a bérét, vagy annak csak egy részét. A túlóra- és egyéb díjak kifizetésében is mulasztásban van a kormányzat – jegyezte meg, hangsúlyozva: hetedik éve nem volt béremelés a közszférában, így számukra különösen nehéz kigazdálkodni a késő jövedelmet. Mire számíthatnak ezek a dolgozók? – kérdezte. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára cáfolta, hogy több százezer ember kapta volna meg késve. Leszögezte: az államkincstár egy korszerű bérszámfejtő programra tér át, ami 900 ezer embert érint. Több százezer adatot kellett feldolgoznia, egy ilyen horderejű munka pedig sehol se történhet problémamentesen. Az új rendszerre való átálláskor előfordulhatott egy-két napos késés, azok azonban a törvényes határidőn belül voltak. Megjegyezte: eddig mindössze bő nyolcvanan jelezték kifogásukat.

Halász János (Fidesz) a debreceni repülőtér újranyitásával kapcsolatban közölte: a város felismerte az abban lévő gazdasági lehetőségeket, ezért folyamatosan fejlesztette azt – összesen 7 milliárd forinttal –, így Kelet-Magyarország legfontosabb légi kikötőjévé vált a létesítmény. 2016 áprilisától a Lufthansa heti három járatot indít Debrecen és München között. Azt kérdezte: mit jelent a városnak az új járat indítása? Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára szerint nem veszett kárba a befektetés. Az utasforgalom a jövőben várhatóan tovább emelkedik, a város Kelet-Magyarország bázisa lehet, így „behozzuk a nagyvilágot Debrecenbe és térségébe". Az integrált közlekedésfejlesztésre fordítható uniós forrásoknak is köszönhetően 2020-ra akár 1 millió is lehet az utasok száma, a térség nagyobb figyelmet kap – szögezte le.

Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, hogy a paksi atomerőmű működésénél a biztonság az első, és nem játék a vezetése. Nem csak menedzserszemlélet kell, hanem szakértelem is az irányításához. Azt kérte, ne politikai, hanem szakmai döntést hozzanak e kérdésben. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, össznemzeti ügy, hogy a paksi atomerőmű kapacitása megmaradjon és azt ne kelljen bezárni. Ha létrejön egy újabb kapacitás, adja magát a kérdés, ki fogja üzemeltetni és működtetni. Rögzítette: állami tulajdonban lévő működtetőre és üzemeltetőre van szükség. Az a szándékuk, hogy a Paks 1-ben a dolgozókra bízzák a kapacitás működtetését. Azt ígérte, nem politikai döntés fog születni, szakmai alapon határoznak, s hazai és nemzetközi tekintélynek örvendő vezetőt bíznak meg.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) az újonnan lehetővé tett települési adóról beszélt, mint mondta, az önkormányzatok alulfinanszírozottsága rákényszeríti a településeket, hogy ezt be is vezessék. Azt kérdezte: mikor helyezik hatályon kívül a települési adót? Lázár János úgy reagált: az önkormányzatok gazdasági szabadságát megpróbálják biztosítani, ennek feltétele, hogy – ha a hazai és uniós az adóügyi szabályoknak megfelel –, biztosítani kell a szabad adóztatás és adókivetés jogát. Ez korlátozhatatlan, az alaptörvényből következő, minden önkormányzatot megillető jog. Az állam rosszul teszi, ha ezt jogot korlátozza – jelentette ki a miniszter, aki azt az utasítást adta ki: minden helyi önkormányzati rendeletet a Kúria vonatkozó döntése alapján vizsgáljanak át.

Hoffmann Rózsa (KDNP) arról érdeklődött, sikeres-e a fémlopás elleni küzdelem. Felidézte a két évvel ezelőtti törvénymódosítást, amellyel jelentősen szigorították az ágazatra vonatkozó szabályozást, hogy meggátolják a színfém-lopásokat és az illegális kereskedelmet. A közszolgáltatók helyzete lényegesen javult, és a MÁV-nál két év alatt hatodára csökkent a kábel-, harmadára a fémlopások száma, a BKK-nál szintén jelentős a csökkenés. Vannak új fejlemények, remélhető a pozitív tendencia folytatása? – kérdezte. Tállai András államtitkár kiemelte: sikeres a törvény, a fémlopások, illetve fémkereskedelem visszaszorítása egyaránt eredményes. Megerősítette, hogy a BKV és a MÁV kára egyaránt jelentősen csökkent, hasonló a helyzet az ELMŰ-nél, az E.on és a vízművek esetén is.

