A Transparency International (TI) globális korrupciós barométerének adataiból kiderül, hogy Magyarország érezhetően jobban teljesít a korrupció elleni küzdelemben, mint a 2010. előtt – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek. Rétvári Bence felhívta a figyelmet a TI jelentésére, mely szerint 2010-ben az emberek 75 százaléka mondta, hogy az előző évben nőtt a korrupció, az idén már csak 61 százalékuk állította ezt.
Sok még a teendő
Két éve 14 százalék volt azok aránya, akik fizettek kenőpénzt, jelenleg arányuk két százalékponttal alacsonyabb. Ugyanakkor a világ minden országával együtt Magyarországon is vannak további teendők a korrupció visszaszorítása érdekében – fűzte hozzá az államtitkár. Kitért arra is: 2013 felmérése alapján Magyarország a legjobban teljesít a visegrádi országok közül a korrupció elleni küzdelemben.
Kifejtette: az emberek többségének véleménye szerint 2010 előtt az intézményes korrupció uralta az államot. Hozzátette, hogy „a magyar kormány az elmúlt három évben többet tett a korrupció visszaszorítására, mint a megelőző két kormány együttvéve”.
Az új Btk. tovább szigorította a vesztegetési bűncselekmények szankcióit
Emlékeztetett arra: Magyarország 2010-en csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához, 2011-ben az alaptörvény rögzítette az offshore-tilalmat a közpénzek terén, a kormány 2012-ben fogadta el a kétéves Közigazgatási korrupcióellenes programot, 2013-ban civil szervezetek kezdeményezésére Magyarország csatlakozott Nyílt kormányzati együttműködés programhoz.
Az ügyészségen külön csoport foglalkozik a korrupciós bűncselekményekkel, az új Btk. tovább szigorította a vesztegetési bűncselekmények szankcióit, és létrejött a Közszolgálati etikai kódex is – fűzte hozzá az államtitkár.
Rétvári Bence kitért arra is: az új Nemzeti alaptanterv a középiskolás diákok etikaoktatásának részévé tette a korrupció elleni küzdelem tudatosítását.
További lépések a bejelentők védelmében
Az államtitkár a következő időszak korrupcióellenes küzdelmében fontos állomásként beszélt a bejelentő védelemről szóló törvényjavaslatról, amely az alapjogi biztos intézményén keresztül lehetőséget ad a korrupciógyanús ügyet bejelentő magánszemélyeknek névtelenségük megőrzésére. A javaslatot a kormány benyújtotta a parlamentnek, amely szeptemberben kezdheti megvitatni.
