A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a rendszerezett tudás, ezt pedig az iskolában lehet megszerezni - hangsúlyozta a nemzeti erőforrás miniszter sajtótájékoztatón. Hoffmann Rózsa államtitkár elmondta, az új törvény legfontosabb célja, hogy segítse a megújulást, amelyre a társadalomnak szüksége van, ehhez pedig az iskola adhatja a leghatékonyabb segítséget.
Réthelyi Miklós kiemelte: a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekekre és a sajátos nevelési igényű diákokra külön oda kell figyelni, a törvény pedig tartalmazza azokat a lehetőségeket, amelyek ezt a gyerekcsoportot a pedagógusok rátermettségével együtt segítik abban, hogy az iskolába járás nekik is haladást jelentsen. A törvény lehetőséget teremt a tehetségesek kiemelt segítésére is, hogy egyre komolyabb céljaikat elérhessék és kibontakoztathassák képességeiket – tette hozzá a miniszter.
„Az iskola nem válhat a nevelés tekintetében a család vetélytársává”, ugyanakkor enyhítenie kell a családok szociális helyzetéből adódó hátrányokat – mondta Réthelyi Miklós. Megítélése szerint a legnagyobb változást az jelenti majd, hogy az állam iskolafenntartóvá válik, a működtetést pedig megosztja az önkormányzatokkal. Természetesen a magánintézmények és az egyházak továbbra is lehetnek intézményfenntartók.
A miniszter megemlítette, 2012. szeptember 1-jén lép hatályba a törvény, 2013. január 1-jétől veszi át az állam az önkormányzatoktól az iskolákat, szintén ekkor lépnek életbe a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezések. 2013. szeptember 1-jétől vezetik be a teljesítményfüggő javadalmazáson alapuló pedagógus-életpályamodellt, 2014. szeptember 1-jétől pedig 3 éves kortól lesz kötelező az óvoda.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár rámutatott: az 1993-ban hozott közoktatási törvényt már nem lehetett használni, „szerkezetében fellazult, nehezen követhető volt”, és túlszabályozás alakult ki. Az új törvény legfontosabb célja, hogy segítse a megújulást, amelyre a társadalomnak szüksége van, ehhez pedig az iskola adhatja a leghatékonyabb segítséget. Az államtitkár úgy fogalmazott: a cél, hogy a nevelést – amelynek mindig értékalapúnak kell lennie – „visszaemeljék jogaiba”. A műveltségnek egységesnek kell lennie, ez megállíthatja a társadalom kettészakadását, ennek garanciája lesz a nemzeti alaptanterv, illetve a kerettantervek rendszere, utóbbiakból az iskoláknak választaniuk kell majd, végrehajtásukat pedig ellenőrzik – mondta Hoffmann Rózsa.
Az MTI-nek arra a kérdésére, mi a véleménye arról, hogy Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke nem szavazta meg az új köznevelési törvényt, Hoffmann Rózsa azt mondta: „Ez a múlt, ezt most már zárjuk le.”
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte: korábban több ezer oldal hozzászólást kapott az oktatási államtitkárság a törvény koncepciójának jobbítására, ennek eredményeként a szöveget negyedrészt átalakították. A törvényjavaslat a parlamentben komoly vitákat váltott ki, de úgy érzik, hogy koherens, használható kerettörvényt alkottak, amelyet elfogadott a parlament. Mint mondta, remélhetőleg még az idén megjelenik a törvény szövege a Magyar Közlönyben. Szólt arról, hogy tavasszal a törvény végrehajtására „rendelettömeg” várható; ezekben tisztáznak sok részletkérdést, amelyek már megjelentek a vita során is. A törvény nem politikai iránymutatás, alapértéke pedig a közösség központi szerepe és tisztelete.