Kovács József (Fidesz) a fiatalokat segítő kormányzati intézkedéseket idézte fel, és kitért az egészségmegőrzést segítő, januárban életbe lépett menzarendeletre, a térítésmentes tankönyv- ellátásra. Kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalok körében a munkanélküliség csökkentésére, a munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhetően 22 ezer fiatal tudott elhelyezkedni – sorolta. Szólt a rezidensi ösztöndíjprogramról is, és arra volt kíváncsi, milyen eredményei vannak a programnak, és milyen intézkedéseket tesznek a fiatal szakorvosok itthon tartása érdekében. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: több mint négy százalékkal jobbak a magyarországi adatok a fiatalok munkanélküliségét tekintve az uniós arányoknál. Hozzátette: az elmúlt időszakban több mint 158 ezer 25 év alatti fiatal után vették igénybe a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményeit, ez mintegy 23 milliárdos kormányzati támogatást jelent. Jelezte: az ifjúsági garanciaprogram további 200 milliárdos forrást jelent. Kitért arra is, hogy 2500 fiatal orvos sikerült itthon tartani a rezidenstámogatási program keretében. Ezt folytatják a szakorvosok esetében – jelezte az államtitkár

Az interpellációk után Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője kezdeményezte a házbizottság rendkívüli ülésének összehívását. Utalt az Alkotmánybíróság határozatára, és Áder János államfő felhívására, és azt kérte, az Országgyűlés térjen vissza a jogalkotás alaptörvényben rögzített normájához, fejezze be salátatörvények alkotásának gyakorlatát. Ezzel ugyanis megfosztja a frakciókat, hogy véleményt mondjanak olyan kérdésekről, amelyek nem illenek össze. Hozzátette: az áfa-csökkentést az MSZP támogatná, de szó sem volt arról, hogy az iparűzési adó, és az épített környezet megváltoztatást is ebben kívánják megoldani. Javasolta, hogy vegyék le napirendről a törvényjavaslatot. Latorcai János levezető elnök közölte: nincs lehetőség rendkívüli házbizottság összehívására, az ülést Kövér László házelnök már összehívta délután fél 5-re.

Határozathozatalok

Két nemzetközi magyar katonai szerepvállalás beszámolóját fogadták el

Az Országgyűlés határozathozatalai elején két nemzetközi magyar katonai szerepvállalás meghosszabbításának beszámolóját fogadta el. A képviselők jóváhagyták az Európai Unió szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójában (EUTM Somalia), valamint az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli missziójában (MINUSCA) történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolókat.

Hozamokkal és önrésszel csökkentett kártalanítást fogadott el a parlament

Az Országgyűlés új törvényt fogadott el a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére, amely az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtat. A képviselők 154 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter kárrendezési intézkedéseit. A tárcavezető indoklásában hangsúlyozta, a parlament egyszeri, méltányossági alapon hozta meg döntését, amely azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, ahol a brókerjelleget kihasználó cégcsoport kötvényt bocsátott ki.

A törvény a jogos követelések rendezésére létrehoz egy kárrendezési alapot, amelybe a károsultak kétsávos ellenérték fejében, önként léphetnek be. A Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket. A kárrendezésben kifizetett összeget úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is. A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie. A kifizetett kár továbbra sem haladhatja meg a 30 millió forintot.

Öt százalékra csökkentették a lakásépítés áfáját

Az Országgyűlés kedden a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkentette az új építésű lakóingatlanok forgalmi adóját a 2016-2019 közötti négy évre. A képviselők 154 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amelytől a kabinet a lakáspiac élénkítését, a gazdasági növekedés fellendítését, a foglalkoztatás bővülését, valamint az otthonteremtés esélyének javulását várja.

A csökkentett áfakulcs a jövő év első napjától az olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá az olyan családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter. Az áfaszabályok értelmében újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

A törvény emellett kimondja, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új családi ház építésekor építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett bejelentés, vagyis illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni. Az Országgyűlés a lakásépítés áfájának csökkentésével egyszerre kimondta, hogy a fővárosi önkormányzat a jövő évtől a helyi közösségi közlekedés feladatainak ellátására is felhasználhatja az iparűzési adóból származó bevételeket, továbbá a kerületektől is több forrást vonhat el erre a célra.

A parlament Horvátország uniós csatlakozását figyelembe véve egyhangúlag hozzájárult az uniós tagállamok és a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás kiegészítéséhez.

Kiterjesztették az elektronikus ügyintézés szabályait

Az Országgyűlés a belügyminiszter javaslatára számos új területre kiterjesztette az elektronikus állami ügyintézést, erről 136 igen, 34 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett döntöttek a képviselők. A változtatások egy része a tavasszal elfogadott e-kártyához kapcsolódik, továbbá az elektronikus ügyintézés szabályait valamennyi eljárástípushoz, sőt a közszolgáltatók számára is elérhetővé teszi. A képviselők egyebek mellett kiszélesítették az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek felügyeleti szervének, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet hatáskörét és szankcionálási lehetőségeit. A törvénymódosítás emellett pótolja azt a hiányosságot, hogy jelenleg nincs általános háttérszabálya az elektronikusan hiteles iratok hiteles papír alapú átalakításának.

Az új közbeszerzési törvény miatt módosulnak jogszabályok

Az Országgyűlés több jogszabályt is módosított a szeptemberben elfogadott és november első napján hatályba lépett új közbeszerzési törvénnyel összefüggésben. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János kezdeményezésére egyebek mellett változik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásokhoz történő hozzáférése, továbbá például a kis- és közepes vállalkozásokról, a vagyonvédelemről, a minősített adat védelméről és a postai szolgáltatásokról szóló jogszabályok. A Ház 131 igen szavazattal, 69 nem ellenében fogadta el a módosításokat.

Nem fogadták el a közös önkormányzati hivatal kijelölésének jogorvoslati lehetőségeit tartalmazó módosítást

A parlament nem fogadta el az önkormányzati törvény azon módosítását, amely a közös önkormányzati hivatal kijelölésének jogorvoslati lehetőségeit tartalmazta. A kétharmados többséget igénylő passzusok 131 igen és 68 nem szavazatot kaptak, így a zárószavazáson egyhangúlag a módosítás ellen voksoltak a képviselők.

Nem kapott többséget a kistelepülések polgármestereinek illetmény-emelése

Az Országgyűlés nem fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé tette volna, hogy az 1500 lakosnál kisebb települések legfeljebb 30 százalékkal megemeljék polgármesterük illetményét, vagy tiszteletdíját. A minősített többséget igénylő rendelkezések 131 igen, 37 nem és 31 tartózkodó szavazatot kaptak, így a javaslat többi részére már senki nem voksolt igennel.

Frissíthető a választójoggal nem rendelkezők adatbázisa

A képviselők az ide vonatkozó részletszabályok módosításával lehetővé tették a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának frissítését, javítását. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása a gondnokoltak nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásból építkezik. A Ház most ezen nyilvántartások közötti kommunikációt tette hatékonyabbá, továbbá lehetővé tette, hogy a gondnokoltak nyilvántartását vezető Országos Bírósági Hivatal (OBH) lekérdezhessen személyiadat- és lakcímnyilvántartásokat. A képviselők a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 160 igen, 35 nem és 4 tartózkodással fogadták el, az egyszerű többséget igénylő passzusok pedig 160 igen, 34 nem és 5 tartózkodó szavazatot kaptak.

Elutasították az egyházi törvény módosítását

Elutasította a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását az Országgyűlés. A kétharmados többséget igénylő rendelkezések 131 igen, 39 nem és 29 tartózkodó szavazatot kaptak, így az egyszerű többséget igénylő passzusokra nem szavazott senki igennel.

Vagyonkezelői jogot kaptak a nemzetiségi önkormányzatok

A nemzetiségi önkormányzatokat, azok társulásait és intézményeit is a nemzeti vagyon lehetséges vagyonkezelői közé emelte a parlament, a kétharmados támogatottságot igénylő módosítást 197 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el. Az egyszerű többséget igénylő rendelkezések 194 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazatot kaptak. A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását a magyarországi nemzetiségek bizottsága kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az eddigi törvényi előírások hátrányosan érintették ezeket a közfeladatot ellátó szervezeteket. Noha a korábban vagyonkezelésbe adott ingatlanok esetében nem csorbult a nemzetiségi önkormányzatok joga, új vagyonkezelési szerződést vagy a meglévő módosítását már nem tehették volna meg.

Közjogi jogi személyek határozatai

Az Országgyűlés elfogadta az egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosítását. A jogszabály szerint egyes közjogi jogi személyek, például kamarák, sportegyesületek határozatainak érvénytelensége esetén a bíróságnak nem megsemmisíteni kell a döntéseket, hanem hatályon kívül kell helyezni azokat. A módosítást korábban azzal indokolták, hogy a határozatok megsemmisítése a visszamenőleges hatályra vonatkozó vitákat indítana el. A törvény szerint ezentúl a bírósági eljárás alatt végig vizsgálni kell, hogy megvan-e a fél perbeli legitimációja. Vagyis a jogi személy tagját csak akkor illeti meg a perindítás joga, ha a megtámadott határozat az ő tagi jogosultságait, kötelezettségeit érinti. A törvény – amelyet 132 igen szavazattal, 60 nem és 4 tartózkodás ellenében fogadtak el – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ismét törvényt módosított a Ház, hogy felülvizsgálhatók legyenek a földhaszonbérleti díjak

Újabb törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés, hogy felülvizsgálhatók legyenek a földhaszonbérleti szerződések, köztük a korábban kötöttek is. A polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések (Ptké.) és a földforgalmi törvény módosítását 130 igen szavazattal, 68 nem ellenében hagyta jóvá a Ház a fideszes Győrffy Balázs agrárkamarai elnök és Jakab István Magosz-elnök javaslatára.

Az Országgyűlés november közepén egyszer már módosította a földforgalmi törvényt, és lehetővé tette a haszonbérbe adott termőföldek bérleti díjának időszakonkénti felülvizsgálatát. Ám az előterjesztés kétharmados többséget igénylő passzusa, ami a sarkalatosságra és a korábban kötött haszonbérleti szerződések felülvizsgálhatóságára vonatkozott, nem kapta meg a kellő szavazatot. Ezért most újra törvényt módosítottak. A kedden elfogadott törvény alapján a föld tulajdonosa a hosszú távú haszonbérleti szerződés megkötése után öt évvel, majd később rendszeresen felülvizsgálhatja a bérleti díjat.

Nemzeti akkreditálás

Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti akkreditálásról szóló törvénymódosítását, amely a jövő év január 1-jén hatályba lépő akkreditálási rendszert módosítja. A hatályba lépést megelőző módosítást az európai előírásoknak való megfeleléssel indokolták. Az indoklás szerint akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. Az értékeléskor a minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoport jár el, véleményezi a benyújtott dokumentumokat, feltárja az esetleges hiányosságokat, helyszíni szemlén vesz részt, majd szakvéleményt fogalmaz meg a hatóságnak az akkreditált státusra. A döntéshozatalkor az akkreditáló bizottság vizsgálja meg az értékelő csoport által összeállított iratanyagot.

Az értékelési csoport tagjai azok közül rendelhetők ki, akik szerepelnek a szakértői adatbázisban; az értékelő csoportban minden szakterület képviseletet kap. Az akkreditálási státusz érvényességi ideje négy évről ötre emelkedik, és változik a felülvizsgálat gyakorisága is, a módosításokat 129 igen, 35 nem szavazattal, 30 tartózkodás mellett fogadták el.

Pénzügyi közvetítőrendszer

A képviselők elfogadták a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosítását, erről 135 igen, 1 nem szavazattal, 59 tartózkodás mellett döntöttek. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény módosításával új szolgáltatási formaként határozták meg az ütemezett pénzkivonást, vagyis ha a pénztár a tag részére rendszeres kifizetést teljesít, amelynek időtartama előre nem meghatározott.

A törvényalkotási bizottság javaslatára rögzítették: az egészség- és önsegélyező pénztár vagy egyesüléssel jön létre, vagy alapszabály-módosítással az egészség- vagy önsegélyező pénztár felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait. A jogszabály lehetővé teszi, hogy meghatározott időszakonként a pénztárak a nem fizető tagok számlájáról a hozam terhére levonhatják költségeiket. A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a pénztártag több portfóliót választhasson.

A törvény értelmében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknél a minimális biztonsági tőke értéke a jövőben a minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada, de legalább 3 millió euró lesz. A jogszabály olyan mindennapos kérdéseket is rendez, hogy továbbélnek a csoportos beszedési megbízások, ha az egyetemes szolgáltató jogutódlással megszűnik vagy átruházza a szerződéses állományát. A módosítás előírja, hogy a teljeshiteldíj-mutatót minden esetben fel kell tüntetni a jelzáloghitelről szóló reklámokban. Ha emellett a kamatot vagy más költségeket is feltüntetnek, akkor további információkat is meg kell adni, például az ingatlanfedezetre bejegyzett jelzálogjogra és devizaalapú hitel esetén az árfolyamkockázatra is fel kell hívni a figyelmet.

Egyebek között rögzítették: a hitelszerződés tervezetét legalább 3 nappal a szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A fogyasztó a három nap leteltéig az ajánlatot nem fogadhatja el. A módosítás szerint a hitelező előírhatja, hogy a fogyasztó rendelkezzen olyan fizetési számlával, amely a törlesztést szolgálja. Amennyiben ezen a számlán kizárólag a törlesztéshez szükséges pénz van és más fizetésre nem használják, akkor a hitelezőnek ezt a számlát díj- és költségmentesen kell biztosítania.

A törvény lehetővé teszi, hogy a hitelező előírjon a hitelhez kapcsolódó életbiztosítást vagy az ingatlanfedezetre vonatkozó vagyonbiztosítást. A hitelezőnek biztosítania kell azt, hogy a fogyasztó átválthassa hitelét egy másik devizanemre vagy rendelkezésére álljanak árfolyamkockázatot csökkentő eljárások. Megszüntették a hitelcél szerinti különbségtételt és egységes felső határokat állapítottak meg jelzáloghitelek előtörlesztésének esetére.

A Magyar Nemzeti Bank a jövőben közérdekű keresetet terjeszthet elő a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt. A módosítással lehetővé válik, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap a betétesnek a megélhetési költségei fedezésére részkifizetést biztosítson öt napon belül. A kifizetés nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum (jelenleg 28 500 forint) négyszeresét.

Elfogadták a szerencsejáték-törvény módosítását

A parlament 128 igen, 59 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta a gazdasági bizottság által benyújtott, a szerencsejáték szervezéséről, a társasági adóról és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvény módosítását. A törvény a többi között egyértelművé teszi, hogy a sporttal összefüggő reklám- és marketingjogok a közvetítéssel, illetve a bajnokság kiírásával, szervezésével és lebonyolításával összefüggő jogokkal azonos módon vagyoni jogot képeznek. A 2016. január 1-jétől hatályba lépő jogszabály a látványcsapatsportok támogatására igénybe vehető adókedvezményt új feltétellel egészíti ki: a kedvezményezett csak akkor kaphat adókedvezményt, ha támogatói szándéknyilatkozatot tesz.

Módosítások az építőipari lánctartozások felszámolására

Több ponton is módosította az Országgyűlés az építőipari lánctartozások felszámolására létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet (TSZSZ) tevékenységére vonatkozó szabályozást, az erről szóló változtatásokat 156 igen, 29 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A nemzetgazdasági miniszter javaslatától azt várják, hogy az eljárások még több vállalkozás számára elérhetőek, gyorsabbak és hatékonyabbak lesznek.

Változás, hogy megfelelő igazságügyi szakértő hiányában az építési műszaki ellenőri jogosultsággal és szükséges szaktudással, illetve tapasztalattal rendelkező emberek is a TSZSZ tagjai lehetnek. A kevésbé vitatható és kisebb ügyértékű eljárások esetében lehetőség lesz három helyett két szakértőből álló tanács kijelölésére is és meghatározott konkrét esetekben mellőzhető lesz a helyszíni szemle. A szakértői eljárás során lehetőség lesz a laboratóriumi műszeres vizsgálat mellett helyszíni műszeres vizsgálatra is, a szakértői tevékenység és annak díjazása pedig áfa-köteles lesz.

Csökken a bankadó

A bankadó csökkentéséről döntött a parlament, az új számítás 2016. január 1-jétől hatályos. A kormány a bankok hitelezési aktivitásának növekedésére számít, továbbá arra, hogy a lépés hozzájárul a gazdasági növekedéshez. A módosítás célja, hogy a Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága által aggályosnak ítélt kedvezményi lehetőségek helyett az uniós versenyjognak megfelelő intézkedéseket vezessen be, amely a hitelezési aktivitásukat növelő hitelintézetek esetében kedvezőbb adózást tesz lehetővé.

A bankadó alapja jövőre az adott pénzintézet 2009. évi korrigált mérlegfőösszege, az adó felső kulcsa pedig további 7 bázisponttal csökken, így az eddigi 0,31 százalékos terv helyett 0,24 százalék lesz. Az alsó kulcs változatlan marad, 50 milliárd forintig 0,15 százalék. A javaslatot 127 igen, 27 nem szavazattal, 40 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Módosult a hulladéktörvény

Az önkormányzati és az állami hatáskörök elkülönítése érdekében módosította a parlament a hulladéktörvényt. E szerint az önkormányzatok továbbra is rendelkeznek az önkormányzati törvényben rögzített hatáskörökkel, kiválaszthatják vagy működtethetik a közszolgáltatót. Az állam feladataként rögzítették a hulladékgazdálkodás országos céljainak meghatározását, a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait, az önkormányzatok közötti és a regionális koordináció ellátását, az infrastrukturális erőforrások optimális elosztását, a vagyonkezelést, a közszolgáltatási díj beszedését, a szolgáltatási díj kifizetését a közszolgáltatóknak, továbbá a kintlévőségek kezelését.

V. Németh Zsolt, a földművelési tárca államtitkára korábban a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzésével, a lehető legkevesebb hulladéklerakással, az uniós hulladékhasznosítási célok teljesítésével, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés teljes körű működtetésével és a közel egységes színvonalú szemétszállítás biztosításával indokolta a módosításokat, amelyekről 128 igen, 62 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés.

Zajvédelmi és meteorológiai módosításokat fogadott el a Ház

A környezetvédelmi törvény módosításával zajvédelmi, meteorológiai és levegőtisztasággal kapcsolatos módosításokat fogadott el a parlament 180 igen, 11 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett. Az önkormányzati zajvédelmi feladatok eddig több törvényben jelentek meg, ezeket emelték be a környezetvédelmi törvénybe, s egyértelművé tették azt is, hogy a Margitszigetre vonatkozóan a fővárosi önkormányzat alkothat helyi zajvédelmi rendeletet.

A meteorológiai tevékenységre eddig nem volt konkrét jogi szabályozás, így a módosult jogszabályban nevesítették az ezzel összefüggő feladatokat és lehetőséget adtak a kormánynak a rendeletalkotásra. Változás az is, hogy a továbbiakban csak akkor szükséges az egészségügyért felelős miniszter egyetértése a környezetvédelmi tárgyú miniszteri rendeletekhez, ha az a tárcavezető feladatkörét ténylegesen érinti.

Több ponton módosultak a közlekedéssel összefüggő törvények

Közlekedéssel összefüggő módosításokat fogadott el az Országgyűlés, a képviselők 129 igen és 34 nem szavazattal, 31 tartózkodás mellett döntöttek a javaslatról. A továbbiakban máshogy számítják a szabálytalan parkolás esetén fizetendő pótdíj megfizetésére rendelkezésre álló határidőt: annak kezdete a hivatalos postai értesítés kézbesítésének napjától indul.

A jogszabály – egy európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján – megteremtette a közúti járművek műszaki megfelelőségét vizsgáló piacfelügyeleti rendszer alapvető szabályait. Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára korábban a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a quadok, továbbá a hozzájuk forgalmazott alkatrészek hamisításának visszaszorításával indokolta a lépést. A közúti árufuvarozás szabályainak betartását a továbbiakban több hatóság lesz jogosult ellenőrizni, a közút kezelője pedig a tömeg- és tengelysúly-ellenőrzésekkel egyidejűleg a külföldi fuvarozó közlekedési engedélyét is ellenőrizheti.

Változás, hogy a személygépkocsik és a kistehergépkocsik időszakos hatósági vizsgálata az erre kijelölt vizsgálóállomások hatáskörébe fog tartozni, ezzel felszabadítva a kormányhivatalok által működtetett műszaki vizsgabázisok kapacitásait. Pontosították a közutak mellett elhelyezett táblákra, eszközökre vonatkozott szabályozást is, differenciálttá téve azt. A jogszabály közlekedési jelzőtáblákat, reklámozásra szolgáló táblákat és olyan eszközöket különböztet meg, amelyek komplexen szolgálnak közúti közlekedési tájékoztatási és reklámcélokat.

Bővült a családtámogatási rendszer

Jövőre megemelik a szünidei étkeztetésre fordított összegeket és kibővítik a gyed extrát, 2017-től pedig már mini-, családi- és munkahelyi bölcsődét is választhatnak a szülők. A szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási és más kapcsolódó törvények módosítását 189 igen szavazattal, 1 nem és 7 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. E szerint a bölcsődék mellett 2017. január 1-jétől mini-, családi- vagy munkahelyi bölcsődét is választhatnak a szülők.

A Ház az önkormányzatok kötelező feladataként írta elő – 2016. január 1-jétől – a szünidei étkeztetést, az erre fordított forrást pedig megemelte, így a jövő évi költségvetésben 4,5 milliárd forintot irányoztak elő erre. Kibővítették a gyed extrát, így január elsejétől már nem a gyermek egyéves, hanem hat hónapos korától igénybe vehető a támogatás. Emellett a jövő évtől egyszerre lehet igényelni a csecsemőgondozási díjat és a gyedet, tehát ezentúl nem kell külön-külön benyújtani az erre vonatkozó igényt.

A módosítás tartalmazza a pedagógus életpálya kiterjesztését a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó örökbefogadási tanácsadókra. Ez a fejezet 2016. január elsejétől hatályos.

A jövőben nemzeti dohányboltokban lehet elektronikus cigarettát vásárolni

A hagyományos dohánytermékekkel azonos szabályokat határozott meg az Országgyűlés az elektromos cigarettákra; ezeket a termékeket a jövőben csak a nemzeti dohányboltokban lehet megvásárolni. A parlament az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények – 158 igen, 5 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett jóváhagyott - módosításával megteremtette a vény és a beutaló elektronikus úton történő kiállításának alapjait, és rendezte az egészségügyi ágazat béremelésével kapcsolatos egyes kérdéseket. Rögzítették: készenlétre és ügyeletre valamennyi közforgalmú gyógyszertár és közvetlen lakossági gyógyszerellátást is biztosító intézeti gyógyszertár kötelezhető. Megteremtették az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér informatikai háttérét.

A Ház  159 igen, 35 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót is, amely a 2013. február és 2015. február közötti időszakra vonatkozik.

Azonnali kérdések a miniszterelnökhöz

A kormányfő Vona Gábor Jobbik-frakcióvezető kérdésére azt mondta: nem javasolja a magyar politikai életnek, az Országgyűlésnek, hogy átvegye az ügyészség vagy a rendőrség feladatait. A miniszterelnök ezt arra reagálva közölte, hogy Vona Gábor azt javasolta, állítsanak fel két vizsgálóbizottságot: egyiket a Jobbik orosz kapcsolatainak, támogatásának, a másikat a Fideszhez kötődő emberek gazdagodásának vizsgálatára.

A szocialista Gőgös Zoltán földárverésekkel kapcsolatos kérdésére Orbán Viktor azt mondta, az árverés nem lottó, a kormánytól soha senki sem nyert semmit, a licitálás végén a földeket ki kell fizetni. Gőgös Zoltán arról is kérdezte a miniszterelnököt, hogy hajlandók-e megsegíteni a felszámolási eljárás alá kerülő pápai húsüzemet. Orbán Viktor úgy válaszolt: számíthatnak rá az emberek, így a pápaiak is.

Harangozó Tamás (MSZP) azt vetette fel a miniszterelnöknek, hogy a szegények száma évről évre nő, szerinte korrupt vezetők miatt, akik megszavazzák, hogy „a kedves rokonaik a közbeszerzési fazékhoz ülhessenek". Orbán Viktor úgy felelt: a kormány kizárólag az ország érdekét nézi, amikor dönt egy törvényjavaslat beterjesztéséről. Ki is beszél itt? – vetette fel, szóba hozva: miért nem volt a szocialisták kormányzása idején olyan szigorú szabály érvényben, mint amit a jelenlegi kabineten követel a politikus.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) emlékeztetve az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) ügyeire és arra, hogy a miniszterelnök által kinevezett Farkas Flórián milyen szerepet tölt be mindebben, azt kérdezte a kormányfőtől: meddig tűri mindezt? Orbán Viktor elismerte, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatot hosszú évek óta folyamatos belharcok jellemzik, visszautasította ugyanakkor, hogy ebből az következne, hogy a cigányság javára folytatott integrációs program megbukott.

Ikotity István (LMP) szintén az ORÖ, valamint a Türr István Képző és Kutató Intézet visszás ügyeiről kérdezte a kormányfőt. Orbán Viktor azt mondta, lehet a parlamentből mindenfajta egyedi ügyek fórumát létrehozni, de az méltatlan helyzetekhez fog vezetni. A vizsgálatok még le sem folytatódtak, de már zajlik a vádaskodás – jelentette ki.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint nem támogatható az alkotmány szerint Magyarország szuverenitásának elvesztésekor hatalmon lévő politikai vezetőnek történő szoborállítás. A kormányfő a szocialista Kunhalmi Ágnes azon kérdésre mondta ezt, hogy támogatja-e Hóman Bálint szobrának felállítását.

Schiffer András (LMP) arra kérdezett rá: mikor juthat információhoz a közvélemény a Simon-üggyel kapcsolatban? Arra is választ várt, hogyan lehetséges, hogy a Hagyó-perben az egykori főpolgármester-helyettes főnökét, Demszky Gábort nem hallgatták ki? Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese úgy felelt: a Simon-ügyben a nyomozás a befejezése előtt áll, rövid időn belül megszületik a döntés a vádemelésről vagy az eljárás megszüntetéséről. Hangsúlyozta: részletesebb tájékoztatást nem adhat. Ugyanakkor azt mondta: az ügyészség tisztázni fogja, hogyan került a pénz az érintett számlájára. A Hagyó-ügy eljárása bírósági szakaszban van – folytatta –, várhatóan a jövő év elején születik érdemi döntés. Hangsúlyozta: Demszky Gábor egykori főpolgármestert azért nem hallgatták ki, mert nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy őt büntetőjogi felelősség terhelné.

Németh Szilárd (Fidesz) egy Szegeden kirobbant parkolási visszásságra mutatott rá, szerinte az MSZP-hez köthető korrupciós ügy – amelyben két gyanúsított van – magát Botka László polgármestert is elsodorhatja. Valóban indult hűtlen kezelés miatt eljárást? – kérdezte. Kifejtette: egy társaság több mint háromszáz ingyenes parkolást biztosító bérlethez jutott, a helyi közlekedési kft. pedig a piaci ár töredékét számlázta az igazolványokért az önkormányzatnak, amit azonban a városháza nem fizetett ki. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára megerősítette: a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást, három embert már gyanúsítottként hallgattak ki. Megerősítette a képviselő által elmondottakat.

Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy egy újabb csontváz hullott ki a szocialisták „korrupciós szekrényéből", a csillebérci gyermektábor ügye. A gyermektábor „lenyúlásánál" ott volt Gyurcsány Ferenc, Nyakó István vagy éppen Varju László is, akik akkor a KISZ, Demisz vagy az Úttörőszövetség vezetőiként „játszották ki"  ezt az értékes állami vagyontárgyat „haveri kezekbe" – fogalmazott. Habár a közelmúltban a bíróság is kimondta, hogy érvénytelen volt az ügyben készített ajándékozási szerződés, de az állam még mindig nem tudta visszavenni a gyermektábort. Mi a késlekedés oka, meddig kell várni, hogy Csillebérc visszakerüljön jogos tulajdonosához – tette fel a kérdést. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt mondta, elmúlt két hónapban rengeteg szocialista és DK-s politikus neve felmerült az ügyben. Semelyikük sem cáfolta a vádakat, és nem léptek annak érdekében, hogy a fiatalok visszakapják a csillebérci négy és fél hektárt, ahol szabadtéri színpad, futball- és futópálya, sportcsarnok, éttermek és rendezvénytermek is találhatóak. Minden nap három és félmillió, havonta százmillió forintot vesznek el a fiataloktól azzal, hogy nem hajtják végre a bíróság jogerős ítéletét – jelentette ki az államtitkár.

Pócs János (Fidesz) arról kérdezett, hogy haladnak a földárverések. Bírálta az ellenzéki pártokat: szerinte az MSZP riogat, a Jobbik pillanatnyi kenyéradójának érdekét védi, az LMP-s „Sallai R. trágyahordó Benedek" szerint pedig a magyar földet elkótyavetyélte a kormány. Szerinte a gazdák csak dolgozni szeretnének és azt kérik, az ellenzéki politikusok fejezzék be a kuláklistázást. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter eredményesnek nevezte a Földet a gazdáknak programot.

Szerinte az ellenzéki gazdaellenes koalíció támadásai mögött részben külföldi érdekek, részben  magyar nagybirtokosok érdekei húzódnak. Látszik az, hogy a trágyahordásban egyesült az ellenzék – közölte, majd Gőgös Zoltánnak (MSZP) azt javasolta, használja ki, hogy a jövő év a kertészkedés éve és ő is kertészkedjen a földkérdés miatt megzilált idegei megnyugtatására. Ismertetése szerint 7500 árverezett földrészletből 4800-at adtak el 2500 gazdának. A három hektár alatti földeknél is több mint hétezer vételi ajánlat érkezett, a szerződéseket hamarosan megkötik – mondta. Összegzése szerint mintegy 100 ezer hektár földet adtak el; külföldiek ebből 700 hektárt vettek meg. Hozzátette: az állam bevétele 110 milliárd forint jelenleg.

Kérdések

Demeter Márta (MSZP) ismét arról érdeklődött, hogy mikor és hogyan jutnak hozzá megtakarításaikhoz a Honvéd Egészségpénztár tagjai. Kiemelte, hogy 27 ezer katona, honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozó pénzéről van szó. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára megerősítette, hogy egy európai bizottsági irányelv miatt a nyugdíjalapok betétesei ki vannak zárva a kártalanításból.

Ander Balázs (Jobbik) szóvá tette, hogy a MÁV ritkítja egyes vonalakon a járatokat és a kormány nem az emberek érdekeit veszi figyelembe, hanem a pénzügyi szempontokat. Szerinte nem ugyanazokat a kihasználtsági adatokat kell figyelembe venni, mint például a fővárosban. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára furcsának nevezte a felvetést és leszögezte: a kormány egy vonalat sem szüntet meg, sőt a Gyurcsány-Bajnai kormány 37 bezárt vonalából 11-et újranyitott. A menetrend-módosítások mindig esedékesek, s a napi 2900 járatból 47-en időlegesen 10 alatt volt az utasok száma, ezek kimaradtak a menetrendből – tette hozzá.

Ikotity István (LMP) egy példát hozott arra, hogy egy 16 éves fiú az iskolát otthagyva a közfoglalkoztatást választotta. Szerinte ez a szegénység újratermelődésének biztos útja, a gyermekeknek pedig nem ez az érdeke. Arról érdeklődött, mit tesz a kormány ennek visszaszorítása érdekében. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a szülő és a gyermek döntésén múlik, hogy mit választ, a kormány ebbe nem kíván beleszólni, hanem megadja a segítséget akkor is, ha tanulna és akkor is, ha munkába állna. Hozzátette: csak törvényes korban lehet a munkavégzést megkezdeni.

Bartos Mónika (Fidesz) az ENSZ párizsi klímacsúcsán történtekről adott számot és méltatta, hogy a kiotói egyezményt felváltó megállapodást elfogadta a résztvevő 195 ország. Arról érdeklődött, hogy a tanácskozás eredménye hogyan érinti Magyarországot és milyen módon ösztönöz cselekvésre. Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkár szerint a megállapodás betölti legfőbb célját és kijelöli az új klímapolitika kereteit. A következő két év feladataként beszélt a szén-dioxid kvótára, a megújuló energiákra és az energia-megtakarításra vonatkozó keretek meghatározásáról és reményének adott hangot, hogy jövő áprilisban a klímacsúcs résztvevői aláírják a kapcsolódó okiratokat New Yorkban.

Tukacs István (MSZP) a vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskoláról érdeklődött, jelezve, hogy egy nyári vihar elvitte annak tetejét és megrongálta a tornatermet, 50 millió forintos kárt okozva. Eltelt fél év és nem történt semmi - mondta az ellenzéki politikus, aki a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ változását sürgette. Rétvári Bence államtitkár jelezte, hogy a munkát a fenntartóváltás, a statikai szakvélemény és a közbeszerzési eljárás is hátráltatta. A diákok egy részét a szemközti művelődési házban helyezték el, a tornaterem pedig használható – mondta az államtitkár, aki szerint a kormány kötelességének tartja a munka felgyorsítását.

Egyed Zsolt (Jobbik) arról beszélt, hogy vidéken ma is rossz a közbiztonság, fiatalkorú bűnözők támadnak idősekre otthonukban és a hivatalos személyekre is rátámadnak. Szóvá tette, hogy a külföldi vendéglátásban dolgozók végigdolgozzák az ünnepet. Azt kérdezte, milyen lesz így a vidéki emberek karácsonya. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elsődleges feladatnak nevezte a bűnmegelőzést, amit a polgárőrséggel, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és egyházakkal közösen lehet megvalósítani. Kiemelte az országos rendőrfőkapitány által elrendelt fokozott rendőri ellenőrzést is, amelynek célja szintén az, hogy minél több bűncselekményt megelőzzenek.
    
Firtl Mátyás (KDNP) arról érdeklődött, hogy hogyan emlékezik a kormány a száz évvel ezelőtti világháború hősi halottaira. Kiemelte, hogy a háborúban 661 ezer katona esett el a hazáért, ami létszámában megegyezik a 2009 és napjaink között születettekkel. Felvetette, hogy a kormány tervez-e centenáriumi emlékművet. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt emelte ki, hogy soha annyian nem haltak meg háborúban, mint az első világháború alatt, azonban a megvalósult emlékműveket a kommunista államhatalom eltávolíttatta. Kötelességnek tartotta, hogy a háború áldozatainak méltó emléket állítsanak, az erre létrehozott emlékbizottság és a kormány 20 millió forint díjazással írt ki pályázatot erre – tette hozzá.

Napirend utáni felszólalások

Napirend utáni felszólalásra tizenegy képviselő jelentkezett. Zsigó Róbert (Fidesz) Veres Pálnéról emlékezett meg a nőnevelő születésének kétszázadik évfordulóján, Szabolcs Attila (Fidesz) pedig a székely nép Európát védő szerepét hangsúlyozta. Firtl Mátyás (KDNP) a soproni irodalmi társaság tagjait méltatta. Tilki Attila (Fidesz) a Közép-Európai Kezdeményezések legutóbbi közgyűléséről számolt be, megemlítve egyebek közt, hogy ő is felszólalt és a migrációs helyzetben hozott magyar döntéseket sorolta fel. Ágh Péter (Fidesz) a 750 éves Vas megyei Simaság történetét ismertette.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) Kalkuttai Teréz anya nyolc parancsolatát olvasta fel Kövér László házelnöknek címezve. Mint mondta, Boldog Teréz nem szült ugyan gyereket, de sokkal többet mentett meg.

Ander Balázs (Jobbik) „Somogyország karácsonyfája" alá több munkahelyet kért, Z. Kárpát Dániel (Jobbik) pedig a migrációs krízissel foglalkozott. Szerinte a politikum jó része felismerte, hogy tervezett lakosságcsere zajlik. Rig Lajos (Jobbik) a John Henry Newman Jövőegyetem-Projekt visszásságairól számolt be, Novák Előd (Jobbik) pedig azt hozta szóba, hogy ha a tendenciák folytatódnak, akkor szerinte a század végére kisebbségbe kerül a magyarság a cigánysággal szemben az országban.

Ikotity István (LMP) a tankönyvrendszerrel kapcsolatban fogalmazta meg kritikáit.

A felszólalást követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a parlament ülését, és megköszönte a képviselők egész éves munkáját.

Az Országgyűlés várhatóan február 15-én folytatja munkáját.